A világban éppen a történelem egyik legnagyobb vagyonátruházási hulláma zajlik, és sokan úgy gondolják, hogy előbb-utóbb jelentős örökséghez jutnak. Magyarországon azonban egészen más a helyzet. Miközben egyre többen számítanak arra, hogy a családi vagyon majd megoldja a lakhatási problémákat, a szakértők szerint sokakat kellemetlen meglepetés érhet a következő években - tudhatjuk meg a Pénzcentrum cikkéből.
A magyar valóság ugyanis jóval árnyaltabb annál, mint amit a nyugati példák alapján gondolnánk. A családi háttér továbbra is rengeteget számít, de nem feltétlenül azért, mert óriási örökségek várnak az emberekre.
Világszerte óriási vagyonok cserélnek gazdát
A fejlett országokban a baby boomer generáció elöregedésével soha nem látott mennyiségű vagyon kerül át a következő nemzedékekhez. Évente több ezer milliárd dollárnyi örökség vándorol a családokon belül, és egyre többen beszélnek egy új társadalmi rendszerről, amelyben a születési háttér fontosabb lehet, mint a tehetség vagy a szorgalom. A jelenséget sokan már „öröklési társadalomnak” nevezik.
Két táborra szakadhatnak a fiatalok
A folyamat egyik legfontosabb következménye, hogy egyre nagyobb különbség alakulhat ki azok között, akik örökölnek valamit, és azok között, akik semmilyen családi segítségre nem számíthatnak.
Akik lakást vagy vagyont kapnak:
- könnyebben juthatnak saját otthonhoz,
- kisebb hitelt kell felvenniük,
- gyorsabban tudnak családot alapítani.
Akik viszont kimaradnak ebből:
- sokszor évekkel később tudnak csak önálló életet kezdeni,
- egyre nehezebben tartanak lépést az ingatlanárakkal,
- és gyakran hosszú időre a bérleti piacra szorulnak.
Lakást, házat vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Magyarországon nem minden úgy működik, mint Nyugaton
Czirfusz Márton, a Periféria Központ szociológusa szerint azonban Magyarországon nem várható olyan méretű öröklési hullám, mint amiről a nemzetközi elemzések szólnak.
A Magyar Nemzeti Bank vagyonfelmérései alapján ugyanis a legidősebb generációk kezében nincs akkora koncentrált vagyon, mint sok nyugati országban.
A szakértő szerint a magyar családok anyagi helyzetét sokkal inkább befolyásolják:
- az ingatlanárak változásai,
- a megtakarítások értéke,
- a hitelkamatok,
- valamint a részvénypiacok alakulása.
Az öröklés fontos tényező, de önmagában nem magyaráz meg mindent.
A lakás továbbra is a legnagyobb érték Magyarországon
Hazánkban a vagyon jelentős része ingatlanokban található. A háztartások teljes vagyonának több mint fele lakóingatlanokban fekszik, ezért a legtöbb örökség is valamilyen formában lakáshoz vagy házhoz kapcsolódik.
És itt kezdődik a probléma. Aki jó helyen lévő ingatlant örököl, annak sokkal könnyebb lehet az élete. Aki viszont semmilyen családi segítséget nem kap, annak egyre nehezebb saját lakást vásárolnia.
Megjelent a „bérlői generáció”
A szakirodalom már külön nevet is adott annak a jelenségnek, amely egyre több európai országban megfigyelhető. Ez a „bérlői generáció”.
Ide azok tartoznak, akik:
- nem örökölnek ingatlant,
- nincs jelentős megtakarításuk,
- önerő nélkül nehezen jutnak hitelhez,
- és hosszú évekre a bérleti piacra szorulnak.
A szakértők szerint ez a folyamat Magyarországon is egyre erősebben érezhető, és a mai fiatalok lakhatási lehetőségei összességében rosszabbak lehetnek, mint szüleiké voltak.
Nem mindenki örököl, és nem minden örökség jelent megoldást
Sokan abból indulnak ki, hogy egyszer majd megöröklik a szülők vagy a nagyszülők lakását. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.
Előfordulhat, hogy:
- a családnak nincs jelentősebb vagyona,
- az időskori betegségek felemésztik a megtakarításokat,
- vagy egyszerűen több örökös között oszlik meg az ingatlan.
Ezért sokan hiába számítanak segítségre, végül sokkal kisebb örökséghez jutnak, mint amire korábban gondoltak.
Az egyenlőtlenségek tovább nőhetnek
A kutatások szerint a legvagyonosabb magyar családok négyszer gyakrabban részesülnek nagyobb értékű örökségből vagy ajándékból, mint a legszegényebbek. Vagyis az öröklés nem feltétlenül csökkenti a különbségeket, hanem sok esetben tovább mélyíti azokat.
A szakértő szerint nem az örökség a valódi megoldás
Czirfusz Márton szerint a társadalmi mobilitást nem az öröklés, hanem a jól működő oktatás, az egészségügy és a megfelelő társadalompolitika tudja erősíteni.
Bár a családi segítség sok esetben óriási előnyt jelenthet, a hosszú távú megoldást nem az egyre nagyobb örökségek, hanem az esélyek kiegyenlítése jelentheti.
Egy biztos: miközben sokan arra számítanak, hogy egyszer majd egy örökölt lakás oldja meg az életüket, a valóságban a magyar fiatalok jelentős része számára ez korántsem magától értetődő. És lehet, hogy éppen ez lesz az egyik legnagyobb társadalmi kérdés a következő évtizedben.
