Évek óta az egyik legsúlyosabb társadalmi tünetként emlegetik a „mamahotelt”, most azonban váratlan fordulat történt. Egy friss európai kutatás szerint Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik még a szüleikkel élnek – miközben az EU több országában épp az ellenkező irányba mozdult el a trend - írja a Portfolio.
A szülői házban ragadó fiatalok jelensége régóta túlmutat az egyéni döntéseken. Lakhatási válság, alacsony bérek, bizonytalan munkahelyek és elszálló ingatlanárak állnak a háttérben, amelyek sokakat kényszerítenek arra, hogy a húszas-harmincas éveikben is otthon maradjanak. Az Eurofound, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért friss elemzése azonban most meglepő adatokat hozott napvilágra.
Magyarország kilóg az uniós trendből
A 2018 és 2023 közötti időszakot vizsgáló kutatás szerint az Európai Unióban átlagosan 26,2 éves korukig élnek együtt a fiatalok a szüleikkel, és ez az érték gyakorlatilag két évtizede alig változik. A 25–34 éves korosztály esetében különösen beszédes a helyzet: uniós szinten minden harmadik fiatal még mindig a szülői házban lakik.
Ebbe a stabilnak tűnő képbe robbant be a magyar adat. Míg több tagállamban nőtt az otthon élő fiatal felnőttek aránya, Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben: 43 százalékról 31 százalékra esett vissza a szüleikkel élő 25–34 évesek aránya. Ez még mindig az EU-átlag felett van, de az irányváltás egyértelmű és látványos.
A második és harmadik helyen Csehország és Litvánia áll, mindkét országban nagyjából 10 százalékpontos visszaesést mértek. Ezzel szemben Írországban drámai növekedés történt: ott 2023-ra már a fiatal felnőttek 40 százaléka élt a szüleivel, ami 17 százalékpontos emelkedést jelent néhány év alatt.
Költöznél a "mamahotelből"? Első lakásnak ideális lakásokért kattints ide!
Mi állhat a háttérben?
A jelentés nem elemzi részletesen, mi okozta a magyarországi csökkenést, így egyelőre csak következtetni lehet. Egyes esetekben tudatos döntésről van szó: kulturális minták, spórolási szempontok vagy családi együttélési hagyományok is szerepet játszhatnak. Más esetekben viszont éppen az önállósodás iránti erős vágy hajtja a fiatalokat, még akkor is, ha ez komoly anyagi áldozatokkal jár.
Az unió különböző régióiban óriási eltérések látszanak. Az északi országokban, például Dániában, Finnországban és Svédországban a fiatalok gyakran már 22 éves koruk előtt külön költöznek. A déli tagállamokban viszont – Olaszországban, Görögországban vagy Spanyolországban – nem ritka, hogy valaki 30 éves kora után is a szüleivel él.
A munka sem mindig jelent kiutat
Sokan gondolnák, hogy a munkavállalás automatikusan elhozza az önállóságot, a valóság azonban jóval árnyaltabb. A fiatalok gyakran alacsonyabb fizetéssel, bizonytalan szerződésekkel lépnek be a munkaerőpiacra, ami önmagában nem mindig elég az önálló lakhatáshoz. Ráadásul több szociális juttatás csak akkor érhető el, ha valaki már külön háztartást vezet, így az elköltözés sok esetben paradox módon további kockázatokat rejt.
A kutatások szerint azok a fiatalok, akik szeretnének elköltözni, de anyagi vagy strukturális okok miatt nem tudnak, nagyobb eséllyel érzik magukat társadalmilag kirekesztettnek. Ez a hatás hosszú távon nemcsak az egyénekre, hanem a társadalom egészére is visszahat.
Lakhatási válság: uniós szintű probléma
Nem véletlen, hogy az Európai Unió az egyik legsürgetőbb kérdésként kezeli a megfizethető lakhatást. Az Európai Bizottság már tavaly átfogó tervet mutatott be, amely a lakáspiac átláthatóságának növelését, a rövid távú lakáskiadás szabályozását, a spekuláció visszaszorítását, valamint a szociális és megfizethető lakhatás támogatásának bővítését célozza.
A magyar adat így egyszerre ad okot óvatos optimizmusra és újabb kérdésekre. Valódi fordulat zajlik, vagy csak átmeneti kilengésről van szó? A következő évek adatai döntik el, hogy a mamahotel-trend valóban megtört-e – vagy csak ideiglenesen nyílt ki az ajtó a fiatalok előtt.
Otthon Starttal vennél lakást? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
