Komoly változásokat helyezett kilátásba Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az Országos Urbanisztikai Konferencián: a kormány a városfejlesztési és építési szabályok több elemét is felülvizsgálja, miközben újragondolnák azt is, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a közlekedési beruházások és a lakóterületek fejlesztései. Napirenden van az OTÉK, a „plázastop”, az építési szabályozás és a kompakt város elvének hazai alkalmazása is. Vitézy szerint az elmúlt évtizedek szuburbanizációja olyan infrastruktúrahiányt hozott létre, amelynek felszámolása ezermilliárdos nagyságrendű forrásokat igényelhet. A miniszter a 2028 utáni uniós források tervezéséről, az Otthon Start és a rozsdaövezeti projektek felülvizsgálatáról, a Balaton védelméről, valamint az új Közlekedési Múzeum terveiről is beszélt - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
Vitézy szerint túl magas árat fizethetünk a városok szétszóródásáért
Vitézy Dávid előadásának egyik központi témája az elmúlt évtizedek településfejlesztési modellje volt. A miniszter szerint a nagyvárosok körül kialakult, alacsony sűrűségű családi házas övezetek fenntartása jóval nagyobb terhet róhat a közösségre, mint a sűrűbb, városiasabb beépítés.
Érvelése szerint a szétterülő településszerkezet nemcsak hosszabb utazásokkal jár, hanem az infrastruktúra és a közszolgáltatások fenntartását is megdrágítja. Az előadásban elhangzott becslés szerint egy háztartásra vetítve akár háromszoros költségkülönbség is kialakulhat a ritkábban beépített, autóhasználatra épülő területek és a közepes sűrűségű, 4–6 emeletes társasházas városrészek között.
A miniszter szerint az agglomerációs terjeszkedés és az ezt ösztönző támogatási rendszerek következményeként olyan infrastruktúrahiány alakult ki, amelynek kezelése már rendkívül komoly összegeket igényelhet. Példaként a Budapest és a megyei jogú városok környezetében szükséges közútfejlesztéseket említette, amelyek között az M2-es és az M100-as út fejlesztése is szerepel.
A problémának szerinte társadalmi oldala is van. A „közlekedési szegénység” különösen az alsó középosztály számára jelenthet terhet: az agglomerációba költöző családok sok esetben a hiányos tömegközlekedési lehetőségek miatt két autó fenntartására kényszerülnek, ami jelentős összeget vihet el a háztartások szabadon elkölthető jövedelméből.
Vitézy Dávid szerint ezért a településszerkezet alakítását nem lehet kizárólag a piaci folyamatokra bízni. Álláspontja szerint ha a városfejlesztési szempontokat figyelmen kívül hagyják, annak hosszú távon társadalmi és gazdasági következményei is lehetnek.
Fordulat jöhet az építési szabályokban
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium már megkezdte az építési jogszabályok felülvizsgálatát. A cél a „kompakt város” elvének erősebb megjelenítése a magyar szabályozásban, ami több, jelenleg is alkalmazott előírás módosítását hozhatja.
A tervezett változások között szerepel:
- Megjelenhet a mesterterv új szabályozási szintként: a telekszintű és a térségi szabályozás közé egy olyan jogi kategória kerülhet, amely nagyobb területek egységes, átfogó beépítésének kereteit határozza meg. A megoldás a nagyobb városfejlesztési projektek esetében lehet különösen fontos.
- Felülvizsgálják az OTÉK-ot: többek között olyan előírások módosítása is felmerült, amelyeket a tárca elavultnak vagy kontraproduktívnak tart. Ide tartozhatnak a jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező belvárosi fejlesztések kötelező mélygarázsminimumai, illetve bizonyos szociális és közösségi funkciók parkolási előírásai.
- Átalakíthatják a „plázastop” rendszerét: a jövőben a kérelmek elbírálásánál nagyobb szerepet kaphatnak a városhálózati és kiskereskedelmi szempontok, különösen annak mérlegelése, hogy egy új bevásárlóközpont milyen hatással lenne a meglévő városközpontokra.
A változások egyik fontos eleme lehet, hogy az állami közlekedési beruházásokat szorosabban összekapcsolják a környező területek fejlesztésével. Vitézy példaként a Budapest–Pusztaszabolcs vasútvonal fejlesztését említette, amelyre több mint 250 milliárd forintot fordítottak, miközben a megállók környezetében szerinte nem alakult ki az a sűrűbb városszerkezet, amely megfelelően kihasználná a jelentős közlekedési beruházást.
A miniszter szerint ezért a jövőben nem elég önmagában vasutat vagy más közösségi közlekedési infrastruktúrát építeni: az állomások környezetének területhasználatát is úgy kellene szabályozni, hogy minél több ember számára legyen elérhető a közösségi közlekedés.
Otthon Start: nem minden kiemelt lakásprojekt maradhat érintetlen
Az Otthon Start Programhoz és a rozsdaövezeti fejlesztésekhez kapcsolódó kiemelt beruházások szabályozása is változhat. A kormány felülvizsgálja a kapcsolódó kiemelő rendeleteket, és a korábbi bejelentések alapján azok a projektek maradhatnak kiemelt státuszban, amelyek megfelelnek többek között a városépítészeti és fenntarthatósági szempontoknak.
A miniszter emellett a fővárosi fejlesztéspolitikai és közlekedési intézményrendszer átalakítására is javaslatot tett. Ennek részeként a fővárosi és kerületi szintek közötti fejlesztési döntések rendszerét is újragondolnák. Vitézy szerint problémát jelent, hogy miközben az alapinfrastruktúra fenntartásának terhei a Fővárosi Önkormányzatnál jelentkeznek, az ingatlanfejlesztők a kerületekkel köthetnek településrendezési szerződéseket a főváros közvetlen bevonása nélkül.
Új rendszer jöhet az uniós pénzek tervezésében is
A 2028–2034 közötti uniós költségvetési ciklus előkészítése szintén jelentős változásokat hozhat. Vitézy Dávid szerint a korábbi, ágazatok szerint elkülönített operatív programok rendszere átalakul, és az Európai Bizottság egy egységesebb nemzeti tervet várhat el Magyarországtól.
Ehhez szerinte nem elegendő külön-külön közlekedési, energetikai vagy vízgazdálkodási programokat készíteni. Az ország egészének olyan urbanisztikai és területfejlesztési vízióra lenne szüksége, amely a különböző ágazati célokat regionális szemlélettel kapcsolja össze.
A miniszter által felvázolt irány szerint a vízgazdálkodásban a kizárólagos árvízvédelem helyett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a vízmegtartásnak. A közlekedéspolitikában az autópálya-építések mellett a vasútfejlesztésnek és az elővárosi, illetve belvárosi közlekedési megoldásoknak jutna nagyobb szerep, miközben az energetikai átállásban folytatódna a megújuló energiaforrások térnyerése.
Vitézy szerint Magyarországnak komoly felzárkózási feladata van a 2028-ban kezdődő új uniós ciklus előtt. Állítása szerint Lengyelország már előrébb jár a következő időszak fejlesztési tervének előkészítésében, miközben Magyarországon még a jelenlegi ciklus forrásainak felhasználása is jelentős feladatot jelent. A miniszter szerint emiatt a következő időszak infrastruktúra-fejlesztéseinek tervezését gyakorlatilag az alapoktól kell felépíteni.
A Balaton és a Fertő tó partja sem marad ki a szigorításból
A part menti fejlesztések szabályozásának átalakítása is napirenden van. A minisztérium megkezdte a Balaton környéki építési szabályok átvilágítását, amelynek célja a tárca közlése szerint, hogy a jövőben csak olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek közérdekű célokat szolgálnak, miközben nagyobb védelem alá kerülnek a tó természeti értékei.
A korábbi bejelentések szerint a kormány a Balaton és a Fertő tó partvonalának szabályozását is átfogóan felülvizsgálná. A tervek között szerepel a part menti beépítés további korlátozása, egyes korábbi kiemelt beruházási státuszok visszavonása, valamint a Balaton-parti építési szabályzat felülvizsgálata.
A változások ugyanakkor nem jelentenék azt, hogy a balatoni településeken minden fejlesztés leállna. A tárca szerint a vasútvonal, illetve a 7-es és 71-es főutak mögötti, nem védett területeken továbbra is jelentős fejlesztési lehetőség maradhat.
Vitézy Dávid a konferencián arról beszélt, hogy a cél a még meglévő természeti területek, nádasok és strandok védelme, miközben a fejlesztéseket olyan területek felé terelnék, ahol azok kevésbé veszélyeztetik a tó környezetét. A Balaton körüli építési szabályok felülvizsgálata már megkezdődött.
A konferencia helyszínén, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában a miniszter egy további fontos bejelentést is tett: a tárca kiírja a feltételes kivitelezési tervezési pályázatot az új Közlekedési Múzeum teljes körű megújítására. A tervezés a korábbi nemzetközi tervpályázat eredményeire épülhet.
