Hiába keresel többet, az ingatlanárak úgy száguldanak, hogy szinte esélyed sincs lépést tartani – főleg, ha első lakást vennél. Miközben a reálbérek évente csak 3-4 százalékkal kúsznak feljebb, a lakások árai 15–20 százalékkal ugranak, és ezzel még az európai élmezőnybe is bekerültünk a drágulásban.
Az árrobbanás bedarálja a kisebb pénztárcákat
Az Intrum adatai szerint a magyarok fizetőképessége ugyan 9 százalékkal javult az elmúlt évben, de ez eltörpül a brutális áremelkedés mellett. Budapesten egy átlagos, 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához 11,3 évnyi helyi átlagfizetés kell – és akkor még nem ettél, nem fizettél rezsit.
Mi hajtja az árakat?
-
Az állampapírokból kimenekülő több száz milliárd forint a lakáspiacra áramlik.
-
Szeptembertől jön a 3%-os állami lakáshitel, ami sokak szerint újabb árrobbanást indít.
-
A befektetők még mindig aktívak, az újlakáspiac különösen forró.
Túlértékelt ingatlanok mindenhol
Az MNB szerint a fővárosi lakások 15%-kal túlértékeltek, és az eladások 18%-ában még az eredeti hirdetési árnál is magasabban kötnek szerződést. A reáljövedelmek és az építési költségek növekedése messze nem indokolja ezt a tempót – a piac egyszerűen elszakadt a valóságtól.
Hitelt felvenni? Egyre nehezebb
Bár a jegybanki alapkamat 6,5%-ra csökkent, a piaci hitelek még mindig drágák. Aki nem fér bele az államilag támogatott konstrukciókba, szinte kizuhan a piacról. A következmény: a gazdagabb rétegek tovább vásárolnak, a többiek pedig albérletben ragadnak.
A jövő? Még zártabb lakáspiac
A szakértők szerint, ha az árnövekedés folytatódik, de a bérek nem tudják tartani a lépést, a lakáspiac egyre inkább a tehetősek játszótere lesz – a vagyoni szakadék pedig csak tovább mélyül.
