Magyarország lakossága már több mint másfél évtizede folyamatosan csökken, de a friss adatok alapján most egy újabb, meglepő tendencia rajzolódik ki: nem a legkisebb falvak ürülnek ki a leggyorsabban, hanem egyre több város veszít látványosan lakosokat.
A Pénzcentrum friss elemzése szerint az elmúlt években nemcsak a vidéki aprófalvakból, hanem nagyvárosokból, megyeszékhelyekről, sőt Budapest több részéből is jelentős népesség tűnt el. A kérdés így már nem az, hogy fogy-e Magyarország lakossága, hanem az: honnan mennek el ennyien?
Már 9,5 millió alatt jár az ország
Magyarország lakossága 2010 óta tízmillió fő alatt van, és azóta szinte minden évben tovább csökkent. A legfrissebb adatok szerint 2026 elejére az ország népessége már a 9,5 millió főt sem érte el. Az elmúlt egy évben országosan 0,44 százalékos csökkenés történt, öt év alatt pedig már több mint 2 százalékkal lettünk kevesebben.
A háttérben természetesen nemcsak az elvándorlás áll: a születések és halálozások egyenlege is erősen befolyásolja a folyamatot. A számok ugyanakkor arra utalnak, hogy sok helyen a költözések is jelentős szerepet játszanak.
Nem a falvak ürülnek ki a legjobban
A friss statisztikák egyik legnagyobb meglepetése, hogy országos szinten nem a falvak veszítik el a legtöbb lakost. A legnagyobb visszaesés ugyanis a városokban látszik. Budapest lakossága 2021 óta 3,33 százalékkal csökkent, csak az elmúlt egy évben pedig újabb 0,57 százalékos visszaesés történt.
A vármegyeszékhelyek még ennél is rosszabb képet mutatnak. Itt öt év alatt közel 5 százalékos népességcsökkenést mértek, egyetlen év alatt pedig majdnem 1 százalékos volt a visszaesés. A vármegyei jogú városokban szintén gyors ütemben fogy a lakosság, miközben a kisebb városokban is jelentős csökkenés látható.
Közben a községek és nagyközségek összességében enyhe növekedést mutattak. Ez arra utalhat, hogy sokan a városok helyett inkább kisebb településekre költöznek.
Több mint a települések fele veszített lakost egyetlen év alatt
A 2026-os adatok alapján a 3177 vizsgált településből 1754 helyen csökkent az állandó lakosság egyetlen év alatt. Ez azt jelenti, hogy az ország településeinek több mint 55 százalékán kevesebben élnek, mint egy évvel korábban.
A csökkenő települések között szerepel:
• 19 budapesti kerület
• 264 város
• 1471 község
Ha az ötéves időszakot nézzük, még erősebb a kép: 1883 településen csökkent a népesség.
Vannak falvak, ahol már a lakosság negyede eltűnt
Arányaiban továbbra is a kisebb települések veszítik el a legtöbb embert. Az egyéves listát a baranyai Kisbudmér vezeti, de Keresztéte, Iborfia és Dötk esetében is 11 százalék feletti csökkenést mértek.
Mivel aprófalvakról van szó, néhány család elköltözése is jelentős hatással van a statisztikákra. Az ötéves adatok még drámaibb képet mutatnak. Több településen 20 százalék feletti népességvesztés történt. Nyéstán, Ramocsán, Bódvarákón, Csebényben és Kishódoson a lakosság több mint negyede eltűnt öt év alatt. Egyes települések pedig már az ezerfős határ alá csúsztak.
A nagyvárosok sem úszták meg
A városok között több ismert település is megjelent a legnagyobb vesztesek között. Az elmúlt egy évben Máriapócs, Fehérgyarmat, Kazincbarcika és Tapolca népessége közel 2 százalékkal csökkent. Az ötéves listán Tiszaújváros került az élre, de Kazincbarcika és Tapolca is továbbra is a legnagyobb vesztesek között szerepel.
A megyeszékhelyek közül különösen erős népességfogyás látszik:
• Salgótarján: -8,42%
• Szekszárd: -7,49%
• Miskolc: -6,86%
• Szolnok: -6,31%
• Eger: -6,21%
• Veszprém: -6,08%
• Kaposvár: -6,02%
Budapesten sem egyforma a kép.
A XXI. kerület öt év alatt több mint 7 százalékot veszített lakosságából, a VII. kerületben pedig 6 százalék feletti volt a visszaesés.
Valóban menekülnek az emberek?
A szakértők szerint nem feltétlenül. A nagyvárosok esetében sokszor inkább szuburbanizációról beszélhetünk. Vagyis az emberek nem hagyják el teljesen a térséget, csak kijjebb költöznek. Sokan az agglomerációba vagy a város környéki településekre mennek, miközben továbbra is ugyanott dolgoznak.
Ez magyarázhatja azt is, hogy miközben a városok fogynak, több kisebb település növekedni tudott. A lakosság tehát nem feltétlenül tűnik el – csak átrendeződik. És úgy tűnik, ennek az átrendeződésnek a legnagyobb vesztesei ma már nem a falvak, hanem egyre inkább a városok.
