Teljesen új irányt vehet a magyar lakáspolitika: több milliárd eurós fejlesztési programot készít elő a kormány, amelynek középpontjában a megfizethető bérlakások, az új kollégiumi férőhelyek és az intézményi bérlakásszektor kiépítése áll. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a program első körben 550 millió eurós uniós forrásra támaszkodik, amely további finanszírozással akár 3 milliárd eurónyi beruházást is elindíthat. A tervek között a csepeli Diákváros újraindítása is szerepel - írja a Portfolio.
Lakhatási válságra reagálna a kormány
Átfogó lakhatási programot indítana a kormány, amely a saját tulajdonú lakások támogatása mellett ezúttal a megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek bővítésére helyezné a hangsúlyt – jelentette be Vitézy Dávid.
A miniszter szerint az elmúlt évtizedben jelentősen romlott a lakhatás megfizethetősége Magyarországon. Miközben tíz évvel ezelőtt egy átlagos lakás ára körülbelül 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, mára ez az érték meghaladja a hét évet.
Közben visszaesett a lakásépítések száma, az ingatlanárak pedig gyorsabban emelkedtek, mint a reálbérek. A bérleti díjak szintén jelentősen nőttek, a nagyobb vidéki egyetemi városokban pedig komoly kollégiumi férőhelyhiány alakult ki.
Vitézy szerint ezek a folyamatok együttesen már lakhatási válságot jelentenek, amelyre az államnak az eddiginél aktívabban kell reagálnia.
Új korszak jöhet a bérlakáspiacon
A tervek szerint nem egyszerűen egy újabb támogatási program indulna. A kormány a lakástörvény, a bérlakáspiac szabályozása, az adórendszer és a pénzügyi ösztönzők átalakítását is vizsgálja.
A cél, hogy a fiatalok, pályakezdők és családalapítók számára több megfizethető bérlakás legyen elérhető, miközben létrejön egy erősebb intézményi bérlakásszektor is.
A program részleteit december 31-ig dolgoznák ki. Ennek során az önkormányzatok, az ingatlanfejlesztők, a finanszírozók, az építőipari szereplők és a Magyar Nemzeti Bank véleményét is figyelembe vennék.
550 millió euróból akár 3 milliárdos fejlesztés
A program mögött már most is jelentős forrás áll: 550 millió eurónyi uniós pénz áll rendelkezésre megfizethető bérlakások és új kollégiumi férőhelyek építésére.
A konstrukcióban a beruházások költségének 20 százalékát támogatás fedezheti, míg a fennmaradó 80 százalékot piaci forrásból kell biztosítani. A fejlesztőknek cserébe vállalniuk kell, hogy projektjeik egy része megfizethető lakhatási célokat szolgál.
Vitézy számításai szerint az 550 millió eurós keret több mint 2 milliárd eurónyi ingatlanfejlesztést mozgathat meg. Ha ehhez az Európai Beruházási Bank finanszírozása is társul, a teljes beruházási volumen akár 3 milliárd euróra is nőhet.
A fejlesztésekben az állam többféle szerepet is vállalhat: finanszírozóként, szabályozóként vagy akár telektulajdonosként is megjelenhet, miközben a magántőkét ingatlanfejlesztők, intézményi befektetők, ingatlanalapok, projektcégek, nonprofit szervezetek és egyetemek biztosíthatják.
Rákosrendező is fontos szerepet kaphat
A program nem pusztán minél több új lakás felépítéséről szólna. Vitézy szerint Budapesten az is fontos, hogy az állami beavatkozás jobb városfejlesztési és építészeti minőséget, megfelelő közlekedést és közszolgáltatásokat, valamint megfizethető lakhatást eredményezzen.
Ennek egyik lehetséges helyszíne Rákosrendező, ahol már korábban is készültek nagy léptékű városfejlesztési elképzelések.
A vidéki nagyvárosokban ugyanakkor más a helyzet. Az építési költségek hasonlóak a fővárosiakhoz, miközben az ingatlanok eladási és bérleti árai jóval alacsonyabbak lehetnek. Emiatt számos fejlesztés tisztán piaci alapon nehezebben valósítható meg.
Visszatérhet a Diákváros terve
A bejelentés egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó eleme, hogy újraindulhat a csepeli Diákváros beruházása. Vitézy szerint a korábban tervezett fejlesztés jelentős számú új kollégiumi férőhellyel bővítené Budapest kapacitását. A miniszter állítása szerint a projektet az előző kormányzat akadályozta meg az érintett telkek közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz kerülésével.
A kormány terve szerint az alapítványok megszűnését követően az állam visszaveheti az érintett területeket, így a Diákváros projektje ismét napirendre kerülhet. A beruházás jól illeszkedne az új lakhatási programba, amely a bérlakások mellett a nagy egyetemi városok kollégiumi férőhelyeinek jelentős bővítését is célul tűzi ki.
Bécs lehet a minta
Vitézy a bécsi modellt is példaként említette. Az osztrák fővárosban a város és az általa működtetett lakásalapok meghatározó szereplői a lakáspiacnak, és jelentős számú új lakás készül támogatott vagy megfizethető konstrukcióban.
A miniszter szerint Magyarországnak is szakítania kellene azzal a rendszerváltás után kialakult szemlélettel, amely szerint az állam elsősorban szabályozóként van jelen a lakáspiacon.
Az új elképzelések alapján a közszféra a jövőben finanszírozóként, telektulajdonosként és aktív fejlesztési partnerként is szerepet vállalhat.
Ha a program a tervek szerint valósul meg, a következő években nemcsak több megfizethető bérlakás és kollégium épülhet, hanem egy olyan intézményi bérlakásszektor is kialakulhat Magyarországon, amely eddig csak korlátozottan létezett.
