Miközben Magyarországon naponta akár tizenhárom futballpályányi zöldterület tűnik el az építkezések miatt, egyre többen vetik fel: mi lenne, ha a beruházóknak nemcsak a környezetkárosítás elkerülése lenne a feladatuk, hanem kötelezően javítaniuk is kellene a természet állapotát? - derül ki a Portfolio cikkéből.
Egy sikeres brit modell pontosan erre épül, és szakértők szerint akár Magyarországon is új korszakot nyithatna a természetvédelem finanszírozásában. A fenntartható városfejlesztés és a természet helyreállításának kérdése a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján is kiemelt téma lesz, ahol a résztvevők szakértőkkel vitathatják meg a lehetséges megoldásokat.
Naponta tucatnyi futballpályányi zöldterület tűnik el
A lakóparkok, logisztikai központok és ipari beruházások folyamatosan alakítják át a tájat. Bár a fejlesztések általában megfelelnek a jelenlegi környezetvédelmi előírásoknak, az épített környezet terjeszkedése önmagában is csökkenti a biológiai sokféleséget.
Szakértők szerint ráadásul sok esetben a gazdasági érdekek felülírják a természetvédelmi szempontokat. Jó példa erre a gödi Samsung-gyár bővítése, ahol az illetékes hatóságok többször is úgy ítélték meg, hogy nincs szükség részletes környezeti hatásvizsgálatra. Pedig a természet pusztulásának gazdasági ára is van, amely hosszabb távon az egész társadalmat érinti.
Az Egyesült Királyságban már működik a rendszer
Az Egyesült Királyságban néhány éve vezették be az úgynevezett Biodiversity Net Gain (BNG) rendszert, amelynek lényege, hogy a beruházóknak legalább 10 százalékos nettó biodiverzitás-növekedést kell elérniük.
Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egy fejlesztés befejezése után a természetnek jobb állapotban kell lennie, mint az építkezés előtt volt. A létrehozott élőhelyeket ráadásul legalább harminc éven keresztül fenn is kell tartani.
Ha helyben nem lehet, máshol kell helyreállítani a természetet
A brit rendszer egy jól felépített logika szerint működik. Elsőként a beruházónak a saját fejlesztési területén kell javítania a környezeti állapotot. Ha ez nem megoldható, akkor más helyszíneken finanszírozhat természetvédelmi projekteket, vagy úgynevezett biodiverzitási egységeket vásárolhat földtulajdonosoktól és környezetvédelmi szervezetektől. Csak végső esetben lehet állami krediteket igénybe venni, amelyekből új élőhelyek kialakítását támogatják.
Egy teljesen új piac született
A rendszer nemcsak a természet számára jelent előnyt. A szabályozás nyomán egy új gazdasági szektor alakult ki, amely munkahelyeket teremt, és stabil finanszírozást biztosít a vizes élőhelyek, lápok és más értékes ökoszisztémák megőrzésére.
A modell ugyan nem tökéletes, és a brit tapasztalatok szerint a helyi hatóságoknak is akadnak kapacitásproblémáik, de az eredmények biztatóak.
Magyarországon hatmillió hektárnyi terület szorulna segítségre
Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Pénzügyi Egyesület vezetője szerint a rendszer hazai bevezetése komoly előrelépést jelenthetne. Az Ökológiai Kutatóközpont becslése szerint Magyarországon mintegy hatmillió hektárnyi zöldterület van kedvezőtlen állapotban. Egy ilyen modellben például egy új logisztikai központ fejlesztője a Tisza menti vizes élőhelyek helyreállításának finanszírozásával is teljesíthetné a kötelezettségeit.
Nem büntetnék a beruházókat, inkább ösztönöznék őket
A szakértők szerint a rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy nem tiltásokkal vagy plusz adókkal próbálja visszafogni a beruházásokat. Ehelyett arra ösztönzi a gazdasági szereplőket, hogy a környezeti terhelés mellett aktívan járuljanak hozzá a természet helyreállításához. Az elv egyszerű: aki a környezetet használja és átalakítja, annak részt kell vállalnia a károk helyreállításában is.
Akár fokozatosan is bevezethető lenne
A szakértők szerint a rendszer rugalmasan alakítható, így akár a legnagyobb beruházásokkal kezdve, lépésről lépésre is bevezethető lenne Magyarországon. A kérdés egyre aktuálisabb, hiszen a fenntartható városfejlesztés és a természeti erőforrások védelme világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap.
Nem véletlen, hogy a téma a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján is középpontba kerül, ahol a fenntarthatóság, a természetvédelem és a gazdasági fejlődés közötti egyensúly lehetőségeit is körbejárják majd a szakértők. A nagy kérdés már csak az, hogy Magyarország követi-e a külföldi példát, vagy továbbra is a jelenlegi szabályozás marad érvényben.
