Miközben sokan a nyári pihenést tervezik, a fővárosban továbbra is élénk az érdeklődés az újépítésű otthonok iránt. Az Ingatlantájoló hirdetései alapján készített friss elemzésünk szerint a kínálat ugyan bővül, de a hirdetési árak emelkedése megállíthatatlannak tűnik.
Eközben egyre több szó esik a nemrég bejelentett, akár 50 millió forintos szuper támogatott hitelről, amely sokak szerint újabb lökést adhat az amúgy is pörgő piacnak. Vajon ez a friss intézkedés még magasabb szintre emeli az árakat?
Újabb árrekordok több budapesti kerületben
A fővárosban az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára idén júliusban 1,84 millió forint lett, ami közel 19 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi 1,55 milliós szinthez képest. Az áremelkedés persze nem volt egyenletes: míg bizonyos kerületekben látványos a drágulás, máshol szinte stagnálás vagy mérsékeltebb növekedés jellemezte a piacot.
A budai, panorámás, elit elhelyezkedésű városrészek évek (évtizedek) óta vezetik az árlistát, és az új projektek kifejezetten a felső-középosztályt vagy a prémium szegmenst célozzák.
A belső pesti kerületek közül a VI. és VII. kerület is jelentősen drágult, de nem marad szégyenben Lipótváros és Zugló sem, mindkét városrészben csaknem 20 százalékkal vannak feljebb a hirdetési árak, mint tavaly ilyenkor.
Összességében jól látszik, hogy a központibb, felkapott, illetve a budai presztízs kerületekben tovább nő a kereslet a prémium kategóriájú, újépítésű ingatlanok iránt, míg a peremkerületekben még mindig egy fokkal elérhetőbbek az ingatlanok.
Az újépítésű négyzetméterárak éves növekedése tavaly július óta folyamatosan meghaladja az infláció ütemét. Míg 2024 első felében még jelentős reálárcsökkentést láttunk, az év közepén a trend megfordult.
Bár a tavaszi teljes őrület után a drágulás üteme kissé mérséklődött, az éves árváltozás még júliusban is 18,7 százalék volt, ami továbbra is kényelmesen az infláció fölött jár.
Szegény Átlag János…
Átlag János a mi fiktív, de nagyon is beszédes figuránk: ő az a képzeletbeli vásárló, aki a hivatalos medián nettó bérből él (392,700 forint), és elméletileg a teljes jövedelmét félre tudja tenni lakásvásárlás céljára. Jánosnak manapság már 28 évnyi teljes keresetére lenne szüksége, hogy egy átlagos budapesti újépítésű lakás árát összekuporgassa.
A helyzet természetesen kerületenként nagy szórást mutat: a VII. kerületben például „csak” 14 év alatt gyűlne össze a szükséges összeg. Ez persze még mindig irreálisan hosszú egy átlagos háztartás számára, ahol mi halandók a fizetésünkből még költünk is. Ám az igazán keresett lokációk János számára is elérhetetlenül távoliak: az I. kerületben 45, a XII. kerületben pedig 65 évig kellene dolgoznia lakásvásárlás reményében. A legextrémebb példa a II. kerület, ahol a jelenlegi árak mellett több mint 70 évnyi bér kellene egy új lakás kifizetéséhez.
A méret a lényeg?
A lakásméretek szerinti piaci bontást vizsgálva megfigyelhetünk némi eltolódást a nagyobb lakások irányába. Az egy- és kéthálószobás lakások évek óta stabilan a kínálat kétharmadát teszik ki, viszont a 3 hálószobás lakások 17 százalékos részesedése magasabb, mint amit akár csak két-három éve láttunk. Ezzel párhuzamosan pedig a garzonok súlya kicsit csökkent. Érdekes kérdés, hogy nem építenek ilyet, vagy ennyire hamar elkapkodják őket a vevők.
Összességében a budapesti újépítésű lakások piaca továbbra is jelentős lendületben van a hirdetések szerint: az árak emelkedése kitart, a kínálat bővülése ellenére sem látszik megtorpanás. A következő hónapok nagy kérdése az lesz, hogy a friss támogatások és az 50 milliós szuper támogatott hitel mennyire fokozza tovább a keresletet, és emeli-e tovább az árakat.
