Hogyan kalkulálják a kamatot? Az első és legfontosabb tényező a hitel kiválasztásakor a kamat. Ezzel egyrészt a kölcsön kapott pénz árát fizetjük meg, másrészt pedig azt, hogy a jövőben hogyan fog változni a pénz értéke. Egy év múlva ugyanis a kezünkben lévő 100 forint a pénz romlása, vagyis az infláció miatt kevesebbet fog érni – a banknak pedig ezt is bele kell kalkulálnia az általa összeállított hitelkonstrukciókba. A kamat értékénél azt az általános szabályt érdemes észben tartani, hogy minél nagyobb a bank kockázata egy adott kölcsönügylet esetén, annál magasabb a kamat. A pontos, végső érték számos tényezőtől függ, például a hitelbírálat eredményétől, a hitel céljától és a kamatperiódustól is, mégis ez az első számú alapszabály. A hitelbírálat során a bank széles körűen megvizsgálja, hogy az ügyfél adottságai, jövedelme és jelzáloghitel esetén például az ingatlanfedezet alapján milyen kamat mellett adja a hitelt, valamint azt is figyelembe veszi, milyen célra fordítja az ügyfél az adott kölcsönösszeget. Alapvetően mások a szabad felhasználású hitelek, mint a jelzáloghitelek vagy a hitelkiváltásra szánt kölcsönök kamatfeltételei.
Milyen kamatperiódust válasszunk? Hitelfelvétel előtt a másik legfontosabb tényező a kamatperiódus, vagyis az, hogy egy adott hitel kamata milyen időközönként változhat. Ennek megválasztásakor tulajdonképpen azt érdemes megfontolni, mennyire kockázatérzékeny valaki, vagyis mennyire törekszik a biztonságra. Alapvetően ugyanis a rövid kamatperiódusú hitelek törlesztőrészlete a referenciakamat változása miatt 3-6-12 havonta változhat, így hirtelen kamatkörnyezet-változás esetén akár a duplájára is nőhet a törlesztőrészlet, de jelentősen csökkenhet is. Aki nehezen viseli a gyakori változásokat, annak szerencsésebb választás lehet a hosszabb, vagyis ötéves, tízéves, esetleg fix kamatperiódusú hitel, ez azonban természetesen „drágább”, magasabb kamatozású konstrukció. A jelen pénzügypiaci környezetben azonban nem annyira élesek a különbségek a rövid és a hosszú kamatperiódusú hitelek kamatlábai között, így manapság kevesebb kezdeti pénzügyi előnye van annak, aki kockáztat és rövidebb kamatperiódust választ, így számos egyéb ok miatt is, de ritkán választanak mostanában éven belüli kamatperiódusú jelzáloghitelt.
Tippek és trükkök kamatperiódus-választáshoz Vagyis van, aki nem szereti a kockázatot és van, aki jobban viseli a bizonytalanságot. Ezt mindenkinek saját magának kell eldöntenie magáról, azonban sok esetben azt látom, hogy akár kockázatérzékenységi okokból, akár a „kedvező” 5-10-15 éves kamatperiódusú hitelek miatt (a jobb lehetőségek kamatai a hosszú távú inflációs cél közelében szóródnak) az ügyfelek jellemzően hosszabb kamatperiódust választanak, így vizsgáljuk meg ezt az esetet: Ha megfelelően átgondoljuk a lehetőségeinket és igyekszünk kiküszöbölni a kockázatokat, akkor megoldható, hogy a kamatok ingadozása ellenére is fenntartható maradjon a hitelvisszafizetés. Például mivel egy hitel akár öt év múlva is kiváltható, ha valaki 15 évre biztosítaná be a hitelét, akkor első alkalommal öt-tízéves kamatperiódusú kölcsönt érdemes választania, amelyet öt év után egy tízéves kamatperiódusú hitelre váltással (hitelkiváltással vagy bankon belüli kamatperiódus-váltással) a következő tíz évre is biztonságban tudhat.
[adinserter block="1"] Lakáshitel felvételét megelőzően érdemes azt is átgondolni, hogy mennyi időre tervezünk az adott ingatlannal. Ha már előre tudjuk, hogy tíz éven belül a család növekedése vagy éppen csökkenése miatt le fogjuk cserélni egy kisebbre vagy nagyobbra, akkor ahhoz érdemes igazítani mind a kamatperiódust, mind a futamidőt. Hasonlóképpen érdemes kalkulálni a lejáró megtakarításokkal, bónuszokkal, esetleges örökségekkel is, mivel ezek előtörlesztésével jelentősen csökkenthető a futamidő – és ebben az esetben pénzügyi szempontból ezt a valós futamidőt érdemes a kamatperiódus-választással bebiztosítani.
Hogyan érdemes átgondolni a futamidőt hitelfelvételkor? Az előző bekezdésekből kiderülhetett, hogy a visszafizetendő kamat összege így nem csupán a kamatlábtól és a kamatperiódustól függ, hanem a futamidő mértékétől is. Általános szabályként az mondható el, hogy minél hosszabb a futamidő, annál alacsonyabb a havi törlesztőrészlet nagysága – de sajnos hosszú távon viszont így sokkal többet kell a banknak visszafizetni, ugyanis a kamatos kamat hatás miatt a kamatok összeadódnak és egyre csak sokszorozódnak. Például ötéves futamidő és 3,5 százalékos kamat mellett a felvett hitel összegének 9,15 százalékát kell majd kamatra költeni, míg harmincéves futamidőnél ez 61,66 százalék!
Szóval hosszú távon egyáltalán nem olcsóbb a hosszabb futamidejű hitel, viszont sokan nem tudnak/szeretnének fixen bevállalni egy magasabb havi törlesztőrészletet, hisz elég nehéz 5-10 éve előre tudni, hogy mi lesz. Ilyen esetben lehet jó az előtörlesztés, amely egyfajta köztes megoldásként lerövidítheti a futamidőt és így a visszafizetendő kamat mértékét is, ugyanakkor a törlesztőrészletet is alacsonyan tartható.
A törlesztőrészlet és a futamidő optimális megállapításához mindenesetre a következő tényezőket érdemes átgondolni:
1) Bevételszerkezet, ezen belül a havi törlesztésre szánható és esetleges időszakos bevételek 2) Lejáró megtakarítások 3) Potenciális örökség 4) Előreláthatólag növekvő vagy csökkenő bevétel 5) Gyermekszületés esetén járó előtörlesztés 6) Ingatlan esedékes értékesítési szándéka
A hitelfelvétel előtt ezeket érdemes átbeszélni, sőt, a kialakuló paraméterek alapján lemodellezni a személyre szabott esetet és ennek megfelelően választani kamatlábat, törlesztőrészletet, futamidőt és kamatperiódust. Ebben segítségedre lehetnek a Fancsali Judithoz hasonló szakértők. Az átfogóbb cél természetesen az, hogy a futamidőt és a havi biztosan fizetendő összeget úgy lehessen beállítani, hogy kényelmesen fizethető legyen, de a várható előtörlesztéseket figyelembe véve az összes kamatfizetést is minimalizálni lehet, ha a befektetési szokások szerint ez a legjobb alternatív. Ugye így már nem is tűnik olyan bonyolultnak?
