Évente több millió turista érkezik a Gellért-hegyre, a frissen megújult Citadella pedig még tovább növelheti a forgalmat. A probléma csak az, hogy a hegy közlekedése már most is sokszor nehezen bírja a terhelést. Dugók, turistabuszok, parkoló autók és túlzsúfolt utak nehezítik a környék életét.
Erre kínálna megoldást a Gellért-hegyi sikló, amely két évtizede vár arra, hogy végre megépüljön - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
20 éve húzódik a projekt, de most fordulat jöhet
A sikló története még 2004-ben indult, amikor megszülettek az első megállapodások a fővárossal. Azóta több kormányzati ciklus, tulajdonosváltás, szerződésmódosítás és engedélyezési kör zajlott le, de az építkezés máig nem indult el.
A beruházó szerint a projekt most új lendületet kaphat, főként azért, mert Vitézy Dávid korábban többször is kiállt a sikló mellett, és fenntartható közlekedési megoldásként beszélt róla.
Nem csak turistalátványosság lenne
A sikló nem pusztán új attrakcióként működne, hanem konkrét közlekedési problémát oldana meg. A Gellért-hegyre évente 3-4 millió látogató érkezik, ami hatalmas terhelést jelent a környék útjainak.
A jelenlegi helyzetben:
• turistabuszok torlódnak a hegy körül
• autók parkolnak zsúfoltan a szűk utcákban
• a 27-es busz közlekedése is nehézkessé válhat
• a Citadella megújulása még több látogatót hozhat
A sikló ezekre a problémákra adna gyorsabb, tisztább és kiszámíthatóbb megoldást a környéken.
Óránként több mint ezer embert vinne fel a hegyre
A tervek szerint a sikló kapacitása óránként és irányonként 1150 fő lenne. Ez éves szinten akár 6 millió fős elméleti kapacitást jelentene, vagyis bőven elegendő lenne a jelenlegi és jövőbeli turistaforgalom kezelésére.
A beruházás becsült költsége jelenleg körülbelül 20 milliárd forint, az építés pedig nagyjából 13 hónapot venne igénybe. Ezt megelőzné egy régészeti feltárás is, mivel a tervezett nyomvonal egy kelta földsáncot érint.
A főváros feltételeket szabott
A főváros továbbra sem zárkózik el teljesen a projekttől, de több feltétel teljesülését várja el.
Ezek közé tartozik:
• a világörökségi látványkép védelme
• a természetvédelmi terület megóvása
• a zöldfelületi veszteség minimalizálása
• a turistabusz-forgalom korlátozása
• a bevételek egy részének visszaforgatása a Gellért-hegyi közpark fenntartásába
A beruházó szerint a jelenlegi tervek több elvárásnak is megfelelnek, és nyitottak a további egyeztetésekre.
Fák, engedélyek, perek: ezért állt ennyit a projekt
A sikló nem véletlenül nem épült meg eddig. A projektet több alkalommal megtámadták, többek között környezetvédelmi és engedélyezési kérdésekben.
A beruházó szerint ugyanakkor a legfontosabb környezetvédelmi engedélyt végül sikerült megvédeni, így az ma már érvényesen rendelkezésre áll.
A favizsgálatok szerint a beruházás miatt 94 fát kellene kivágni, ezek közül 35 már halott. Cserébe a tervek szerint 892 új fát ültetnének.
Eltűnhetnek a buszok a hegyről?
A sikló egyik legfontosabb ígérete, hogy kiválthatná a Gellért-hegyre irányuló turistabusz-forgalom jelentős részét. Ez nemcsak a torlódásokat csökkenthetné, hanem a környezeti terhelést is.
A fejlesztés támogatói szerint ez lenne az egyetlen valóban fenntartható megoldás arra, hogy a Citadella és a Gellért-hegy továbbra is a környék kiemelt turisztikai célpontja maradjon, de közben ne fulladjon bele az autó- és buszforgalomba.
Most tényleg elindulhat?
A projekt sorsa továbbra is politikai és városvezetési döntéseken múlik. A tervek, engedélyek és beruházói szándék alapján a fejlesztés előkészített állapotban van, de a megvalósításhoz újabb megállapodásokra és döntésekre lesz szükség.
A kérdés most az: Budapest végre megépíti a siklót, vagy a Gellért-hegy továbbra is a dugók és turistabuszok fogságában marad?
