Hiába álmodnak önálló életről a fiatalok, a valóság kegyetlen: a legtöbben még mindig a szülői házban ragadnak, mert egyszerűen nem tudják megfizetni a lakhatást. Az Eurostat friss adatai szerint a magyar fiatalok csak 27–28 éves korukban repülnek ki otthonról – vagyis jóval később, mint a legtöbb nyugat-európai országban - derül ki az igylakunk.hu cikkéből.
A mamahotel virágzik: a magyar fiatalok átlagosan 28 évesen költöznek el
Míg Finnországban már 21 évesen önálló életet kezdenek a fiatalok, addig Magyarországon közel 30 éves korig tart a „mamahotel” időszaka.
Az EU-s átlag 26,2 év, de a magyaroknál ez két évvel magasabb, és semmi jele annak, hogy változna a trend.
A helyzet még rosszabb Dél- és Kelet-Európában:
• Horvátországban 31,3 évesen
• Szlovákiában 30,9 évesen
• Olaszországban 30,1 évesen
• Spanyolországban 30 évesen
hagyják el a fiatalok végleg a szülői otthont.
A magyar adat így is riasztó: a megélhetési költségek és a lakásárak egyszerre fojtják meg a fiatalokat.
Lakást vennél Otthon Starttal? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Albérlet vagy önálló lakás? Egyik sem reális opció
Az Eurostat szerint az uniós fiatalok közel 10 százaléka olyan háztartásban él, ahol a jövedelem több mint 40 százaléka lakhatásra megy el – és Magyarországon sem jobb a helyzet.
A magyar fiatalok jövedelmük harmadát-felét kénytelenek bérleti díjra, rezsire és lakással kapcsolatos költségekre költeni.
Különösen Budapesten vált drámaivá a helyzet, ahol a bérleti díjak évek óta rekordmagas szinteken mozognak, miközben a fizetések messze elmaradnak a nyugat-európai szinttől.
Kettős csapdában: drágaság és késői önállósodás
A statisztikák szerint minél hamarabb költöznek el a fiatalok, annál magasabb lakhatási költséggel kell számolniuk. Dániában és Hollandiában például sokan már 22–23 évesen külön élnek, de ott a lakbér is arányosan magas.
Magyarország viszont a legrosszabb kombinációval szembesül:
• Későn önállósodnak a fiatalok, és
• közben az árak is egyre nőnek.
Ez a kettős szorítás sokakat visszaparancsol a gyerekszobába, másokat pedig lakótársakkal közös lakásbérlésre vagy ingázásba kényszerít. A lakhatás így nem a felnőtté válás része, hanem az egyik legnagyobb akadálya annak.
„Egyre több a felnőtt gyerek”: társadalmi lavina közeleg?
Szakértők szerint a mamahotel-jelenség nem csupán gazdasági, hanem társadalmi probléma is.
A későbbi önállósodás miatt kitolódik a családalapítás, és a fiatal generációk később vállalnak gyermeket, vagy egyáltalán nem költöznek el a szülőktől.
A fiatalok egy része külföldre menekül, mások inkább halasztják az életkezdést.
Egy biztos: amíg a lakhatás megfizethetetlen, a mamahotel marad Magyarország egyik legnagyobb realitása.
Összegzés: az önálló élet luxussá vált
Az adatok világosan mutatják: a magyar fiatalok számára az önálló élet luxuscikk lett.
A lakbérek, rezsiárak és inflációs nyomás miatt egyre kevesebben tudnak elköltözni, és a „mamahotel” már nem csak ideiglenes megoldás, hanem generációs életforma lett.
A kérdés csak az: ki tud egyáltalán ma Magyarországon elindulni egyedül az életben?
Forrás: Eurostat
