A matek egyszerű: ha több pénz kerül a piacra, de a lakások száma nem nő vele együtt, az árak kilőnek. Pont ez történhet szeptembertől, amikor elindul a kormány 3%-os kamattámogatott lakáshitele és albérlettámogatása. A program még el sem startolt, de már pörögnek az ingatlanár-várakozások – és sokak szerint a következmény egy brutális drágulási hullám lehet.
Az árak eddig is száguldottak
-
2015 óta a lakásárak átlagosan a háromszorosukra nőttek.
-
Budapesten és a nagyvárosokban évek óta gyorsabb az áremelkedés, mint ahogy a fizetések lépést tudnának tartani.
-
2024-ben mindössze 13 ezer új lakás épült, miközben a 2004-es csúcs közel 44 ezer volt.
Miért nem segít csak a hitel?
A kereslet élénkítése önmagában nem oldja meg a problémát. Ha a kínálat – vagyis az új és használt lakások száma – nem nő legalább ugyanannyival, mint a vásárlóerő, akkor a támogatások egy része az árakba épül be. Az eredmény: ugyanannyi lakásért többen versenyeznek, és az árak tovább szárnyalnak.
Lehetne másképp is
-
Állami bérlakásépítés – olcsóbb, hosszú távú megoldás a rászorulóknak.
-
Állami értékesítési célú lakásprogram – az árakat az állam szabná meg, nem a piac.
-
Kínálatnövelés építési engedélyekkel és gyorsabb kivitelezéssel: a kiemelt beruházások ugyan felpörgetik az új lakások építését, ezek 1-2 évvel később fognak megjelenni a kínálati oldalon
De mi a gond?
Még az állami beruházások is felnyomhatják az építőanyagárakat, ami minden lakást drágít – így az ördögi kör folytatódik. A szakértők szerint csak akkor lehetne érezhetően enyhíteni az árnyomást, ha évente duplájára nőne az új lakások száma.
A nagy kép
Bár sokan attól tartanak, hogy az Otthon Start csak a gazdagabbaknak kedvez, a hitelprogram hatása messze túlmutathat a vásárlókon. A lakáshitel-állomány akár 25%-kal nőhet, ami az építőipartól a bankszektoron át az ingatlanközvetítőkig rengeteg szereplőnél pénzt generálhat. Ez viszont nem változtat azon, hogy a lakásvásárlás a többség számára továbbra is luxus maradhat.
