Az elmúlt évek egyik leglátványosabb lakhatási trendje volt, hogy egyre többen hagyták maguk mögött a városokat, és tóparti településeken kerestek új otthont vagy második lakást. Sokan a Balatont választották, mások a Velencei-tó környékére költöztek, de közben csendben felzárkózott egy új kedvenc is: a Tisza-tó - derül ki a Pénzcentrum elemzéséből.
A pandémia, a hibrid munkavégzés terjedése és a nyugodtabb életforma iránti igény valóságos betelepülési hullámot indított el a térségben. Most azonban úgy tűnik, valami megváltozott.
A kiköltözési roham lelassult, de a Tisza-tó körül még mindig vannak települések, amelyek továbbra is vonzzák az új lakókat.
Évekig özönlöttek ide a beköltözők
A Balaton sokáig egyértelmű favoritnak számított, de az elmúlt időszakban más tóparti térségek is felkerültek a lakhatási térképre. Különösen a Tisza-tó környéke erősödött meg látványosan.
Az üdülőövezetből fokozatosan lakóövezet lett: egyre többen választották állandó otthonnak a településeket, mások második lakásként vásároltak itt ingatlant.
A lakossági statisztikák évekig folyamatos növekedést mutattak több településen is. A legfrissebb adatok alapján ugyanakkor úgy látszik, a korábbi lendület már mérséklődött. Az ingatlanpiaci szakértők szerint a tóparti térségekben is visszaesett a kereslet, még ha kisebb mértékben is.
Ezek a Tisza-tavi települések maradtak a legnépszerűbbek
A Pénzcentrum a Tisza-tó körüli 19 település friss lakossági adatait vizsgálta meg. Az eredmények alapján több korábbi kedvenc továbbra is tartja magát.
Hosszabb távon továbbra is pozitív trend látható:
• Újlőrincfalván
• Tiszaburán
• Tiszaörsön
Az elmúlt egy év alapján pedig Tiszabábolna és Tiszavalk is növekedést mutatott. Vagyis bár a nagy beköltözési hullám lassult, bizonyos települések továbbra is képesek új lakókat vonzani.
Nem mindenhol tart ki a lendület
A kép ugyanakkor korántsem egységes. Akadnak olyan települések is, ahol látványos visszaesés látható. Érdekes példa Tiszabábolna: rövid távon növekedést mutatott, ötéves összevetésben viszont az egyik legnagyobb vesztesnek számít.
Jelentősebb lakosságcsökkenés látható:
• Tiszaigaron
• Tiszaderzsen
• Tiszafüreden
• Abádszalókon
Az elmúlt egy év legnagyobb visszaesését pedig Egerlövő produkálta. Kömlőn szintén erős ingadozás látható: a korábbi növekedést most csökkenés váltotta fel. Ez arra utal, hogy a térségben egyre változatosabb, településenként eltérő folyamatok zajlanak.
A Tisza-tó története önmagában is különleges
A Tisza-tó nem természetes tóként jött létre. A térség története az 1960-as évek végén kezdődött, amikor megépült a Kiskörei Erőmű, a víztározó feltöltése pedig 1978-ra fejeződött be.
Az akkor még Kiskörei víztározónak nevezett területből idővel Magyarország második legnagyobb tava lett. A természet gyorsan birtokba vette az új élőhelyet, később pedig a turizmus is robbanásszerűen fejlődött. A Tisza-tó mára az ország egyik legfiatalabb, mégis legdinamikusabban fejlődő üdülőövezetévé vált.
A városból menekülők új célpontja lett
A hibrid munkavégzés, az infrastruktúra fejlődése és az egyre erősebb szuburbanizáció hatására a Tisza-tó már nemcsak nyaralóövezetként működik. Az elmúlt években sokan választották állandó lakhelynek is. A városból kiköltözők, a nyugalmat keresők és a második otthont vásárlók új célpontja lett.
Most azonban a korábbi betelepülési hullám megtorpanni látszik. A nagy kérdés már nem az, hogy népszerű marad-e a térség. Sokkal inkább az: mikor indulhat újra a következő hullám. Mert a Tisza-tó körüli települések története alapján egy dolog biztosnak tűnik: a térség vonzereje nem tűnt el, csak éppen új szakaszba lépett.
