Újra és újra felmerül a kérdés: miért tolja a kormány minden erejével a saját tulajdonú lakásszerzést, miközben Nyugat-Európában a bérlakásprogramok a lakhatási válság egyik fő eszközei? Az Otthon Start Program látványos sikere most végre nyílt válaszokat hozott – és ezek sokkal messzebbre vezetnek, mint egy egyszerű hitelkonstrukció. Az Economx a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkárát kérdezte, aki egyértelműen fogalmazott: ez nem véletlen irány, hanem tudatos politikai döntés.
Tényleg ennyire fontos a saját lakás? A kormány szerint igen
Az Orbán-kormányok lakáspolitikájának esszenciája egyetlen kérdés köré épül:
a magyar társadalom saját tulajdonú ingatlanban gondolkodik – és ezt az állam támogatni akarja.
Az Otthon Start Expo 2026 rendezvényen elhangzottak szerint ez nem generációs kérdés. Nem csak az idősebbek ragaszkodnak a saját lakáshoz, hanem a fiatalok, az egyetemisták és a pályakezdők is. A kormányzati tapasztalatok alapján a bérlés nem cél, hanem kényszer, amit a legtöbben csak átmeneti megoldásnak tekintenek.
Miért vállalnak a magyarok 25–30 év hitelt?
A válasz a bérlakáspiac állapotában rejlik.
A kormányzati álláspont szerint Magyarországon az albérletpiac:
• szabályozatlan
• kiszámíthatatlan
• jogbizonytalanságot hordoz mind bérlőnek, mind bérbeadónak
Ebben a környezetben a saját ingatlan nem luxus, hanem biztonsági eszköz. A fix 3 százalékos Otthon Start hitel pedig pontosan azoknak nyitott ajtót, akik a piaci kamatok mellett teljesen kiszorultak volna a lakásvásárlásból.
Vagyon, kötődés, felelősség – ez a kormány logikája
A kormányzati érvelés egyik kulcseleme, hogy a saját tulajdon nemcsak lakhatást, hanem vagyont is jelent. Aki lakást vesz, az kötődni kezd a környezetéhez, felelősebben viselkedik, gondozza az ingatlanát és a közösségét is.
Ez a gondolkodás a kormány szerint a polgári-konzervatív értékrend része. Éppen ezért hangzik el nyíltan:
nem hisznek a bérlakáspiac állami, intézményes fejlesztésében.
Német és osztrák példa? A kormány szerint inkább elrettentő
A kormányzati megszólalás egyik legerősebb része a nemzetközi példák kritikája volt. Németországban és Ausztriában a bérlakásrendszerbe való állami beavatkozás mára komoly társadalmi feszültségeket okozott.
Németországban a korábban kiszámítható bérleti díjakba gazdasági okokból durván belenyúlt az állam, ami tömeges elégedetlenséget váltott ki. A kormány szerint ez pontosan az a csapda, amelybe Magyarország nem akar belesétálni.
Az álláspont egyértelmű:
nem baloldali, nem szocialista lakáspolitikát követnek, és nem kívánnak közvetlen eszközökkel belenyúlni a bérlakáspiac működésébe.
Mellékhatás, amit kevesen vártak: csökkenő albérletárak
Érdekesség, hogy a kormányzat szerint az Otthon Start Programnak már most van egy pozitív „mellékhatása”:
országosan csökkenni kezdtek a bérleti díjak.
A támogatott hitelprogram elszívta a kereslet egy részét az albérletpiacról, ami Budapesten és a vidéki egyetemi városokban is enyhítette a bérlők terheit.
Lesz bérlakásprogram? Igen, de csak szűk körnek
A kormány nem tagadja: mindig lesz egy társadalmi réteg, amelynek a bérlés a megfelelő megoldás. De ez nem a többség, és nem ez a lakáspolitika gerince.
A stratégia világos:
a saját tulajdonú lakást keresőket hozzák helyzetbe, mert szerintük ez ad hosszú távú biztonságot, vagyont és társadalmi stabilitást.
Politikai törésvonal lett a lakhatásból
A bérlakás kontra saját ingatlan kérdése várhatóan a választási kampány egyik kulcstémája lesz. Az ellenzéki oldalon már megjelentek a bérlakásépítési ígéretek, miközben a kormány az Otthon Start számaival érvel:
• több tízezer igénylés
• tízből négy lakásvásárlás támogatott hitelből
• az első lakásvásárlók arányának látványos növekedése
A kormány szerint mindez bizonyítja: a magyarok döntöttek – és továbbra is saját lakást akarnak.
A vita tehát nem zárult le. De most először kimondták nyíltan, mi áll a 16 éve követett lakáspolitika mögött.
