Csendben, de nagyon határozottan alakul át Budapest környezete. Egy friss kutatás szerint a főváros agglomerációjában már nem egyetlen központban koncentrálódik az élet, hanem nyolc erős városi pólus kezd kirajzolódni Váctól Diósdig, Szentendrétől Gödöllőig. A folyamat hosszú távon átformálhatja az ingatlanpiacot, a közlekedést és a munkaerőáramlást is - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
A kutatást a Budapesti Corvinus Egyetem szakértői végezték, az eredményeket pedig a rangos Journal of Urban Affairs folyóiratban publikálták. A vizsgálat 203 települést elemzett a budapesti nagyvárosi térségben – és az egyik legfontosabb tanulság sokakat meglephet.
Nem a vasút, hanem az autópálya dönt
A kutatás szerint az alközpontok kialakulásában messze nem a vasúti kapcsolatok a döntők, hanem az autópályák közelsége. Az M1, M3, M4, M5 és az M0 elérhetősége sokkal erősebben hat arra, hol sűrűsödnek a munkahelyek, a szolgáltatások és a lakófunkciók.
Ez magyarázza azt is, miért az agglomeráció északi, északkeleti és nyugati része húz el, miközben a délkeleti zóna egyelőre lemaradásban van. Nem a városok történelmi múltja, hanem a mindennapi elérhetőség rajzolja át Budapest vonzáskörzetét.
A nyolc város, amely már most központként működik
A kutatók szerint nyolc település emelkedik ki markánsan a környezetéből:
• Budaörs – Törökbálint – Diósd hármasa délnyugaton
• Budakalász és Szentendre északon
• Dunakeszi és Vác
• Gödöllő északkeleten
Ezek a városok már most nemcsak alvótelepülések, hanem önálló gazdasági, oktatási, egészségügyi és szolgáltatási funkciókat töltenek be, saját vonzáskörzettel.
Kik lehetnek a következők?
A kutatás szerint hat település áll a küszöbön, amelyek sok mutatóban már hasonlítanak a nagyobb centrumokra, de még nem érték el ugyanazt a súlyt:
• Biatorbágy
• Dunaharaszti
• Érd
• Monor
• Szigetszentmiklós
• Vecsés
Ezeknél a városoknál egy-egy infrastrukturális fejlesztés vagy munkaerőpiaci fordulat elég lehet ahhoz, hogy feljebb lépjenek.
Miért nem működik mindenhol?
A kutatás rávilágít arra is, hogy 149 településen komoly funkcióhiányok vannak, kilenc pedig gyakorlatilag csak lakóövezetként működik. Nyolc üdülőtelepülés – például Taksony vagy Kisoroszi – erős turisztikai és vendéglátó funkciókkal bír, de hiányoznak az alapvető központképző elemek.
A tanulmány szerint egy város akkor válhat valódi központtá, ha egyszerre teljesül négy feltétel:
• erős helyi munkaerőpiac
• sokszínű szolgáltatási és kereskedelmi kínálat
• oktatási és egészségügyi intézmények
• aktív kulturális, rekreációs és közösségi élet
Nem elég az út – identitás is kell
Kocsis János Balázs, a kutatás vezetője szerint az infrastruktúra önmagában kevés.
A történelmi múlt, a helyi közösség ereje, a társadalmi státusz és az identitás legalább olyan fontos, mint az autópálya-csomópont. Ez különösen jól látszik a délnyugati agglomerációban, ahol több település minden kritériumnak megfelel.
Mi jöhet ezután?
A gazdaság decentralizálódása, a távmunka terjedése, az M0-s körgyűrű fokozatos kiépülése és a technológiai fejlődés tovább erősítheti az agglomerációs központokat. Egyes előrejelzések szerint:
• Fót és Budakeszi új alközponttá válhat
• Pomáz, Solymár és Pilisvörösvár összekapcsolt térséggé fejlődhet
• a HÉV-modernizáció tovább erősítheti Szentendrét
• a vasútfejlesztések új lehetőségeket nyithatnak a déli zónában
Ez nem városfejlesztés – hanem életminőségi kérdés
Az új centrumok erősödése nemcsak gazdasági kérdés. Ha jól működik, csökkentheti a dugókat, mérsékelheti a lakhatási nyomást Budapesten, javíthatja a levegőminőséget és kiegyensúlyozottabb térszerkezetet hozhat létre.
Budapest nem kifelé terjeszkedik tovább – hanem több központtal kezd el lélegezni. És ez a folyamat már elindult.
