Elszabadultak az ingatlanárak az Európai Unióban, de ami Magyarországon történt az elmúlt tíz évben, arra még Brüsszelben is felkapták a fejüket. Miközben az uniós átlag „csak” mérsékelt drágulást mutat, hazánk olyan tempóban előzte a mezőnyt, hogy gyakorlatilag külön ligában játszik – és nem csak a lakásárak, hanem az albérleti díjak terén is - olvashatjuk a Portfolio oldalán.
Újra felfelé: megállíthatatlan a drágulás az EU-ban
A friss adatok szerint 2025 harmadik negyedévében ismét emelkedett a lakhatás költsége az Európai Unióban. A Eurostat adatai alapján egy év alatt átlagosan 5,5 százalékkal nőttek a lakásárak, míg a bérleti díjak 3,1 százalékkal lettek magasabbak. A drágulás negyedéves szinten is folytatódott: a lakásárak 1,6 százalékkal, az albérleti díjak pedig közel 1 százalékkal kúsztak feljebb néhány hónap alatt.
Ez önmagában sem jó hír a lakhatást keresőknek, de az igazán megdöbbentő kép akkor rajzolódik ki, ha hosszabb időtávon nézzük a számokat.
Tíz év alatt elszakadt egymástól lakás és albérlet
Az Eurostat statisztikái szerint 2011 óta látványosan kettévált a lakásárak és a bérleti díjak pályája. Az albérletárak szinte folyamatos, egyenletes emelkedést mutattak, míg a lakásárak jóval hektikusabban mozogtak: voltak visszaesések, stagnáló időszakok, majd hirtelen árrobbanások.
Összességében azonban az irány egyértelmű. 2015 és 2025 harmadik negyedéve között az uniós lakásárak átlagosan 63,6 százalékkal emelkedtek, miközben a bérleti díjak „csak” 21,1 százalékkal nőttek. Ez már önmagában is azt jelzi, hogy a saját lakás megszerzése egyre gyorsabban távolodik el a bérlés költségeitől.
Magyarország: külön liga, brutális számokkal
Ha országonként bontjuk le az adatokat, még élesebb a kép. 2015-höz képest 25 uniós tagállamban gyorsabban drágultak a lakások, mint az albérletek, de Magyarország messze kiemelkedik a mezőnyből.
Hazánkban tíz év alatt közel 275 százalékkal emelkedtek a lakásárak, vagyis majdnem a négyszeresükre nőttek. Ilyen mértékű drágulást egyetlen más uniós ország sem produkált. A dobogóra még Portugália, Litvánia és Bulgária fért fel, de ezek az emelkedések is jóval elmaradnak a magyar tempótól. Külön érdekesség, hogy Finnország volt az egyetlen EU-tagállam, ahol ebben az időszakban összességében csökkentek a lakásárak.
Albérletfronton sincs menekvés
Aki azt gondolná, hogy legalább a bérleti piac kínál menekülőutat, annak sem sok jó hír jut. 2015 és 2025 között mind a 27 uniós tagállamban emelkedtek a bérleti díjak, de itt is Magyarország vitte el a „pálmát”.
Itthon több mint 100 százalékkal, vagyis több mint a duplájára nőttek az albérletárak. Ezt Litvánia, Szlovénia, Lengyelország és Írország követte, de egyik ország sem közelítette meg a magyar ütemet. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a lakhatás minden formája jelentősen drágult, de Magyarországon ez hatványozottan érvényesült.
Mit mutat a friss magyar piac?
A jegybank korábbi várakozásai szerint 2025 végére akár 29 százalék közelébe is gyorsulhatott volna az éves lakásár-emelkedés Magyarországon, részben az állampapír-kifizetések és az Otthon Start Program által fűtött kereslet miatt. Az adatok ugyanakkor valamivel mérsékeltebb képet mutatnak: decemberben „csupán” 18 százalékos drágulás volt látható.
Ez azonban így is messze meghaladja az uniós átlagot, és tovább erősíti azt az érzést, hogy a magyar lakáspiac saját szabályok szerint működik.
Összegzés: Európa drágul, Magyarország száguld
Miközben az EU egészében is egyre nehezebb a lakhatás, Magyarországon a számok extrém tartományba kerültek. A lakásárak és az albérleti díjak egyaránt rekordtempóban emelkedtek az elmúlt tíz évben, és bár a növekedés üteme időnként lassul, az árak szintje továbbra is történelmi magasságban van.
A kérdés már nem az, hogy drága-e a lakhatás, hanem az, meddig tartható fenn ez a tempó, és kik maradnak végleg kiszorulva a piacról.
