Soha nem látott mértékben változik az, ahogyan élünk. A városok, amelyek ma már a globális GDP 80%-át adják, olyan iramban növekednek, hogy az emberiség történetében még soha nem kellett ekkora tömegeket ilyen gyorsan „elszállásolni” és működtetni. A müncheni Expo Real szakértői pedig egyértelművé tették: ha nem lépünk azonnal, a modern városok egyszerűen fenntarthatatlanná válnak - olvashatjuk a Portfolio oldalán.
1950-ben az emberek 30%-a élt városban – 2030-ra ez közel 60% lesz, 2050-re pedig akár 7 milliárd városlakóval számolnak. 2080-ra már 10 milliárd ember zsúfolódhat össze 10 000 városban. A városfejlesztés ilyen tempónál már nem „szakmai kérdés”, hanem a túlélés egyik feltétele.
És hogy mindez miért érint minket is közvetlenül? Mert Magyarország GDP-jének csaknem felét Budapest és régiója termeli, vagyis ha a városok nem működnek jól, az egész gazdaság borul.
Mindenki ugyanarra jutott: a városaink nem bírják így tovább
Az Expo Real idei kulcstémái azt mutatták, hogy a világ legjobb urbanisztikai szakemberei már nem arról vitatkoznak, hogy kell-e változtatni, hanem arról, hogy mennyire drasztikusnak kell lennie a váltásnak.
A jelenlegi modell ugyanis összeomlás felé tart:
-
a városok energiaéhsége exponenciálisan nő,
-
a karbonkibocsátás elszáll,
-
a lakhatás megfizethetetlenné válik,
-
közben nincs elég hely a terjeszkedésre.
Münchenben a szakértők kimondták: nem terjeszkedhetünk a végtelenségig. A történelmi városszövet és a környezeti korlátok miatt marad a legnehezebb út: a meglévő városok teljes újragondolása és újrahasznosítása.
Ki mondta, hogy van még hely? Nincs. Legalábbis nem ott, ahol gondolnánk
A városok túlnyomó többsége már nem tud újabb területeket elfoglalni. Persze vannak extrém példák – Dubai, ahol a Burj Khalifa kilátójából a „végtelen semmi” látszik – de Európában ez elképzelhetetlen.
A megoldás tehát nem a terjeszkedés, hanem:
-
barnamezős beruházások,
-
volt ipari zónák revitalizálása,
-
funkcióváltás,
-
kompakt, élhető városrészek kialakítása,
-
15 perces város modell, ahol minden alapvető szolgáltatás gyalog elérhető.
Az Expo szakértői szerint ez az egyetlen út ahhoz, hogy az egyre szűkülő térben élhető, zöld, fenntartható környezet maradjon.
Egyedül senki nem tud várost építeni – még a városok sem
Bár ma a városok termelik a globális GDP óriási részét, a fejlesztésekhez mégsem elég a saját forrásuk. A müncheni panelbeszélgetések egyik legerősebb üzenete az volt, hogy:
a modern városfejlesztés háromszereplős játék: állam + város + magánfejlesztők.
Nem lehet úgy ingatlanfejlesztést indítani, hogy nincs:
-
megfelelő infrastruktúra,
-
átlátható szabályozás,
-
kiszámítható jogi környezet,
-
finanszírozási modell,
-
hosszú távon is működtethető szerkezet.
Ahogy az Európai Bizottság lakhatási tanácsának elnöke, Eamon Ray fogalmazott:
„Európa mély lakhatási válság felé tart. Csak a köz- és a magánszektor együttműködése hozhat megoldást.”
Ez világos üzenet: ha nem működünk együtt, nem lesz hol élni.
A COVID mindent megváltoztatott – ez volt a valódi trendforduló
A járvány alatt megtanultuk, hogy egy város nem csak beton, iroda, metró és lakások összessége. Szükségünk van:
-
közösségre,
-
rugalmasságra,
-
gyorsan átalakítható terekre,
-
olyan városi struktúrára, amely krízishelyzetben is működik.
A Bauhausból eredeztethető régi várostervezési elv – külön funkciójú, gondosan elkülönített városrészekkel – mára elavult. A modern város lényege épp a funkciók keveredése, dinamizmusa, sokszínűsége.
Innen jutottunk el a mai alapfogalmakhoz:
-
„okos” város
-
„zöld” város
-
15 perces város
-
részvételi város
-
pozitív energiamérlegű város
-
identitásalapú város
A cél: egy olyan város, ami alkalmazkodik az emberhez – nem fordítva.
A sokszínűség már nem trend – hanem a túlélés kulcsa
Nincs városfejlesztés társadalmi sokszínűség nélkül. A szakértők szerint a jövő városai olyan lakástípus-mátrixot igényelnek, ahol egyszerre van hely:
-
támogatott konstrukcióknak,
-
különböző család- és élethelyzeteknek.
Ehhez kapcsolódik a munkaerőpiac változása, a digitalizáció, az AI okozta bizonytalanság, a demográfiai átalakulás. A városfejlesztés már nem csupán építészet – hanem emberközpontú stratégia, ahol a végső cél mindig ugyanaz: élhető, működő, fenntartható városokat teremteni.
A nagy tanulság: nincs több halogatás
A városok jövője közös projekt. Ha a fejlesztések nem integráltan, állami–városi–piaci együttműködésben születnek meg, az eredmény nem lesz fenntartható.
A modern várostervezés lényege mára kimondható: közös felelősség – közös haszon.
A városok csak akkor maradnak élhetők, ha minden érintett fél ugyanabba az irányba húz. Az Expo Real üzenete világos: az urbanisztika új korszaka most kezdődik, és azok a városok maradnak versenyben, amelyek képesek időben és bátran újragondolni saját működésüket.
A cikk szerzője, Dános Pál, a KPMG Associate Partnere.
