Miközben Budapesten egyre nehezebb megfizethető albérletet találni, Józsefvárosban olyan modell kezd működni, ami egyszerre segíti a lakástulajdonosokat és a bérlőket is. Az önkormányzat ugyanis egy különleges konstrukcióval lépett be a piacra: garantált, adómentes bevételt kínál a tulajdonosoknak, cserébe pedig a lakásokat a piacinál olcsóbban adják tovább a bérlőknek.
A program annyira működni látszik, hogy a legtöbb tulajdonos már most hosszabbítana, sőt többen újabb lakásokat is bevonnának a rendszerbe - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
Az önkormányzat lett a „biztos bérlő”
A Józsefvárosi Önkormányzat által működtetett Józsefvárosi Lakásügynökség eredetileg kísérleti projektként indult 2023-ban, mára azonban egyre fontosabb szereplője lett a helyi albérletpiacnak.
A rendszer lényege egyszerű, de annál érdekesebb: az önkormányzat legalább három évre kibérel magántulajdonú lakásokat a tulajdonosoktól, majd azokat kedvezőbb áron továbbadja olyan bérlőknek, akik stabil jövedelemmel rendelkeznek, de a jelenlegi piaci albérletárakat már nem tudják kitermelni.
Vagyis az önkormányzat gyakorlatilag közvetítőként lép be a tulajdonos és a bérlő közé.
Kevesebb pénzért is megéri a tulajdonosoknak
Elsőre furcsának tűnhet, hogy a lakástulajdonosok miért adnák ki olcsóbban az ingatlanukat. A programban ugyanis az önkormányzat jellemzően 10–25 százalékkal a piaci ár alatt bérel.
A konstrukció azonban olyan előnyöket kínál, amelyek miatt sokaknak még így is jobban megéri, mint a hagyományos bérbeadás.
A legfontosabb előnyök:
• a bérleti díj adómentes
• az önkormányzat garantálja a folyamatos fizetést
• akkor is érkezik pénz, ha a lakás átmenetileg üres
• nincs közvetlen konfliktuskezelés a bérlőkkel
• minimális adminisztrációval működik
• a lakást garantáltan eredeti állapotban adják vissza
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok kiszámítható, biztonságos bevételhez jutnak anélkül, hogy a klasszikus albérleti problémákkal kellene foglalkozniuk.
Már most rengeteg lakást kezelnek
A program az elmúlt időszakban folyamatosan bővült. Jelenleg összesen 39 ingatlan tartozik a rendszerhez:
• 17 önkormányzati lakás
• 22 magántulajdonú ingatlan
A célcsoportot azok jelentik, akik dolgoznak és stabil jövedelemmel rendelkeznek, de a piaci albérletárak már túl magasak számukra, ugyanakkor nem jogosultak klasszikus szociális bérlakásra sem.
A jelentkezőket pontozásos rendszer alapján választják ki, és bizonyos esetekben speciális szempontokat is figyelembe vesznek.
A kerületi dolgozók előnyt élveznek
A rendszer egyik érdekes eleme, hogy a kerületi önkormányzati dolgozók előnyt kapnak a kiválasztás során.
A bérleti díjakat a lakás mérete alapján számolják, az árszinteket és jövedelmi határokat pedig évente az inflációhoz igazítják.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján több ponton módosították is a rendszert. Bár a keretszerződések továbbra is három évre szólnak, a konkrét bérleti szerződéseket már évente hosszabbítják meg.
Így próbálják kiszűrni a problémás bérlőket
A rövidebb szerződéses ciklusokkal az önkormányzat és a tulajdonosok is nagyobb biztonságban érzik magukat. Így gyorsabban lehet reagálni, ha valamilyen probléma merül fel a bérlő részéről.
Emellett új szabályokat is bevezettek:
• a kisebb lakásokért magasabb négyzetméterárat fizetnek
• kötelező lett a villamosbiztonsági felülvizsgálat
• szigorúbb ellenőrzési rendszer működik
A kisebb lakások kiemelt támogatása azért fontos, mert ezek a legkeresettebb ingatlanok a piacon, így az önkormányzatnak versenyképes ajánlatot kell adnia a tulajdonosoknak.
Meglepően kevés a probléma
A program eddigi tapasztalatai kifejezetten pozitívak.
A beszámolók szerint szinte nincs fizetési elmaradás, és a szerződésbontások is rendkívül ritkák. Az esetleges felmondások mögött jellemzően váratlan élethelyzet-változások állnak.
A legnagyobb visszaigazolás talán az, hogy az első lejáró szerződéseknél szinte minden tulajdonos hosszabbítani akar.
Sőt, többen újabb lakásokat is bevonnának a rendszerbe.
Egyre többen fordulhatnak el az Airbnb-től
A szakértők szerint a program sikerének egyik oka az is lehet, hogy a rövid távú lakáskiadás egyre kevésbé kiszámítható.
A növekvő költségek, a szigorodó szabályozások és a piaci bizonytalanság miatt sok tulajdonos már nem akar napi szinten foglalkozni az Airbnb-zéssel vagy a folyamatos bérlőcserével.
Számukra a Lakásügynökség egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb alternatívát kínál.
Most jöhet az igazi bővülés
Bár a rendszer működtetése komoly önkormányzati erőforrást igényel, a kerület a megnövelt költségvetés miatt további bővítésben gondolkodik.
Ha a modell hosszabb távon is sikeres marad, könnyen lehet, hogy más budapesti kerületekben vagy vidéki városokban is megjelennek hasonló konstrukciók.
Ez pedig teljesen új irányt nyithat a magyar albérletpiacon.
