Gyökeres változások előtt állhat a magyar építőipar: felülvizsgálják az állami beruházások és a közbeszerzések szabályait, új alapokra helyeznék az energetikai felújításokat, és hosszú távon is biztosítanák az 5 százalékos lakásáfát. Szemerey Samu államtitkár és országos főépítész az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közgyűlésén ismertette az ágazat átalakítására vonatkozó terveket. A cél az állami megrendelésektől való függőség csökkentése, a minőségi beruházások ösztönzése és az átláthatóbb piaci verseny megteremtése -derül ki a Portfolio cikkéből.
A magyar építőipart egyszerre sújtják a vállalkozások működési nehézségei és a kedvezőtlen gazdasági körülmények. A cégeknek a visszafogott kereslet, a kapacitásproblémák, a finanszírozási nehézségek és a hatékonyság javítása is komoly kihívást jelent. A helyzetet tovább nehezíti a magas kamatszint, az uniós források akadozása és az állami beruházások bizonytalan újraindítása.
A minisztérium négy fő területen tervez változtatásokat: javítanák a városépítészeti minőséget, a fenntarthatóságot a gyakorlatban is érvényesítenék, erősítenék az önkormányzatokkal és a vállalkozásokkal való együttműködést, valamint átláthatóbbá tennék a piaci versenyt. Utóbbi részeként a közbeszerzésekben is nagyobb hangsúlyt kaphatnak a minőségi szempontok.
Égető kérdés: a lakásáfa
Az új építésű lakások 5 százalékos áfájának jövője továbbra is fontos kérdés. Szemerey Samu szerint a minisztérium egyelőre nem tehet hivatalos bejelentést, de az a cél, hogy a kedvezményes adókulcs hosszú távon is fennmaradjon.
A tárca szerint az alacsonyabb áfa elengedhetetlen a megfizethető bérlakások, szolgálati lakások és kollégiumok építésének fellendítéséhez. Eközben egy átfogó lakáspolitikai koncepció is készül, amely a piaci és a bérlakások iránti keresletet egyaránt figyelembe veszi. A bérlakásprogram alapvetései hamarosan nyilvánosságra kerülhetnek, a részletes kidolgozás pedig az év végéig tarthat. A dokumentum a lakásáfára vonatkozó javaslatokat is tartalmaz majd.
Új építésű lakást vennél? Ide kattints!
Jön a Masterplan
A nagyobb beruházások előkészítésében új megközelítés jelenhet meg: a tervpályázatok mellett bevezetnék a Masterplan, vagyis az átfogó fejlesztési terv műfaját is. A cél, hogy a beruházások már a tervezés kezdetétől figyelembe vegyék a környezetüket és az infrastruktúra szükségleteit.
A minisztérium szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy nagy lakóingatlan-fejlesztések megfelelő közlekedési és közműkapcsolatok nélkül valósuljanak meg. Az állam emellett kiemelten támogatná a barnamezős területek megújítását, a bérlakások, kollégiumok és szolgálati lakások építését, valamint a zöld közterületek fejlesztését.
Az energetikai korszerűsítéseknél is változtatnának: az egyszerű családiház-szigetelés helyett a társasházak, városközpontok és középületek átfogó, értéknövelő felújítására helyeznék a hangsúlyt.
EU-források az energetikai felújításokra
A minisztérium olyan uniós forrásokat keres, amelyek a következő többéves pénzügyi keretnél hamarabb elérhetők lehetnek. Ezekből komplexebb, hosszú távon is fenntartható energetikai felújításokat finanszíroznának.
Szemerey Samu szerint a korábbi programok sokszor a hőszigetelésre és a nyílászárók cseréjére korlátozódtak. Az új támogatásoknál ehelyett a műszaki színvonal és a tartós eredmény kerülne előtérbe.
A támogatások elosztásánál a területi és demográfiai szempontokat is figyelembe vennék. Elsősorban a társasházak, illetve a városias környezetben található, tényleges lakossági igényeket kiszolgáló épületek korszerűsítése kaphatna hangsúlyt.
Megújuló szabályozási környezet
Az építőipari szabályozás átalakításának egyik fontos lépése az ÉMI önállóságának visszaállítása és megerősítése lehet. A szervezet korábbi beolvasztását a Közlekedéstudományi Intézetbe a minisztérium nem tartja szerencsés döntésnek, ezért jelenleg az újjászervezésén dolgoznak.
Felülvizsgálják az Állami Beruházási Kerettörvényt és a Közbeszerzési törvényt is. A cél egy átláthatóbb állami beruházási rendszer kialakítása, amely a minőséget és a költséghatékonyságot egyaránt szem előtt tartja.
A digitalizációban szintén változás jöhet: átalakítanák a BIM, vagyis az épületinformációs modellezés követelményeit. A technikai előírások helyett a tényleges felhasználási célokra összpontosítanának, különösen a tervezés, a költségkimutatás és az épületek hosszú távú üzemeltetése terén.
Az ágazat egyik legnagyobb problémája az állami megrendelésektől való függőség. A minisztérium olyan működési modellt szeretne, amely nagyobb mértékben támaszkodik a piaci keresletre és a vállalkozások versenyképességére. A szakemberhiány enyhítéséhez pedig a mérnökképzésben a kivitelezési, szervezési és projektmenedzsment-ismereteket is erősítenék.
Az építőanyag-felhasználásban a körforgásos megoldásokat, a hazai gyártást és a kutatás-fejlesztést ösztönöznék. A minisztérium az ÉVOSZ-szal közös akcióterven is dolgozik, amely az oktatásra, a fenntarthatóságra, az építőanyag-gazdálkodásra és a kutatási projektekre összpontosít.
Az államtitkár öt olyan problémát is megnevezett, amelyek megoldása az egész ágazat együttműködését igényli. Ezek közé tartozik az építőanyagok újrahasznosításának piaci alapokra helyezése, a bérlakásépítés finanszírozási modelljének kialakítása, valamint a kisvállalkozások túlsúlyából eredő szerkezeti problémák kezelése.
Emellett a tervezői piac nehézségeire és a lakáspiaci túlárazásra is megoldást kell találni. Utóbbi esetében a kormányzat jelentős piaci korrekcióval számol, de a cél az, hogy a folyamat ne okozzon hirtelen, büntető jellegű sokkot a piacnak.
Lakást, házat vennél vagy eladnál? Itt a helyed: Ingatlantájoló.hu!
