Tényleg képes egy közös főzés, egy szabadulószoba vagy egy kalandparkban töltött nap átalakítani egy csapatot? Érdemes-e milliókat költeni ezekre a programokra, vagy csupán idő- és pénzpazarlásról van szó? Minden évben számtalan vállalat költ el jelentős összegeket csapatépítő tréningekre, programokra és kirándulásokra. A cél nemes: javítani a csapatmunkát, az együttműködést, a kommunikációt és végső soron a teljesítményt. De vajon megéri-e a befektetést?
Ebben a cikkben őszintén górcső alá vesszük a csapatépítők világát, és megvizsgáljuk, mikor kidobott pénz és hogyan lehetnek valóban hatékonyak.
Nem csodaszer
A csapatépítőkbe vetett hit sokszor szinte már-már vallásos. A vállalatok gyakran csodaszerként tekintenek erre az eszközre és varázsütésre várnak jobb kommunikációt, hatékonyabb együttműködést, nagyobb motivációt és kreativitást, sőt, akár a teljesítmény látványos növekedését is. Sokan azt gondolják, hogy ezek a programok áttörik a munkahelyi gátakat és igazi álomcsapatot kovácsolnak a kollégákból.
Aki azonnal ható varázspálcaként tekint erre az eszközre, csalódni fog. A közös programoknak lehet egy sor pozitív hozadéka, de egy délelőtt egy paintball pályán nem csinál egyszerre jót a rossz kollektívából. Gyakori tapasztalat, hogy ott működik igazán jól, ahol amúgy is jó a hangulat, ahol az emberek kedvelik egymást, és szívesen töltik együtt a szabadidejüket is. Ilyen környezetben a csapatépítő csak tovább erősíti a meglévő pozitív dinamikát és valódi élményt nyújt a résztvevőknek.
Ezzel szemben ott, ahol eleve rossz a hangulat, vagy akár mérgező a légkör, a csapatépítő sokszor csak olaj a tűzre. A feszengés, a kényszeredett jópofizás, a menekülési vágy mind-mind árulkodó jelek lehetnek. Ilyenkor a csapatépítő nem oldja meg a problémákat, hanem csak elfedi őket egy időre. Fontos felismerni, hogy ahol komolyabb gondok vannak, ott a csapatépítő önmagában nem elég és más, mélyebb beavatkozásra lehet szükség.
Mire jó?
Ha jól csinálják, az ilyen események segítenek leküzdeni a kommunikációs akadályokat, segítik a nyílt beszélgetéseket és a problémamegoldó készségek fejlődését. A közös tevékenységek során a dolgozók megismerik egymás “emberi” arcát is, ami aztán a munka során is megkönnyíti az együttműködést. A csapatépítők emellett hozzájárulnak a motiváció és a morál növeléséhez is. A dolgozók számára ezek az események lehetőséget adnak arra, hogy kikapcsolódjanak és feltöltődjenek, ami pozitív hatással lehet a munkakedvre és az általános munkahelyi hangulatra.
Számos kutatás készült a csapatépítők hatékonyságáról. Egyes tanulmányok szerint a csapatépítők jelentősen növelhetik a munkahelyi elégedettséget és a dolgozók lojalitását, ami hosszú távon csökkentheti a fluktuációt és növelheti a termelékenységet. Más kutatások viszont arra figyelmeztetnek, hogy a rosszul szervezett vagy nem megfelelően célzott csapatépítők semmilyen kézzelfogható eredményt nem hoznak.
Annak érdekében, hogy az erre fordított – gyakran valóban jelentős költség – valóban megtérüljön, világos célokat kell kitűzni a programok előtt és ezeket kommunikálni kell a résztvevők felé. Az események után fontos a résztvevők visszajelzéseinek begyűjtése és elemzése, hogy kiderüljön, mi működött jól és mi nem. A csapatépítő programokat folyamatosan fejleszteni kell, figyelembe véve a visszajelzéseket és az új trendeket.
A leggyakoribb hibák
Sajnos a csapatépítők nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Sokszor a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagy és a tréning után mindenki visszatér a régi kerékvágásba. Miért? Gyakori hiba, hogy a csapatépítőket nem a konkrét problémákra szabják, hanem általános, “egyenprogramot” kínálnak, ami nem veszi figyelembe a csapat sajátosságait. Emellett a csapatépítők sokszor csak felszínesen érintik a problémákat és nem nyújtanak valódi megoldásokat a mélyben meghúzódó konfliktusokra vagy kommunikációs nehézségekre.
Mivel a program költséges és időigényes, ezért fontos, hogy a cégek alaposan megfontolják, hogyan és mire költenek. A megtérülés kérdése nehezen mérhető, hiszen nehéz konkrétan meghatározni, hogy a csapatépítés milyen mértékben járult hozzá a termelékenység növekedéséhez vagy a dolgozók elégedettségének javulásához.
De a sikeres csapatépítés nem varázslat, hanem tudatos tervezés és kivitelezés eredménye. Az első lépés a munkahelyi dinamika alapos diagnózisa: milyen problémákkal küzd a csapat, milyen erősségei és gyengeségei vannak? A következő lépés a megfelelő csapatépítő kiválasztása. Nem minden csapatépítő egyforma és nem minden csapatnak ugyanaz a módszer válik be. Van, ahol a közös élményeken alapuló programok működnek a legjobban, máshol a kommunikációs vagy problémamegoldó készségeket fejlesztő tréningek hoznak áttörést. Fontos, hogy a csapatépítő ne egy elszigetelt esemény legyen, hanem egy hosszabb folyamat része, amelynek során a csapat folyamatosan fejlődik és erősödik.
A jobinfo.hu-hazánk egyik legrégebbi állásportálja- több ezer állásajánlattal várja az álláskeresőket; a szűrőkkel pontosítani lehet az állásajánlatokat, illetve könnyen áttekinthetőek a főoldalon a fehér- és kék galléros ajánlatok is. Ha Ön munkaadó, keresse bátran a portál munkatársait; folyamatos akciókkal várják a cégek megkereséseit!
