Egyre súlyosabbnak tűnik az osztrák azbesztbotrány, amelynek magyarországi következményei még beláthatatlanok. A gyanú szerint éveken át kerülhetett azbeszttel szennyezett kőzúzalék Ausztriából Magyarországra, főként útépítésekhez és közterületi munkákhoz. A történet különösen aggasztó, mert a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem új keletű problémáról van szó: a veszélyre már évtizedekkel ezelőtt is voltak figyelmeztető jelek - derül ki a G7 cikkéből.
Az ügyben érintett burgenlandi bányákból származó anyag több magyar településre is eljuthatott. A Greenpeace vizsgálatai szerint Vas vármegyében, többek között Bozsokon és Szombathely környékén is találtak azbeszttel szennyezett építőanyagot. A hatósági mérések alapján egyes helyszíneken a levegőben mérhető azbesztkoncentráció a megengedett határérték többszörösét is elérhette.
Évtizedek óta tudhattak a veszélyről?
A legmegdöbbentőbb kérdés az, hogyan kerülhetett ilyen anyag hosszú éveken át forgalomba, ha a szennyezés gyanúja már jóval korábban ismert lehetett.
A Falter oknyomozó cikke szerint már 1994-ben mérések igazolták, hogy az érintett bányákban azbeszttel szennyezett kőzet található. Sőt, Rohonc környékén már az 1930-as években is észleltek magas azbesztkoncentrációt. Egy 1981-es tanulmány szerint a helyi lakosság körében olyan egészségügyi elváltozásokat is kimutattak, amelyek az azbesztszálak belélegzéséhez köthetők.
Ez azért különösen súlyos, mert az azbeszt belélegezve rendkívül veszélyes. A mikroszkopikus rostok hosszú távon súlyos tüdőbetegségeket, daganatos megbetegedéseket és tüdőfibrózist okozhatnak. A hatás sokszor csak évtizedekkel később jelentkezik, ezért az ilyen szennyezések következményei nehezen beláthatók.
Olyan szennyezést találtak, hogy a labor is visszalépett
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy amikor 2025-ben a rumpódi bányából mintákat vettek, az azokban kimutatott azbeszttartalom 5 és 50 százalék között mozgott.
A szennyezés olyan mértékű volt, hogy a vizsgálatba bevont német laboratórium végül megtagadta a további elemzést, mert nem rendelkezett megfelelő védőeszközökkel az ilyen erősen szennyezett minták kezeléséhez.
A Falter szerint dokumentumok, szakvélemények és mérési jegyzőkönyvek is arra utalnak, hogy az osztrák hatóságok és az érintett szereplők hosszú ideje tisztában lehettek a kockázatokkal. Ennek ellenére a probléma éveken át nem vezetett átfogó intézkedésekhez.
Magyarországon már nyomozás indult
Magyarországon az ügy akkor kapott igazán nagy nyilvánosságot, amikor a Greenpeace több Vas vármegyei helyszínen is azbeszttel szennyezett anyagot mutatott ki utakban és közterületeken. Szombathelyen Nemény András polgármester feljelentése után ismeretlen tettes ellen nyomozás indult.
Az ügy már diplomáciai szintre is eljutott. Magyar Péter miniszterelnök bécsi találkozóján Christian Stocker osztrák kancellárral abban állapodott meg, hogy közös bizottság vizsgálja ki az azbesztbotrányt.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: ki felel azért, hogy veszélyes anyag kerülhetett magyar települések útjaiba, és ki fizeti majd a kármentesítést?
Több magyar település is érintett lehet
A Greenpeace szerint a problémás anyag több burgenlandi bányából származhatott, és hosszú éveken át kerülhetett Magyarországra. A szennyezett zúzalékot elsősorban útépítéseknél használhatták fel, így nem kizárt, hogy több településen is jelen van.
A teljes kép feltárása hosszú időt vehet igénybe. Egy NAV-adatigénylés alapján már készült lista arról, hogy 2015 óta milyen magyarországi címekre érkezhetett anyag az érintett osztrák bányákból. Az adatok alapján kisebb mennyiségben nemcsak Nyugat-Magyarországra, hanem Budapestre, a főváros környékére és a Duna-Tisza közére is szállíthattak ilyen eredetű követ és kavicsot.
A kármentesítés sok tízmilliárdba kerülhet
A szakértők szerint a hosszú távú megoldás csak a beépített szennyezett anyag szakszerű visszagyűjtése lehet. Ez azonban rendkívül bonyolult és költséges folyamat.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy néhány útszakaszt fel kell bontani. Először pontosan fel kell térképezni, hova került az érintett anyag, milyen mennyiségben használták fel, milyen állapotban van, és jelent-e közvetlen egészségügyi kockázatot a lakosságra. A kármentesítés végösszege a jelenlegi becslések szerint akár sok tízmilliárd forintra is rúghat.
Óriási üzlet volt az osztrák kő és kavics
Az ügy gazdasági oldala sem elhanyagolható. A külkereskedelmi adatok alapján az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű követ és kavicsot importált Magyarország Ausztriából.
1998 és 2025 között mintegy 2,8 millió tonna osztrák kő és kavics érkezett Magyarországra. A teljes magyar kő- és kavicsimport értéke mai árakon számolva 257 milliárd forint körül alakulhatott, ennek jelentős része osztrák eredetű volt.
Az osztrák bányák közel három évtized alatt több tízmilliárd forintos bevételhez juthattak a magyarországi exportból. Mai árakon számolva az osztrák exportőrök akár 77 milliárd forintot is kasszírozhattak a Magyarországra eladott kő- és kavicsértékesítéseken.
Négy bánya és három cég került a botrány középpontjába
Az osztrák Greenpeace tényfeltárása alapján több burgenlandi bánya is érintett lehet az ügyben. A felsorolt helyszínek között szerepel Pörgölény, Szalónakhuta, Rumpód, Borostyánkő és Pöszöny térsége is.
A bányákat három nagyobb osztrák vállalat üzemeltette. Ezek a cégek jóval nagyobb méretű szereplők, mint a magyar közéletben gyakran emlegetett hazai bányavállalkozások. A négy érintett bányát üzemeltető társaságok éves forgalma nagyságrendileg több tízmilliárd forintra tehető.
Bár a profitráta nem feltétlenül kiugró, a cégek pénzügyi ereje alapján felmerül a kérdés: részt kellene-e vállalniuk a magyarországi károk felszámolásában?
Senki sem válaszol a legfontosabb kérdésekre
Az ügy egyik legaggasztóbb része, hogy a felelősség kérdése továbbra is homályos. Az érintett cégeket megkérdezték arról, kérnek-e bocsánatot, ajánlottak-e fel segítséget, vállalnak-e erkölcsi vagy anyagi felelősséget, illetve hogyan fordulhatott elő, hogy évtizedeken át nem tűnt fel nekik az azbesztszennyezés.
Válasz azonban nem érkezett. Az osztrák hivatalos szervek reakciója sem tűnik különösebben megnyugtatónak. A magyar fél szerint korábban nem kaptak megfelelő tájékoztatást, miközben a botrány már magyar települések lakóit is közvetlenül érintheti.
A legnagyobb kérdés: ki fizet a végén?
Az azbesztbotrány ma már nemcsak környezetvédelmi, hanem egészségügyi, jogi, gazdasági és diplomáciai ügy is. A legfontosabb kérdésekre egyelőre nincs válasz. Pontosan mennyi szennyezett anyag került Magyarországra? Hol használták fel? Mekkora veszélyt jelent a lakosságra? Ki tudott róla? Miért nem léptek időben? És végül: ki állja a kármentesítés költségeit?
A történetben az a legijesztőbb, hogy az azbeszt hatása sokszor csak hosszú évek, akár évtizedek múlva jelentkezik. Ezért ami ma egy építőipari botránynak tűnik, könnyen lehet, hogy hosszú távon sokkal súlyosabb következményekkel jár majd. Egy biztos: ha valóban veszélyes anyag került magyar utakba, akkor ez nem maradhat következmények nélkül.
