Meglepő képet mutat a GKI friss felmérése: a magyar lakásállomány jelentős része elöregedett és energiafaló, miközben a tulajdonosok többsége továbbra sem tervez komoly felújítást. A támogatási programok kifutottak vagy szűk körnek szólnak, az új lehetőségekre sokan csak várnak. Közben az adatok szerint a hazai otthonok nagy része korszerűségi és energetikai szempontból is erősen lemaradt - írja az Economx.
Elöregedett lakások, gyenge energiahatékonyság – ez a valós helyzet
A magyar lakásállomány szerkezete riasztóan öreg. A lakások több mint négytizede még 1970 előtt épült, és további nagy részük is a múlt század utolsó évtizedeiből származik. Az ezredforduló után átadott ingatlanok aránya kifejezetten alacsony. Ez azt jelenti, hogy a lakások többsége nem a mai műszaki, kényelmi és energiahatékonysági elvárások szerint készült.
Becslések szerint a mintegy 4,5 millió hazai lakóingatlan legalább fele kifejezetten rossz energetikai besorolású. Ezek az otthonok többet fogyasztanak, drágábban fenntarthatók, és korszerűsítés nélkül hosszú távon egyre nagyobb költséget jelentenek a tulajdonosoknak.
Megállt a felújítási kedv – három éve nincs áttörés
A friss lakossági kutatás szerint a következő egy évben csak minden negyedik háztartás számol komolyabb felújítással, és közülük is kevesen biztosak a döntésben. A mutatók lényegében megegyeznek az egy évvel ezelőttiekkel, vagyis nem látszik valódi élénkülés.
Ez különösen annak fényében feltűnő, hogy amikor néhány éve széles körben elérhető felújítási támogatás indult, látványosan megugrott az aktivitás. Most viszont a többség kivár. Sokan arra számítanak, hogy új, egyszerűbb és szélesebb körnek szóló támogatások jelennek meg, és addig nem vágnak bele a nagyobb munkákba.
Energiatakarékos ingatlant keresel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
A támogatások futnak, de nem mindenkinek szólnak
Az elmúlt két évtizedben több állami program is próbálta felpörgetni a lakásfelújításokat, a panelkorszerűsítésektől kezdve a zöld beruházási konstrukciókon át a nagy összegű otthonfelújítási támogatásig. Ezek közül több már lezárult, az újabb programok pedig jellemzően szűkebb körnek vagy speciális célokra érhetők el.
Vannak jelenleg is futó konstrukciók energetikai korszerűsítésre és vidéki ingatlanokra, de az igénylések száma a vártnál jóval alacsonyabb. A jogosultsági feltételek, az önerő szükségessége és az adminisztráció sokakat visszatart.
Nem mindenki egyformán akar felújítani – brutális a különbség
A felújítási szándék erősen függ a jövedelmi helyzettől. A legalacsonyabb jövedelmű háztartások körében csak kevesen terveznek korszerűsítést, míg a legjobb anyagi helyzetben lévőknél ez az arány többszörös. Vagyis épp azok maradnak ki leginkább a megújulásból, akiknél a legrosszabb állapotú ingatlanok aránya is magas.
Korosztály szerint a harmincasok a legaktívabbak, az idősebb tulajdonosok jóval óvatosabbak. Ez tovább lassítja az állomány megújulását, hiszen sok régi építésű ház idősebb korosztály tulajdonában van.
EU-s cél: dupla tempó – Magyarország ettől messze van
Uniós szinten az a cél, hogy az épületfelújítások üteme jelentősen gyorsuljon a következő években. Ehhez képest a magyar ráta jelenleg alacsony, és elmarad az uniós átlagtól is. Miközben papíron egyre több program létezik, a valós piaci aktivitás nem mutat érdemi felfutást.
A szakértők szerint a piac addig marad visszafogott, amíg nem jelennek meg egyszerűen igénybe vehető, kiszámítható és széles körben elérhető támogatási és finanszírozási megoldások. A mostani rendszer inkább célzott, mint tömeges hatású.
Milliók élnek korszerűtlen otthonban – a kérdés már csak az, mikor indul a roham
A számok alapján a magyar lakásállomány hatalmas korszerűsítési hullám előtt áll, de a startjel még nem hangzott el. Az igény megvan, a műszaki szükséglet óriási, a döntések mégis halasztódnak. Amint megjelenik egy valóban egyszerű és tömegek számára elérhető támogatási forma, könnyen robbanhat a felújítási piac. Addig viszont marad a kivárás – és a rezsiszámlák.
