Eredetileg is magasabb, mintegy 10-15 százalékos éves drágulást vártak az építőanyag-piacon a januárban látható gyártói szándékok alapján erre az évre -- ugyanakkor a háború kitörését követő hetekben, március vége felé már 15-25 százalékkal kerültek többe az építőanyagok - nyilatkozta a minap a vg.hu portálnak a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) elnöke. Wiesinger Raimund szerint a már tavaly is látható költségemelkedésre a háborús helyzet még rátett, a negatív folyamatoknak egyelőre nem látszik a vége.
Az építkezések átlagos anyagköltsége január óta összességében mintegy 20 százalékkal drágult, de egyes kategóriáknál hamarosan eljuthatunk a 30 százalékig is. Számos gyártó vonja vissza korábban kiadott árajánlatait és tér át rövid határidejű árképzésre, ennek ellenére a kereslet rendkívül erős.
A folyamatban lévő és eltervezett építési projektekhez mindenki igyekszik a mostani árakon bevásárolni, ami további keresleti nyomást jelent a gyártókra nézve, akiknek nehéz eldönteni, hogy a jelenlegi megrendeléseknél hogyan priorizáljanak, mivel tervezhetnek hosszabb távon. Egyelőre az építőipart, illetve az ingatlanpiacot a tehetetlenségi nyomaték kellő fordulatszámon hajtja, a kivitelezéseket nem állítják le a jelentős költségnövekedés ellenére sem.
A lakossági felújítási piacot az idén még élő állami támogatások segítik, de a drasztikus építőanyag-drágulás, illetve a 2020 óta duplázódott vagy háromszorozódott munkadíj, valamint az öt éve átlagosan 13-14 százalékkal emelkedő rezsióradíj már szinte felemészti annak hatását – mondta el az ÉKE elnöke.
A már tavaly is megtöbbszöröződött gáz- és villamosenergia-árak tovább nőttek a háborús helyzet hatására, ami az építőanyag-gyártásban rendkívüli költségnövekedést okozott, lévén, hogy energia-intenzív folyamatról van szó. Néhány égetett kerámia termék, így egyes csempegyártmányok ára már most kilőtt, pontosabban kezd elszállni, az egyik nagy gyártó éppen most jelentett be 45-50 százalékos azonnali áremelést.
Egyes termékkörökben már a lélektani határon járnak az árak, és a drágulásnak még nincs vége, több oldalról gyűrűznek be a költségemelő hatások. Jelentős mértékben emelkedett az alapanyagok ára, amivel párhuzamosan a fuvarköltségek is drasztikusan megugrottak. Mint Wiesinger Raimund tájékoztatott, továbbra is szűkös a kínálat a főbb termékkategóriákban, így a szigetelőanyagok és a szerkezetépítés piacán, ahol eközben jellemzően 20-30 százalékos áremelkedéssel szembesülnek a vevők.
A szállítási határidőkre is negatív hatással van a nemzetközi helyzet, a hőszigetelők és a gipszkarton termékek többsége – néhány hazai gyártásút kivéve – nem egy-két hét, hanem több hónap alatt érkezik meg. A forintgyengülés, a hitelkamatok emelése egyaránt az építkezők kockázatait és anyagi terheit növeli, az eredetileg tervezett anyagköltségeket nehéz kordában tartani, a költségvetés egyre többeknél feszül ki.
A lakásépítések nem állnak le, hiszen az otthonteremtési támogatások, közte a kedvezményes áfa még él, de a kivitelezési költségek ilyen iramú emelkedése esetén. A kereskedelmi egyesület elnöke szerint néhány hónap múlva a lassulás jelei is megmutatkozhatnak. Az építőipari termelés nominálisan nem lesz kisebb, mint tavaly, de erre leginkább a költségemelkedések miatt van esély. A lakásfelújításokat sem valószínű, hogy elhalasztják, de a drágulás miatt kisebb munkálatokat lehet majd megvalósítani a megadott keretekből.
