Hosszú idő után végre az inflációt meghaladó mértékben nőttek az újépítésű lakások árai Budapesten júliusi adatelemzésünk szerint. Azt, hogy egyszeri kiugrást vagy trendfordulót látunk, a következő hónapok fogják megmutatni – az ingatlanpiaci szereplők szerint mindenesetre vége lehetne már a lejtmenetnek.
A fővárosban július elején egy átlagos újépítésű lakás négyzetméterára 1,55 millió forint volt, 5,3 százalékkal több, mint a tavaly ilyenkor látott 1,47 millió.
Az Ingatlantájoló adatait böngészve úgy tűnik, a lakáspiac “középső” szegmense talált magára. A legdrágább kerületekben több helyen is enyhe csökkenést vagy stagnálást látunk: az első kerületben 3,6 százalékkal, a hatodikban 7,4 százalékkal csökkentek az árak, a Hegyvidéken egy százalék a mínusz.
Eközben viszont 10 százalék fölötti áremelkedést mutat az óbudai, a józsefvárosi és a lipótvárosi kínálat. Kisebb mértékben, de még mindig infláció fölött teljesít Újpest, Ferencváros, és Zugló is – hogy csak azokat a városrészeket említsük, ahol kifejezetten sok a projekt. A legdrágább környékek közül kettőben láttunk tetemesebb emelkedést júliusban: a második kerületben és a Belvárosban.
Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire nehéz vagy könnyű egy közepesen jól kereső honfitársunknak újépítésű lakáshoz jutni manapság. Ehhez vettük a KSH által legutóbb közölt 358 ezer forintos nettó medián bért (ennyit kap az, akinek a keresete pont középen van a társadalomban), és azt feltételeztük, hogy Átlag Jánosunk olyan szerencsés helyzetben van, hogy nettó keresetét az utolsó fillérig félre tudja tenni minden hónapban.
Reméljük János célpontja nem a Rózsadombon vagy a Hegyvidéken van, mert akkor aligha fogja megélni a saját lakásavatóját, mindkét helyen 70 évnél is hosszabb ideig kéne félretenni az egész keresetét, hogy abból kijöjjön egy átlagos újépítésű lakás. Ha Jánosunk most még csak 20 éves, akkor is kilencvenen túl lesz, mire hívhatja a költöztetőket!
A leggyorsabban a 21. kerületben jut otthonhoz átlagos barátunk, itt csak 12 évet és 2 hónapot kell takarékoskodnia, és már költözhet is az itt átlagos 49 négyzetméteres lakásba. Másik opciója Erzsébetváros, itt 13 és egy negyed évet kell spórolni, és a központi elhelyezkedés fejében itt is aprócska, 46 négyzetméteres kérót talál János. Ha álmaiban ennél nagyobb lakás szerepel, akkor érdemes ráhúznia a kuporgatásra még egy bő évet, és a 18. kerület felé venni az irányt, ahol 14 év és 8 hónap után már egy 67 négyzetméteres otthon büszke tulajdonosa lehet.
Ahogy a lakásárakat és méreteket együtt mutató grafikonon is látszik, Átlag János nem csupán azért nem költözhet a Rózsadombra vagy a Hegyvidékre, mert magasak a négyzetméterárak, helyzetét az itt jellemző óriási lakásméretek is nehezítik.
Az átlagos árakat szobaszám szerint bontva látszik, hogy a “leggazdaságosabb” döntést azok tudják hozni, akik a nappali plusz egy hálószoba vagy nappali plusz két hálószoba méretben keresgélnek, itt a legalacsonyabbak a négyzetméterárak.
Amiben persze nincsen különösebben nagy meglepetés, hiszen ez a két lakásméret-kategória teszi ki a jelenleg hirdetett újépítésű kínálat kétharmadát. Ezt mennyiségben a nappali+három hálószobás (vagyis 3,5-4 szobás) lakások követik, míg nagyjából minden tizedik hirdetett lakás garzon.
