Nem feltétlenül kell milliós beruházás ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük egy lakás vagy családi ház energiafogyasztását. A megfelelő árnyékolás, a tudatos klíma- és fűtéshasználat, a szigetelés vagy akár a fogyasztás pontosabb nyomon követése is komoly megtakarítást hozhat. A Pénzcentrum Pulger Veronika energiagazdálkodási specialistát kérdezte, hogy mit lehet tanulni az elmúlt évek energiapiaci kríziséből.
Az elmúlt évek energiapiaci bizonytalanságai után egyre több háztartás számára vált világossá, hogy az energiahatékonyság nem pusztán arról szól, hogyan lehet néhány ezer forinttal csökkenteni a havi rezsit. A tudatos energiahasználat egyszerre lehet pénzügyi, kényelmi, egészségügyi és ellátásbiztonsági kérdés.
A nyári hőhullámok miatt egyre többen használnak klímaberendezést, télen pedig a fűtés jelentheti a háztartások egyik legnagyobb energiaigényét. A szakértő szerint azonban nem feltétlenül az a legjobb stratégia, ha egyszerűen kevesebbet fogyasztunk. Sokkal fontosabb, hogy okosabban használjuk fel az energiát, azaz először azt kell megértenünk, hol és mikor fogyasztunk sok energiát, és csak ezután érdemes nagyobb beruházásba kezdeni.
A klíma előtt az árnyékolással kell kezdeni
A nyári kánikulában sokan akkor kapcsolják be a klímát, amikor a lakás már szinte teljesen átforrósodott. Ez azonban energetikai szempontból nem feltétlenül a legjobb megoldás.
Pulger Veronika szerint a hatékony hűtés valójában már jóval a klímaberendezés bekapcsolása előtt elkezdődik. Az elsődleges cél ugyanis az, hogy minél kevesebb hő jusson be az épületbe.
Ebben különösen fontos szerepe van a külső árnyékolásnak. A redőny, a zsaluzia vagy a napellenző jelentősen mérsékelheti a napsugárzásból származó hőterhelést. Ugyanilyen egyszerű, mégis sokat számíthat az is, ha a lakást a hűvösebb reggeli és esti órákban alaposan átszellőztetjük, napközben pedig lehetőség szerint zárva tartjuk az ablakokat.
A napi rutin átalakítása szintén segíthet. A nagyobb hőtermeléssel járó tevékenységeket, például a főzést vagy sütést, érdemes a hűvösebb napszakokra időzíteni.
A cél tehát nem az, hogy a klímával próbáljuk meg legyőzni a kinti hőséget, hanem hogy már előtte mérsékeljük a lakás felmelegedését.
24–26 foknál nem kell hidegebbre állítani a klímát
A klímaberendezés ma már sok háztartásban nem luxuscikk, hanem a komfort és bizonyos esetekben az egészség megőrzésének fontos eszköze. Különösen nagy melegben lehet jelentősége az idősek, a kisgyermekek és a krónikus betegséggel élők megfelelő hőmérsékletű környezetének.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakást 20–21 fokra kell lehűteni.
A szakértő általánosságban 24–26 Celsius-fok közötti beállítást tart megfelelő kompromisszumnak a komfort és az energiafelhasználás között. Már egyetlen fok különbség is érezhetően befolyásolhatja a fogyasztást, ezért egyáltalán nem mindegy, milyen hőmérsékletet állítunk be.
Energetikai szempontból az is kedvezőbb lehet, ha nem hagyjuk teljesen átforrósodni a lakást, majd rövid idő alatt próbáljuk meg drasztikusan lehűteni. A szinten tartás általában hatékonyabb stratégia lehet, bár az optimális megoldás természetesen az épület adottságaitól, a szigeteléstől, a nyílászáróktól és a használattól is függ.
És van még egy gyakran elfelejtett tényező: a klíma karbantartása. A tiszta szűrők és a megfelelő műszaki állapot nemcsak a levegő minősége miatt fontosak, hanem azért is, mert egy elhanyagolt berendezés rosszabb hatásfokkal működhet, miközben több energiát fogyaszt.
Energiatakarékos ingatlant vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Télen ugyanez a szigetelés segít
A nyári hőség elleni védekezésben és a téli fűtési költségek csökkentésében van egy közös pont: az épület hőveszteségének mérséklése. A megfelelő hőszigetelés nemcsak azt akadályozza meg, hogy nyáron gyorsan felmelegedjen az otthon, hanem télen a bent tartott hőt is segít megőrizni.
Ha valaki csak egyetlen energiahatékonysági beruházást tud megvalósítani, a szakértő szerint érdemes lehet elsőként a födém- vagy tetőszigetelést megvizsgálni. Családi házaknál ugyanis jelentős hőveszteség történhet ezen a területen, így egy viszonylag egyszerű beavatkozással is számottevő energiamegtakarítás érhető el.
Ezt követheti a nyílászárók állapotának felülvizsgálata, a megfelelő tömítés, majd hosszabb távon a homlokzati hőszigetelés és a korszerű árnyékolástechnika.
Érdekes szempont, hogy ha már sor kerül a szigetelésre, a szakértő szerint érdemes lehet a vastagabb szigetelőréteget választani. A teljes beruházás költségéhez képest ugyanis a szigetelőanyag vastagságának növelése sok esetben kisebb többletet jelenthet, miközben hosszú távon javíthatja az épület energiahatékonyságát.
Nem kell azonnal milliókat költeni
Az energiahatékonyság egyik legnagyobb félreértése, hogy csak komoly beruházásokkal lehet érdemi eredményt elérni.
Pedig számos olyan változtatás létezik, amelyhez egyáltalán nem szükséges nagyobb összeget kiadni. Ilyen például a megfelelő hőmérséklet beállítása, az energiaigényes tevékenységek időzítése, a tudatos szellőztetés vagy egyszerűen annak átgondolása, hogy mikor és mire használjuk az energiát.
A szakértő szerint az elmúlt energiapiaci krízis egyik fontos tanulsága éppen az, hogy az energiahatékonyság nem feltétlenül pénzkérdés. Sok esetben először a fogyasztási szokásokon kell változtatni.
Nem az a cél, hogy lemondjunk a komfortunkról, hanem hogy ugyanazt a komfortot kevesebb energiával érjük el.
30 százalékos megtakarítás? Először azt kell tudni, hol megy el az energia
Mielőtt valaki hőszivattyúba, napelembe, akkumulátorba vagy komolyabb szigetelésbe fektetne, érdemes feltérképeznie saját energiafogyasztását.
Ebben az okosmérők is fontos szerepet játszhatnak. A hagyományos mérőórával szemben ezek sokkal részletesebb képet adhatnak arról, mikor és mennyi energiát fogyaszt egy háztartás. A negyedórás fogyasztási adatok például megmutathatják, mikor alakulnak ki fogyasztási csúcsok, és mely időszakokban ugorhat meg jelentősen az energiaigény. Ez pedig már lehetőséget ad arra, hogy a fogyasztási szokásokat tudatosan átalakítsuk.
A szakértő szerint nem érdemes vaktában energiahatékonysági beruházásokba kezdeni. Először azt kell megkeresni, hol jelentkezik a legnagyobb fogyasztás vagy hőveszteség, majd azt érdemes megszüntetni, ahol a legkisebb beavatkozással a legnagyobb megtakarítás érhető el.
Ez a szemlélet a vállalatoknál már alapvető energiamenedzsmenti gyakorlat, de a háztartásokban is egyre nagyobb szerepet kaphat.
A napelem önmagában nem old meg mindent
A megújuló energiaforrások és az energiatárolás természetesen fontos részei lehetnek egy korszerű energetikai rendszernek, de a szakértő szerint ezekről sem érdemes elszigetelten gondolkodni. Egy napelemes rendszer például akkor használható igazán hatékonyan, ha a termeléshez a fogyasztást is hozzá tudjuk igazítani, illetve szükség esetén az energiát tárolni is képesek vagyunk.
Lakossági szinten az akkumulátoros tárolás lehetőséget adhat arra, hogy a napközben megtermelt energiát este vagy éjszaka használjuk fel. Nagyobb fogyasztóknál pedig az energiatárolás egyik fontos célja a fogyasztási csúcsok mérséklése lehet.
A megtérülést azonban minden esetben az adott épület, fogyasztási profil és energiaárak alapján érdemes vizsgálni. Nincs egyetlen technológia, amely minden háztartás számára ugyanúgy a legjobb befektetés lenne.
A lakossági fogyasztás is számít
Sokan gondolják úgy, hogy egyetlen háztartás néhány száz kilowattórányi megtakarítása nem oszt, nem szoroz. Rendszerszinten azonban már egészen más a helyzet.
A lakossági fogyasztás különösen azért fontos, mert sok háztartás egyszerre használ jelentős mennyiségű energiát. Ha egy időszakban sok millió fogyasztó egyszerre növeli meg a villamosenergia-igényét, az komoly terhelést jelenthet a rendszer számára.
Ezért már az is sokat számíthat, ha bizonyos energiaigényes tevékenységeket más időpontra helyezünk át, vagy egyszerűen mérsékeljük a fogyasztási csúcsokat.
Egyetlen háztartás megtakarítása valóban kicsinek tűnhet, több millió háztartás tudatos energiahasználata azonban már komoly különbséget jelenthet.
2030-ra teljesen másképp kell gondolkodnunk az energiáról
Pulger Veronika szerint a következő években nem egyetlen technológia fogja megoldani a háztartások és a vállalkozások energetikai kihívásait. Sokkal inkább komplex, rendszerben való gondolkodásra lesz szükség.
Első lépésként érdemes megismerni a saját fogyasztási szokásainkat, feltérképezni a veszteségeket, majd ezek alapján meghatározni a prioritásokat. Ezt követheti a szigetelés, a fűtés korszerűsítése, a megújuló energia alkalmazása vagy akár az energiatárolás. A cél az lehet, hogy egyre kevésbé legyünk kiszolgáltatva az energiaáraknak és a fogyasztási csúcsoknak.
A következő évek egyik legfontosabb energetikai kérdése ezért nem feltétlenül az lesz, hogy miből termeljünk még több energiát, hanem az is, hogy hogyan tudjuk ugyanazt a komfortot és működést kevesebb energiával biztosítani.
És ehhez nem feltétlenül kell azonnal többmilliós beruházás: sok esetben már az is komoly lépés, ha tudatosabban használjuk azt az energiát, amelyet egyébként is elfogyasztanánk.
