A hivatalos nyugdíjkorhatár a világ egyre több országában csak egy elméleti szám, amit elérve mind kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy ne dolgozzanak tovább. A “hatvanas éveink derekán búcsút intünk a munkának, és onnantól kezdve csak élvezzük annak gyümölcseit” egy szép álom – de mára nagyon ritkán több, mint egy álom.
Igazságos lenne emelni a nyugdíjkorhatárt?
A magyar nyugdíjrendszer azon kevesek egyike, ahol még mindig eltérő szabályok vonatkoznak a nőkre és a férfiakra. Az OECD adatsora alapján összesen még öt ilyen ország van a szervezet tagjai között. Nálunk a férfiak 65, a nők 62 éves korban mehetnek nyugdíjba, utóbbiakra egy plusz szabály is vonatkozik: ha rendelkeznek 40 év munkaviszonnyal, akár ennél korábban is visszavonulhatnak.
Ezzel szemben a realitás az, hogy egyre kevesebben hagyják abba a pénzkereső tevékenységet a nyugdíjkorhatár elérésekor. Emögött hazánkban főleg anyagi okok állnak: kevés a nyugdíj, nehéz vagy lehetetlen belőle megélni. De ez nem csak magyar sajátosság, a napokban éppen a BBC cikkezett erről az angol munkaerőpiaci adatok alapján.
Ennek a jelenségnek nagyon is racionális okai vannak, és elemzők állítják, a megoldás is egyszerű: meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt, és el kell felejteni, hogy 60-65 éves emberek már ne legyenek aktívak. Ez elsőre durván és érzékeltenül hangzik, pedig valójában vannak mögötte értelmes érvek.
A várható éllettartam az utóbbi évtizedekben rengeteget emelkedett. Európában például 1954-ben 65 és fél és volt a várható élettartam, ma ugyanez 77 év – eközben pedig a nyugdíjbavonulás korhatára a legtöbb országban alig változott.
Sokkal tovább élünk, több az idős, kevesebb a gyerek – szinte minden ország nyögi az egyre nehezebben fenntartható nyugdíjrendszer terhét. Ez mindenhol probléma. Ahol a nyugdíjrendszer öngondoskodásra épül, ott most egy átlagos idős embernek 12 évvel tovább kell kijönnie a félretett pénzből. Ahol pedig hozzánk hasonlóan felosztó-kiróvó rendszer van, ott az egyre kevesebb fiatalnak kell kitermelnie egyre több nyugdíjas havi járandóságát.
A magyarok nagyon keveset élnek nyugdíjasként
A különböző országok különböző válaszokat keresnek erre a problémára, Szlovákiában például direkt módon összekötötték a nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal. Svédországban a közelmúltban megemelték, hány éves korban vonulhatnak vissza a dolgozók, és azt is törvénybe iktatták, hogy ez a jövőben tovább emelkedik majd, méghozzá a várható élettartam növekedésének kétharmadával fogják korrigálni a nyugdíjkorhatárt.
A magyar helyzet Európán belül még egy szempontból figyelemreméltó – sajnos.
Az OECD friss adatai szerint mi az EU országokban mérthez képest kevesebb évet élünk nyugdíjasként, hiszen az alacsony várható élettartam miatt a magyar férfiak átlagosan csak 14,5 évet, a nők pedig 20,7 évet élnek még a visszavonulásuk után. Mindez a listavezető Luxemburgban csaknem 23 és 28 év. A teljes EU-ban pedig ez 18,4 és 22.9 év a férfiak/nők között.
Ha Ön is olyan helyzetben van, hogy elengedhetetlen a nyugdíjkiegészítés, a jobinfo.hu oldalon akadnak olyan álláshirdetések, amelyek esetében nyugdíjasokat is szívesen látnak, ezeket ide kattintva olvashatja át.
