Több tízezer új otthon épülhetne Budapest olyan területein, amelyek ma még kihasználatlanok, pedig kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek – erről beszélt Vitézy Dávid. A közlekedési és beruházási miniszter szerint a főváros lakhatási gondjait nem újabb külvárosi lakóparkokkal, hanem a vasúti rozsdaövezetek újjáélesztésével lehetne megoldani - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
Akár 40–50 ezer új lakás is helyet kaphatna Budapest olyan alulhasznosított állami és vasúti területein, amelyek már ma is jól kapcsolódnak a kötöttpályás közlekedési hálózathoz. Vitézy Dávid szerint ezek a fejlesztések egyszerre enyhíthetnék a lakáshiányt és csökkenthetnék az autóforgalmat.
Nem a város szélén építene új lakásokat
A miniszter egy friss videóban ismertette elképzeléseit a lakáspolitikáról. Mint fogalmazott, a lakhatási válság kezelésének nem az a megoldása, hogy egyre távolabbi, infrastruktúrával alig rendelkező területeken jelennek meg új lakóparkok.
Ehelyett azoknak a rozsdaövezeteknek a fejlesztését tartja kulcsfontosságúnak, amelyek jelenleg kihasználatlanok, ugyanakkor vasúti és városi közlekedési kapcsolataik miatt ideális helyszínei lehetnének új lakónegyedek kialakításának.
A miniszter szerint az itt élők számára akár az is reális lehetne, hogy a mindennapokban ne legyen szükség autóra, hiszen a közösségi közlekedés már most is kiváló adottságokkal rendelkezik.
Ezeken a budapesti területeken épülhetne a legtöbb új otthon
Vitézy Dávid több olyan városrészt is megnevezett, ahol jelentős lakásépítési potenciált lát. A felsorolásban szerepel:
- a Rákosrendező térsége,
- Rákospalota–Újpest, ahol a tervek szerint az M3-as metró meghosszabbítása is megvalósul,
- a Soroksári út mentén fekvő Diákváros környéke,
- a Józsefvárosi pályaudvar területe,
- valamint Kelenföld déli része.
A miniszter szerint ezek a helyszínek kiváló lehetőséget kínálnának arra, hogy nagy számban épüljenek új lakások anélkül, hogy teljesen új infrastruktúrát kellene kiépíteni.
A vasútfejlesztés is kulcsszerepet kapna
A lakásépítési elképzelések szorosan kapcsolódnak a korábban bejelentett Baross Gábor Vasútfejlesztési Programhoz, amelynek része a nagysebességű vasúti hálózat kiépítése is.
Vitézy szerint az új vasútvonalak nemcsak a nemzetközi közlekedést gyorsítanák fel, hanem tehermentesítenék a jelenlegi fővonalakat is. Ennek eredményeként több hely jutna az elővárosi személyvonatoknak, miközben a teherforgalom is hatékonyabban működhetne.
Negyedóránként járhatnának az elővárosi vonatok
A tervek szerint a nagysebességű vasút átvenné a távolsági forgalom egy részét, így például a Budapest–Hegyeshalom és a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalakon jelentős kapacitás szabadulna fel.
Ez lehetővé tenné, hogy egyes elővárosi vonatok – például Biatorbágy irányába – akár 15 percenként közlekedjenek. Emellett megszűnhetnének azok a többórás várakozások is, amelyek jelenleg a tehervonatok közlekedését nehezítik a budapesti vasúti csomópontokon.
A cél: több lakás, jobb közlekedés
Vitézy Dávid elképzelése szerint a lakásépítések és a közlekedési fejlesztések nem különálló beruházások lennének, hanem egymást erősítő folyamatok. A jól megközelíthető rozsdaövezetek beépítésével egyszerre lehetne bővíteni a fővárosi lakáskínálatot, mérsékelni a lakhatási válságot és csökkenteni a közúti forgalmat.
Ha a tervek megvalósulnak, Budapest következő évtizedének egyik legnagyobb városfejlesztési programja indulhat el, amely alapjaiban alakíthatja át a főváros több ma még kihasználatlan területét.
