Antiszociális vagy máshogy nevelkedett: miért telefonfóbiás a Z generáció?

A New York Post nemrégiben a Z generáció „telefonofóbiájáról” értekezett, és bár osztjuk a generáció telefonhívásokkal szembeni ellenszenvét, mégis érdemes mélyebben megvizsgálni ezt a jelenséget.

A Z generáció telefonbeszélgetésektől való félelme nem újdonság: az előző, Y generáció szöveges üzeneteket preferáló hozzáállását viszi tovább. Az 1980 után születettek körében általános vélekedés, hogy ha valamit meg lehet beszélni szöveges üzenetben vagy e-mailben, akkor nincs szükség telefonhívásra. Olyannyira, hogy ez a korcsoport sokszor feszeng, vagy erősen izgul, ha nem a számára komfortos, “asszimetrikus” csatornákon kell kommunikálnia.

Nehéz meghatározni, hogy ez a szorongás honnan ered, és megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire befolyásolja a munkájukat. Ha körülnézünk a témában, meglehetősen árnyalt véleményeket találunk.

A Z generáció „telefonofóbiája” egyre inkább téma lett

Az 1995 után születetteket jelentő Z generáció telefonfóbiája érdekes téma. Furcsának tűnhet, hogy egy olyan generáció, amelynek tagjai ritkán vannak két méternél messzebb a telefonjuktól, ennyire idegenkednek a készülék legalapvetőbb funkciójának használatától. A szorongás oka nem nyilvánvaló. Lehetséges ok a fiatal munkavállalók járatlansága a telefonhívásokban. Korábban ezek a beszélgetések jelentették a nem személyes kommunikáció leggyorsabb, legtermészetesebb formáját.

A Z generáció tagjai számára viszont sokkal természetesebb közeg a barátokkal folytatott videóhívás, az Instagram-sztorikra (Tiktok videókra, BeReal-ekre) válaszolás és az emojikkal kommunikálás. A generáció tagjainak még hivatalos ügyintézés során is kevés telefonálós tapasztalata van, hiszen egyre gyakoribb, hogy ügyfélszolgálatokon robotokkal beszélünk, a vásárlást online bonyolítjuk.

Sokan hajlamosak ezt a korosztályt rögtön “hópihéknek”, vagy “antiszociálisnak” nevezni, holott ha belegondolunk, milyen világban nevelkednek, rögtön érthetőbbé válik a viselkedésük. Ők azok, akik gyerekkorában a telefonálás már sokkal kevésbé töltött be központi,vagy kézenfekvő szerepet, mint korábban.

Így aztán azok a Z generációs fiatalok, akik már dolgoznak, rendszerint jól boldogulnak azzal, ha a kommunikáció személyesen, e-mailben, vagy különböző alkalmazásokon keresztül történik. Zavarba jönnek viszont a telefonhívásoktól – pontosabban attól, hogy itt nélkülözniük kell mindenféle metakommunikációs jelzést és gesztust.

Ráadásul, míg a legtöbb munkahelyi kommunikáció ütemezett (vagyis kiszámítható) módon történik, például értekezletek formájában, a telefonhívások ritkán ennyire előre tervezettek.

Érdemes leküzdeni a szorongást

A Z generációnak a saját érdekében érdemes lenne legalább megszelídíteni a telefonfóbiáját. Például azért, mert az állásokra jelentkezve gyakran még mindig egy telefonhívás az első lépcső – ahol az interjú időpontot egyeztetni lehet. Saját esélyeit nullázza le, aki nem reagál a telefonhívására.

A Z generáció telefonos szorongása érthető lehet a magánéletben, de ha ez hátráltatja a munkaképességüket, akkor probléma van. Ha egy munkahely erősen támaszkodik a telefonos kommunikációra, nyilvánvalóan fontos, hogy olyan munkavállalókat vegyenek fel, akik megfelelnek ennek a követelménynek. A call centerekben és más, állandó telefonos elérhetőséget igénylő munkakörökben dolgozóknak meg kell küzdeniük a telefonálástól való félelmükkel, ez nem is kérdés.

Az olyan munkahelyeken viszont, ahol a telefonhívások nem létfontosságúak a munkakör betöltéséhez, a Z generáció telefonfóbiája kevésbé jelentős. Ideális nekik az, ahol jobb, ha a kommunikációt e-mailek és szöveges üzenetek biztosítják.

Kell egyáltalán, hogy a telefonbeszélgetés a céges élet része legyen? A vicces az, hogy nem feltétlenül. Egyre többen gondolják azt, hogy jobb az, ha minden írásban zajlik, így a munkavállalók szükség esetén vissza tudnak utalni a beszélgetésre, vagy akár bizonyítékokkal alá tudják támasztani az állításaikat. A munkahelyi beszélgetések hivatalos dokumentálása mindenki érdeke, és arra emlékeztet mindenkit, hogy jobban figyeljen arra, mit és hogyan kommunikál.

A telefonhívások ösztönzése a munkahelyen kontraproduktív lehet, ha minden apró részlet miatt túl gyakran kezdenek el telefonálni, ami adott esetben már meg is zavarhatja a munkát.

Ráadásul, ha a folyamatos telefonálás a norma egy munkahelyen, az könnyen vezethet ahhoz az elváráshoz, hogy az alkalmazottaknak a munkaidőn kívül is elérhetőnek kell lennie. Ez pedig olyan szokás, amitől jobb lenne megszabadulni, nem pedig támogatni.

Ha el is fogadjuk, hogy a Z generációnak érdemes dolgoznia a telefonfóbiáján, és hogy a telefonos kommunikáció alapvető készség a modern világban, de vajon valóban aggodalomra ad okot az, hogy ezek a fiatalok nem szeretnek telefonálni? A válasz pedig az, hogy valószínűleg nem – amennyiben ez nem megy a munkájuk, teljesítményük kárára.

Ha minden vágyad, hogy megcsörrenjen a telefonod és állásinterjúban végződjön a hívás, nézz szét hazánk egyik legrégebbi állásgyűjtő portálján, a jobinfo.hu-n, ahol több ezer állás között akár az is megbújhat, ami éppen Rád vár! Ha feltöltöd ide az adataidat és önéletrajzodat, könnyebben rátalálhatsz a Neked megfelelő állásra. Ha épp nincs kéznél friss önéltrajzod, az oldalon (az álláskeresői fiókon belül) CV-készítő funkció is elérhető.

Ajánlott ingatlanok


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Hernádi Zsolt a szocializmus rémeit látja, és normalitásért esedez

Hernádi Zsolt a szocializmus rémeit látja, és normalitásért esedez

A Mol elnök-vezérigazgatója érzelmileg fűtött véleménycikkben fejezte ki nézeteit a kormányzat unortodox adói iránt, noha az adókkal úgy általában nincs baja.

A cseheknek Paksnál is többe kerül az atomerőmű bővítés?

A cseheknek Paksnál is többe kerül az atomerőmű bővítés?

A dél-koreai KHNP bővíti a cseh atomerőművet Dukovanyban.

Kínai autóalkatrész-gyártó érkezett – kiszorítja a hazaiakat?

Kínai autóalkatrész-gyártó érkezett – kiszorítja a hazaiakat?

A kínai IDK Co. Ltd. magyarországi leányvállalatot alapított, vette észre a HVG.

© 2024 (v2.202102)