Megjelent az MNB legfrissebb, 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexe, amely nem tér el sokban a KSH által mért szinttől. Meglepő, hogy a községekben nagyobb volt a drágulás mértéke, mint Budapesten vagy akár a vidéki városokban. A területi különbségeket tekintve pedig az Észak-Alföldön volt a legnagyobb mértékű drágulás – derül ki a Portfolio cikkéből.
Az MNB adatai szerint egy év alatt 7,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon. Ez nagyon hasonló a KSH által előzetesen mért 7,1 százalékos szinthez. A területi különbségeket figyelve pedig egy régiónk volt, amelynek városaiban továbbra is kétszámjegyű, azaz 10 százalék feletti az éves drágulás mértéke.
A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex alapján 2024 első negyedévében 2,7 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévi 1,5 százalékos emelkedést követően. Az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 8,4 százalékról 7,5 százalékra lassult, reál értelemben pedig éves szinten 3,6 százalékos felértékelődés ment végbe a lakásárakban.
Településtípusok szerinti változások
Egy negyedév alatt Budapesten 3,6 százalékkal nőttek a lakásárak a 2023 negyedik negyedévi 2,7 százalék után, a vidéki városokban a megelőző negyedévi 0,6 százalékos drágulást követően az első negyedévben már 3,8 százalékkal nőttek a lakásárak, míg a községekben 2,1 százalék helyett most -0,4 százalék volt a változás.
Többet elmond azonban a lakáspiaci folyamatokról, ha negyedéves helyett legalább éves szinten nézzük a változásokat. Ez alapján a lakásárak éves növekedési üteme a főváros kivételével minden településtípuson lassult. A nominális éves lakásár-dinamika a fővárosban 4,6 százalékról 5,6 százalékra gyorsult, míg a vidéki városokban 8,3 százalékról 7,0 százalékra, a községekben pedig 11,7 százalékról 8,9 százalékra lassult.
Egy régióban mérhető csak kétszámjegyű áremelkedés
A negyedéves alapon stagnálást mutató Dél-Dunántúl kivételével minden régióban a városi lakásárak emelkedése volt megfigyelhető 2024 első negyedévében. Legnagyobb mértékben a dél-alföldi régió városaiban emelkedtek a lakásárak, mintegy 7,3 százalékkal. A nyugat-dunántúli és közép-dunántúli városokban rendre 5,1 és 4,8 százalékos áremelkedés ment végbe, az Észak-Alföldön pedig 3,8 százalékkal nőttek a lakásárak az első negyedévben. Az észak-magyarországi és közép-magyarországi városokban visszafogottabb, 1,5-1,9 százalék között drágultak a lakások az első negyedév során
Itt is érdemes azonban a negyedéves helyett az éves lakásár-változásokat nézni. Ez alapján
Az Észak-Alföld volt az egyetlen régió, amelynek városaiban 10 százalék feletti (10,2%) volt az éves áremelkedés.
Az észak-magyarországi, dél-dunántúli és közép-magyarországi városokban az éves lakásár-dinamikák is alacsonyabbak voltak a többi régióhoz képest, rendre 5,5, 5,5 és 2,9 százalékos áremelkedéssel, vagyis összességében
a Budapest környéki városokban volt a legalacsonyabb (2,9%) az éves lakásár-növekedés.
A többi régióban az országos átlaghoz hasonlóan változtak az árak.
