Fordulat jöhet a magyar energiapolitikában: a készülő új energiastratégia egyik fontos pillére lehet a geotermikus energia, amelyben az ország jelentős, eddig nem teljesen kihasznált lehetőségeket rejt. A kormány a földhő hasznosításának bővítését tervezi, és a hőtermelés mellett a geotermikus áramtermelés iránt is kiemelten érdeklődik. A Budapest Geothermal Energy Summiton elhangzottak alapján a cél az energiaellátás biztonságának erősítése és a fosszilis energiahordozóktól való függés mérséklése – de a beruházások felpörgetéséhez kiszámítható szabályozásra is szükség lesz - derül ki a Portfolio cikkéből.
Az elmúlt évek energiaválságai megmutatták, milyen kockázatokat hordoz a fosszilis energiahordozóktól való függés. Az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktusok nyomán ismét előtérbe került az ellátásbiztonság kérdése, miközben az árak alakulása is komoly bizonytalanságot jelent.
Erre hívta fel a figyelmet Bart István, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium villamosításért és dekarbonizációért felelős helyettes államtitkára a hétfői Budapest Geothermal Energy Summit nyitóelőadásában. Megfogalmazása szerint a fosszilis energiaforrások sem az árak, sem a megbízhatóság szempontjából nem kínálnak kellő biztonságot.
A klímaváltozás hatásai eközben egyre kézzelfoghatóbbá válnak. A beszédben elhangzottak szerint a 2026-os rendkívüli hőség és aszály a Duna vízszintjét is jelentősen visszavetette, ami augusztusban a Paksi Atomerőmű működését is érintette. A helyettes államtitkár Magyar Péter miniszterelnököt idézve arról beszélt, hogy a többlet áramimport költsége már önmagában elérte a 100 millió eurót, miközben a teljes kárfelmérés még nem zárult le. Az idézett értékelés szerint ezért energia- és vízügyi fordulatra van szükség.
Bart István úgy fogalmazott: a klímavédelmi és energetikai helyzet egyszerre jelent súlyos kihívást és új lehetőségeket. Miközben a szélsőséges időjárás egyre gyakoribbá válhat, a kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő technológiák már széles körben elérhetők.
Az elektromos autók és a hőszivattyúk például mára versenyképes alternatívát jelentenek a fosszilis üzemanyaggal működő járművekkel és fűtési megoldásokkal szemben. A helyettes államtitkár szerint a korábban gyakran emlegetett „zöld vagy olcsó” dilemma egyre kevésbé állja meg a helyét: a tiszta technológiák sok esetben a beruházási költségeket és a teljes élettartam kiadásait tekintve is kedvezőbbek lehetnek.
Energiatakarékos ingatlant vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
A következő nagy feladat így szerinte az, hogy a szükséges beruházások minél gyorsabban megvalósuljanak. A tiszta energiára való átállás ugyanis versenyfutássá vált az idővel és a klímaváltozás hatásaival.
Ezt követően Bart István az új kormány energiapolitikai terveiről is beszélt.
Rövid távon a szélsőséges hőségre és az aszályra való felkészülés kerül előtérbe. Ehhez a helyettes államtitkár szerint több intézkedésre van szükség, köztük az energiatárolási kapacitások bővítésére. Magyarországon jelenleg gyors ütemben épülnek az akkumulátoros tárolók, így a várakozások szerint a következő nyárra már kedvezőbb lehet az ellátás helyzete.
Közép- és hosszabb távon a földgáz és a kőolaj megújuló energiaforrásokkal történő kiváltása a stratégiai célok közé tartozik.
A megújuló energiák ma már hatékony és megfizethető megoldásokat kínálhatnak, ám a kiépítésük jelentős kezdeti beruházást igényel. Bart István két, már elindított intézkedést is kiemelt: augusztusban 700 megawattnyi szélenergia-kapacitásra írtak ki pályázatot, emellett az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásaiból a villamosenergia-hálózat fejlesztésére is jut pénz. A hálózat megerősítésére mintegy 1,4 milliárd eurót terveznek fordítani.
A konferencián először hangzottak el részletek arról, milyen szerepet kaphat a geotermikus energia az új magyar energiastratégiában. Bart István előadása alapján az olaj és a földgáz kiváltásának egyik fő eszköze a villamosítás lehet, amelyben az elektromos közlekedés mellett a földhő hasznosítása is fontos szerephez juthat.
Ez egyaránt jelentheti a mélyfúrású kutakból nyert hőenergia felhasználását, illetve a sekélyebb talajrétegek hőjét hasznosító hőszivattyúk elterjedését. A geotermikus energia ugyanakkor nem csupán fűtésre lehet alkalmas: az erre épülő villamosenergia-termelés a megújulók időjárásfüggőségéből fakadó problémák mérséklésében is szerepet kaphat.
A nap- és szélenergia termelése ugyanis időjárási és szezonális tényezőktől függ, míg a földhő megfelelő technológiával folyamatosabban hasznosítható. Ez a tulajdonság a jövőben az energiaellátás kiegyensúlyozásában is jelentőséget kaphat.
A helyettes államtitkár jelezte, hogy a készülő, átfogó energiastratégia részleteiről egyelőre korai lenne beszélni. A geotermikus erőforrások fejlesztésének jelentőségét azonban már most hangsúlyozta: a hazai földhő hasznosítása az új stratégia egyik fontos eleme lesz.
Magyarország kedvező geológiai adottságokkal rendelkezik, és a szénhidrogén-kutatásoknak, illetve -kitermelésnek köszönhetően a földtani viszonyok jelentős része jól feltárt. A geotermikus energia hasznosítása terén az ország már eddig is számottevő eredményeket ért el, a beruházások üteme azonban Bart István szerint nem használta ki teljes mértékben a rendelkezésre álló lehetőségeket.
A kormány ezen változtatna: a tervek között szerepel a sekély és a mély geotermikus rendszerek fejlesztése, valamint a geotermikus alapú áramtermelés lehetőségeinek bővítése is.
A hazai földhőfelhasználás már most meghaladja a korábban 2026-ra kitűzött célt. A 2025-ös érték 8,2 petajoule volt, szemben a 8 petajoule-os célértékkel. A következő mérföldkő 2030, amikorra a Nemzeti Földhő Stratégia, illetve a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció 12–13 petajoule-os felhasználást irányoz elő.
A beépített geotermikus kapacitás Magyarországon jelenleg mintegy 1,1 gigawatt, ami regionális összevetésben is jelentős. Ennek túlnyomó része azonban hőtermelést szolgál; a táv- és települési hőellátásban hozzávetőleg 270 megawattnyi teljesítmény vesz részt.
Az új fejlesztések szempontjából szintén fontos adat, hogy Magyarországon 15 aktív fúrási projekt és 24 kiadott engedély van. Ezzel Németország után a második legaktívabb uniós országnak számít az új geotermikus távhő- és távhűtési projektek fejlesztésében.
A beruházások ösztönzésére már korábban is indultak támogatási programok. A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében hozzávetőleg 41 milliárd forintnyi pályázati forrás áll rendelkezésre a geotermikus fejlesztések támogatására. A konstrukciók között szerepel a fúrási kockázatok mérséklése, kedvezményes hitel, valamint a geotermikus villamosenergia-termelés ösztönzése.
A geotermikus projektek engedélyezésében 2026 júliusában változások történtek: megszűnt a Geotermikus Energia Bizottság, eltörölték a budapesti koncessziós kötelezettséget, országosan pedig visszaállították az érkezési sorrenden alapuló engedélyezést.
A kormány tehát a földhő hasznosításának több területén is bővülést szeretne elérni, de a beruházások felfutásához a szabályozási környezet kiszámíthatósága is kulcsfontosságú. Bart István arra figyelmeztetett, hogy a befektetők hosszú távú biztonságot keresnek, a gyakori és váratlan szabályváltozások viszont visszafoghatják a fejlesztési kedvet.
Előadása végén Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert idézte, aki szerint a tőke és a fejlődés oda áramlik, ahol a befektetők biztonságban érzik magukat. Ha a szabályok rövid idő alatt, előre nem látható módon változnak, az a beruházások elmaradásához vezethet.
