Sokan úgy gondolják, hogy Magyarországon azért magas a saját lakásban élők aránya, mert könnyebb ingatlant vásárolni, mint Nyugat-Európában. A valóság azonban ennek éppen az ellenkezője: a számok mögött egy teljesen más történet húzódik meg - szúrta ki a Visual Capitalist cikkét a Pénzcentrum.
És amikor ezt megérted, teljesen más szemmel nézel majd a hazai lakáspiacra.
Hihetetlen különbségek Európában
Az európai lakáspiac egészen szélsőséges képet mutat. Vannak országok, ahol a lakosság több mint 90 százaléka saját ingatlanban él, miközben máshol még az 50 százalékot sem éri el ez az arány.
A meglepő fordulat: ez nem elsősorban pénzkérdés.
Sőt, a leggazdagabb országok között is találunk olyanokat, ahol az emberek többsége bérli az otthonát.
Magyarország az élmezőnyben – de nem azért, amire gondolnál
Magyarország valóban az élvonalba tartozik a lakástulajdonlás arányát tekintve, de ez egyáltalán nem a mai piaci viszonyokat tükrözi.
A háttérben egy régi döntés áll: a rendszerváltás utáni lakásprivatizáció.
Akkoriban az állami bérlakásokat tömegesen adták el a bennük élőknek, gyakran kedvezményes áron. Ez rövid idő alatt brutálisan megnövelte a tulajdonosok számát.
Vagyis a mai magas arány nem azt jelenti, hogy ma könnyű lakáshoz jutni – hanem azt, hogy sokan már régen megszerezték.
Nyugaton inkább bérelnek – és ez nem véletlen
Miközben Közép- és Kelet-Európában szinte mindenki saját ingatlanban él, addig Nyugat-Európában teljesen más a helyzet.
Németországban, Svájcban vagy Ausztriában a lakosság jelentős része bérli az otthonát – még akkor is, ha megengedhetné magának a vásárlást.
Ennek több oka van:
• erős, kiszámítható bérleti piac
• stabil bérlővédelem
• rugalmasabb életforma
• eltérő történelmi fejlődés
Ott a bérlés nem kényszer, hanem tudatos választás.
Keleten magas az arány – de ez csalóka kép
A régióban – például Romániában, Szlovákiában vagy Horvátországban – 90 százalék felett van a tulajdonlási arány.
Ez elsőre jól hangzik, de a valóság árnyaltabb.
A magas arány gyakran azt jelenti:
• kevés a kiadó lakás
• gyengébb a bérleti piac
• nehezebb mobilitás
• kevesebb alternatíva a fiataloknak
Vagyis nem feltétlen előny, hanem egy más típusú piaci struktúra következménye.
A magyar piac egyik legnagyobb problémája pont ebből fakad
Mivel a lakásállomány nagy része már magántulajdonban van, a bérleti piac itthon sokkal kisebb és kevésbé fejlett, mint Nyugaton.
Ez több problémát is okoz:
• kevesebb elérhető albérlet
• magasabb bérleti díjak
• korlátozott mobilitás
• nehezebb pályakezdés
Ez különösen a fiatalok számára jelent komoly kihívást.
Most jöhet az igazi átalakulás
A lakáspiac jövője szempontjából kulcskérdés, hogy merre mozdul el a szabályozás.
Az új irányok között egyre gyakrabban merül fel:
• a kínálati oldal erősítése
• az ingatlanállomány korszerűsítése
• energiahatékonysági fejlesztések
• a bérleti piac fejlesztése
Ez azt jelenti, hogy a fókusz lassan eltolódhat a vásárlás ösztönzéséről a meglévő rendszer átalakítása felé.
Ez mindent megváltoztathat
A következő évek egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy a magyar lakáspiac képes-e kilépni abból a modellből, amelyet még a rendszerváltás után alakítottak ki.
Mert egy dolog már most biztos:
a jelenlegi számok mögött nem a könnyű lakásszerzés, hanem egy régi örökség áll.
És ha ez átalakul, az az egész piac működését új alapokra helyezheti.
