Az Európai Parlament komoly lépésre szánta el magát a lakhatási válság kezelésére. Egy friss javaslatcsomag szerint alapjaiban változhatnak meg a lakásvásárlás és bérlés feltételei Európában, miután a lakásárak és bérleti díjak az elmúlt években sok országban drámai mértékben elszálltak - írja cikkében a Portfolio.
A képviselők szerint a helyzet már nem csupán ingatlanpiaci kérdés: a lakhatási válság a gazdaság működését, a fiatalok jövőjét és a családalapítást is veszélyezteti. Ezért olyan átfogó intézkedéscsomagot javasolnak, amely egyszerre nyúl a kereslethez, a kínálathoz és a lakásállomány minőségéhez.
Drámai számok állnak a háttérben
Az európai lakáspiacon az elmúlt évtizedben rendkívüli drágulás zajlott le.
2013 óta az Európai Unióban
• a lakásárak átlagosan 60 százalékkal emelkedtek,
• a bérleti díjak pedig mintegy 20 százalékkal nőttek.
Eközben a fizetések sok országban jóval lassabban emelkedtek, így egyre több fiatal és család számára vált elérhetetlenné az önálló lakhatás.
Az Európai Parlament lakhatási jelentésének előadója, Borja Giménez Larraz szerint Európában jelenleg mintegy 10 millió lakás hiányzik, miközben a bérleti díjak több mint 30 százalékkal emelkedtek az elmúlt években.
„Nincs több kifogás. A tagállamoknak most lépniük kell” – fogalmazott a parlamenti vitában.
Három fronton támadnák a lakhatási válságot
Az uniós javaslatcsomag három fő területre koncentrál:
-
adó- és pénzügyi ösztönzők
-
energetikai felújítások felgyorsítása
-
a lakásépítések bürokráciájának radikális csökkentése
A cél az, hogy egyszerre könnyítsék meg a lakáshoz jutást és növeljék a kínálatot.
Olcsóbb lehet a lakásvásárlás?
A parlamenti ajánlások szerint az egyik leggyorsabban alkalmazható eszköz az adó- és tranzakciós terhek csökkentése lehet.
A javaslatok között szerepel például:
• az első lakásvásárlók adminisztrációs díjainak csökkentése
• a vagyonszerzési illeték eltörlése vagy mérséklése
• célzott adókedvezmények az alacsony és közepes jövedelmű háztartások számára
Ezek az intézkedések elvileg azonnal javíthatnák a piacra lépés esélyeit azok számára, akik jelenleg nem tudnak saját lakást vásárolni.
Ugyanakkor szakértők figyelmeztetnek: ha a támogatások nem járnak együtt új lakások építésével, akkor a plusz pénz könnyen beépülhet az árakba – ami több országban korábban is megtörtént.
Újépítésű lakást vennél? Ide kattints!
Megszorítanák a rövid távú lakáskiadást
A parlamenti viták során az is felmerült, hogy a rövid távú lakáskiadás, például az Airbnb, számos nagyvárosban jelentősen csökkenti a hosszú távon kiadható lakások számát.
Az Európai Parlament szerint a rövid távú bérbeadás nem veszélyeztetheti a városi lakások megfizethetőségét, ezért a tagállamoknak olyan szabályozást kellene kialakítaniuk, amely védi a helyi lakáspiacot.
60 nap alatt eldőlhetne egy építési engedély
A lakásépítések egyik legnagyobb akadálya jelenleg a lassú és bonyolult engedélyezési rendszer.
Sok fejlesztő szerint a több hónapig vagy akár évekig tartó bürokratikus folyamatok jelentősen növelik a projektek költségeit, ami végül a lakásárakban is megjelenik.
Az Európai Parlament ezért azt javasolja, hogy az építési engedélyek elbírálási ideje legfeljebb 60 nap legyen.
Bár az engedélyezés alapvetően tagállami hatáskör, az EU közös szabványokkal és digitális rendszerekkel segítheti a folyamatok felgyorsítását.
Az energiafelújítások is kulcsszerepet kapnak
A lakhatás megfizethetősége nemcsak a lakásárakon vagy bérleti díjakon múlik. Egy rossz energetikai állapotú ingatlan rezsije sok család számára komoly terhet jelent.
Ezért a javaslatcsomag külön hangsúlyt fektet az energiahatékonysági felújításokra, amelyek csökkenthetik a fenntartási költségeket és javíthatják az életminőséget.
Ugyanakkor itt is van egy komoly kockázat: ha hirtelen megnő a felújítások iránti kereslet, de nincs elegendő szakember és kivitelező, az munkaerőhiányhoz és dráguláshoz vezethet az építőiparban.
Energiatakarékos ingatlant keresel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Az EU pénzt is átcsoportosíthat
A lakásépítések finanszírozásához a parlament nem feltétlenül új pénzforrásokat javasol. Inkább azt szeretnék, hogy a már meglévő uniós forrásokból – például a fel nem használt helyreállítási alapokból – több pénz jusson megfizethető lakásprojektekre.
A téma fontosságát jelzi, hogy az Európai Bizottság a közeljövőben külön lakhatási csúcstalálkozót tervez, ahol az uniós országok a közös megoldásokról egyeztethetnek.
Fordulóponthoz érkezett az európai lakáspiac?
Az Európai Parlament szerint a lakhatási válság ma már az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma Európában.
A parlament gazdasági bizottságának elnöke, Irene Tinagli szerint a lakhatás nem csupán gazdasági kérdés.
„A lakhatási válság az emberek egészségére, életminőségére és a gazdasági lehetőségeikre is hatással van. Mindenkinek joga van egy olyan helyhez, amelyet otthonának nevezhet” – fogalmazott.
A kérdés most az, hogy a tagállamok mennyire gyorsan és milyen formában vezetik be az ajánlott intézkedéseket. Ha a javaslatok megvalósulnak, az a következő években érezhetően átalakíthatja az európai lakáspiac működését.
