Az Otthon Start elsősorban a magasabb jövedelműeket segítette, miközben a lakásárak emelkedéséhez is hozzájárult. A helyébe lépő Wekerle+ hitel több szempontból szigorúbb, de továbbra sem a valóban rászorulókat célozza. Egy új javaslat, az Otthonrész program más megközelítést kínálna: a lakásvásárláshoz szükséges önerő és a piaci hitel közötti hiányt egy jövedelemhez igazított, visszafizetendő kölcsön fedezné - tette közzé a Portfolio Hegedűs József, a Metropolitan Research Institute (Városkutatás Kft.) ügyvezető igazgatójának vélemény cikkét.
A korábbi lakástámogatási rendszerek egyik legnagyobb problémája, hogy nem a háztartások anyagi helyzetéhez igazították a segítséget. Az Otthon Start esetében például nem volt jövedelmi felső határ, így a legnagyobb hitelt felvevő, jellemzően magasabb keresetű háztartások jutottak a legtöbb támogatáshoz. A Wekerle+ hitel szűkíti a jogosultak körét, de a támogatás továbbra is vissza nem térítendő, és nem veszi figyelembe kellőképpen a jövedelmi különbségeket.Erre kínálna alternatívát egy új javaslat: az Otthonrész program. A konstrukció azoknak segítene, akik rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, de önerőből és piaci hitelből nem tudnak lakást vásárolni. Az állam a hiányzó összeget jelzáloggal biztosított kölcsönként adná oda, a visszafizetett tőke pedig újabb vásárlásokat finanszírozna.
A korábbi lakástámogatások hibáit ismételheti meg a rendszer
Nem ez lenne az első alkalom, hogy egy kormány széles körben elérhető, hosszú távú kamattámogatással próbálja élénkíteni a lakáspiacot. A 2000 és 2004 között működő rendszer hasonló elven alapult: jövedelmi korlátozás nélkül kínált kedvezményes hiteleket, amelyek költségei idővel jelentősen megterhelték a költségvetést.A kamattámogatásra 2003-ban 34 milliárd, a következő évre már 82 milliárd forintot terveztek. A feltételeket később szigorították, a korábban megkötött szerződések terhei azonban megmaradtak. A történet tanulsága, hogy egy célzás nélküli támogatási rendszert utólag nehéz és költséges átalakítani.
Az Otthon Start után a Wekerle+ sem oldja meg a problémát
Az Otthon Start 2025 szeptembere és 2026 októbere között legfeljebb 50 millió forintos, fix 3%-os hitelt kínált, jövedelmi felső határ nélkül. A Portfolio elemzése szerint a kölcsönök 76%-át a legmagasabb jövedelmű ötöd vette fel.A program időszakában a lakásárak is jelentősen emelkedtek: az MNB adatai szerint 2025-ben országosan nominálisan 23,5%-os drágulás történt, miközben a lakások becsült túlértékeltsége 22,5%-ra nőtt. Egy 50 millió forintos, 25 éves hitelnél az állam az első öt évben közel 11,9 millió forint kamattámogatást fizethetett.
A 2026. október 28-tól bevezetett Wekerle+ már szigorúbb feltételeket szab. A 45 év alattiak igényelhetik, kizárja a jelentősebb korábbi lakástulajdonnal rendelkezőket, a használt lakásoknál pedig 5%-os kamatot alkalmaz. Ötéves bentlakási kötelezettséget is előír.
A változtatások mérsékelhetik a befektetési célú vásárlásokat, de a rendszer alapvető logikája nem változik: nincs jövedelmi felső határ, a támogatás továbbra is a hitel nagyságától függ, és a kamatkedvezmény nem visszafizetendő. Az Otthonrész program éppen ezen változtatna.
Így működne az Otthonrész program
A javaslat azoknak a háztartásoknak szólna, amelyek már nem jogosultak szociális bérlakásra, de piaci feltételekkel még nem tudnak saját otthonhoz jutni. A vásárláshoz legalább 10% önerőre és banki hitelképességre lenne szükség, a jogosultságot pedig a háztartás méretével korrigált jövedelem alapján állapítanák meg. A program felső jövedelmi határa a jövedelemeloszlás hetedik deciliséhez igazodna.A banktól felvehető, megfizethető piaci hitel és az önerő mellett fennmaradó összeget az állam legfeljebb a vételár 30%-áig terjedő, második ranghelyű jelzáloggal biztosított kölcsönnel egészítené ki. A lakáshitel törlesztése és a rezsi együtt nem haladhatná meg a háztartás nettó jövedelmének 35%-át.
Az első három évben a családoknak nem kellene törleszteniük az otthonrész-kölcsönt, a kamatot az állam kompenzálná. Ezt követően háromévente felülvizsgálnák a jövedelmi helyzetet, és ehhez igazítanák a fizetési kötelezettséget. Aki tartósan a meghatározott jövedelmi határ fölé kerül, annak meg kellene kezdenie a kamat és a tőke visszafizetését.
A futamidő legfeljebb 30 év lehetne, előtörlesztésre pedig díjmentesen nyílna lehetőség. Lakáseladás vagy a bentlakási feltételek megszegése esetén a fennmaradó tartozást vissza kellene fizetni, a beérkező tőke pedig újabb kölcsönök forrásává válna.
Töredékébe kerülhetne az államnak, mint az Otthon Start
A nyilvános KSH- és MNB-adatok alapján készített modellszámítás szerint egy átlagos jövedelmű, kétgyermekes, kétkeresős család egy országos átlagárú használt lakótelepi lakást mintegy 13,8 millió forintos otthonrész-kölcsönnel tudna megvásárolni. Az állam támogatásának becsült jelenértéke ebben az esetben 3,6 millió forint lenne, szemben az Otthon Starttal járó körülbelül 28 millió forintos támogatással.A számítás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a konstrukció nem jelentene mindenki számára megoldást. Az átlagos jövedelmű egykeresős és egyszülős háztartásoknak továbbra is nehézséget okozna a saját lakás megvásárlása. Budapesten pedig még a kétgyermekes családok esetében is jelentős finanszírozási hiány maradna.
A program ezért nem helyettesítheti a megfizethető bérlakások építését és a lakáskínálat bővítését. Inkább ezek kiegészítőjeként működhetne. Egy 100 milliárd forintos induló alapból a 14 millió forint körüli átlagos kölcsönökkel egyszerre mintegy 7000 vásárlás finanszírozása válna lehetővé.
Külföldi példák is alátámasztják a konstrukciót
Az Otthonrész program egyik mintája a holland Starterslening, amely az első lakásukat vásárlóknak nyújt kiegészítő kölcsönt. A konstrukcióban az első három évben nem kell törleszteni, ezt követően pedig a háztartás jövedelméhez igazítják a fizetési kötelezettséget. A visszafizetett összegek újabb hitelek forrásaként szolgálnak.Ausztráliában és Írországban más megoldást alkalmaznak: az állam tulajdonrészt szerez a megvásárolt ingatlanban, majd eladáskor az aktuális érték alapján kapja vissza a rá eső részt. Ezek a modellek szintén azt célozzák, hogy az első lakáshoz jutók számára csökkenjen a finanszírozási akadály.
Felújításokra is kiterjeszthető lenne
A javaslat készítői szerint a visszaforgó finanszírozás nemcsak lakásvásárlásra, hanem később energetikai korszerűsítésekre és felújításokra is alkalmazható lenne. A jövedelemhez igazított kamatkedvezmény révén a támogatás akkor csökkenhetne, amikor a háztartás már képes nagyobb terhet vállalni.A program bevezetését először néhány vidéki régióban tesztelnék, különös tekintettel az önkormányzati bérlakásokban élőkre. A felszabaduló lakásokat így rászorulóbb családok kaphatnák meg, miközben a támogatási alap a visszafizetésekből újra és újra felhasználható lenne.
Az Otthonrész tehát nem egyszeri, hosszú évtizedekre szóló kamattámogatást kínálna, hanem célzott, visszafizetendő segítséget. A modell legfontosabb ígérete, hogy ugyanaz a közpénz több háztartás lakáshoz jutását is támogathatná.
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
