Sokan úgy gondolják, hogy az ingatlanárak egyik legnagyobb befolyásoló tényezője a közlekedés: minél gyorsabban és könnyebben lehet eljutni valahova, annál többet ér egy lakás vagy ház. De mi az igazság? Valóban aranyat ér egy metrómegálló a közelben? Vagy csak városi legenda, hogy a HÉV vagy a villamos közelében drágábbak az ingatlanok?
A válasz: nem az, amire számítanál.
A közlekedés számít – de nem az árban?
Elsőre logikusnak tűnik: ha egy lakás közel van a metróhoz, villamoshoz vagy HÉV-hez, az mindenképp felveri az árát, igaz? Nos, a szakértők szerint ez csak részben igaz. Bár a jó közlekedés valóban vonzóbbá tesz egy ingatlant, az árakban ez gyakran alig mutatkozik meg – derül ki a Balla Ingatlan tapasztalataiból.Garaba Gergely, a belső kerületek (VI., VII., VIII., IX.) ingatlanpiacának szakértője szerint a keresletben ugyan érzékelhető a különbség, de az árakban korántsem olyan mértékű, mint ahogyan azt sokan feltételeznék.
XVIII. vs XIX. kerület: Egy sarokkal arrébb – és semmi sem változik?
Elképesztő, de igaz: két, teljesen hasonló panellakás között alig van árkülönbség a XVIII. és XIX. kerület határán – akkor sem, ha az egyik sokkal jobb közlekedési adottságokkal rendelkezik. Rácz Gyula László, a XVIII. kerületi iroda vezetője szerint a metróvonal közelsége sem jelent érdemi pluszt az árakban.Csepel vagy Szigetszentmiklós? Az árak összemosódtak
Hasonló jelenséget figyelt meg Marosvölgyi Gabi is, a csepeli és szigetszentmiklósi iroda vezetője. Mára gyakorlatilag eltűnt az árkülönbség egy csepeli és egy szigetszentmiklósi ingatlan között, pedig Csepel tömegközlekedés szempontjából előnyben van. Az ott közlekedő HÉV sem hoz látványos felárat az ingatlanpiacon.Akkor mégis kinek számít a közlekedés?
A családok! Ők azok, akik még figyelembe veszik, hogy a gyerekek biztonságosan, önállóan eljuthassanak az iskolába. Ezért szívesebben választanak olyan környéket, ahol van megbízható tömegközlekedés. De még így is elmondható: ez csak egy szempont a sok közül, és nem feltétlenül tükröződik az ingatlanok árazásában.Garaba Gergely szerint a jó közlekedés valóban vonzóbbá tesz egy ingatlant, főleg azok számára, akik nem használnak autót, de egy-két sarok gyaloglás még senkit nem tart vissza.
Autóval bárhova? Nem ilyen egyszerű!
Az agglomerációban élők többsége úgyis autóval közlekedik, így az számukra már eleve kevésbé releváns szempont, hogy milyen a helyi közösségi közlekedés. De van itt egy csavar: nem is veszik figyelembe, hogy az adott település autóval mennyire elérhető, és mennyire torlódik a forgalom csúcsidőben.Csúcsforgalom: a budapesti valóság
Marosvölgyi Gabi szerint ma már szinte mindenhol állandósultak a dugók Budapesten, így egy agglomerációs település megítélése közlekedési szempontból inkább az alternatív útvonalakon múlik, nem azon, hány sávos az egyetlen főút.Például Szigetszentmiklós ilyen szempontból jól jár, mivel többféleképpen is megközelíthető, míg Halásztelek kizárólag egy úton érhető el – ennek ellenére nem alacsonyabb az érdeklődés iránta.
A nagy tanulság
Hiába gondolnánk, hogy a jó közlekedés aranyat ér, a valóságban az ingatlanárakat nem mozgatja meg olyan erővel, mint várnánk. Az emberek egyszerűen alkalmazkodnak a körülményekhez – korábban indulnak el, dugókat kerülnek, és elfogadják, hogy ez ma már a budapesti élet része.Összefoglalva:
- A metró vagy HÉV közelsége nem garantál magasabb árat.
- A vásárlók elsősorban az élethelyzetük alapján döntenek, nem közlekedési mátrix alapján.
- Az autós közlekedés problémái mindenkit érintenek, de senkit sem tántorítanak el.
