Ingatlanmix

Drágám, az újépítésű lakások összementek!

A budapesti újépítésű kínálat 2026 júniusában közel negyedével szűkebb, mint egy évvel korábban volt.

Megosztás:

A budapesti újépítésű kínálat 2026 júniusában közel negyedével szűkebb, mint egy évvel korábban volt. Az árak mégsem engedtek: az átlagos négyzetméterár éves szinten 5,4 százalékkal emelkedett. Ma már a hirdetések több mint fele a 100 millió forint feletti árszinten kelleti magát. Az elérhető lakások átlagos mérete közel 9 százalékkal csökkent egy év alatt, a piacon maradó projektek között több a kompakt, “belépő árú” ingatlan, miközben a nagyobb, drágább lakások elfogytak a kínálatból. 

Az erős forint vagy a kivárás fékezi az árakat? 

A budapesti újépítésű négyzetméterárak éves drágulási üteme 2026 júniusában 5,4 százalékra lassult - ez a legalacsonyabb érték 2024 közepe óta. A lassulás látványos: másfél évvel ezelőtt, 2025 márciusában ugyanez a mutató 24 százalékon állt. Vajon az ingatlanfejlesztők által euróban árazott újlakások árának emelkedésének a forint brutális erősödése vagy a piaci kivárás szabott gátat? 

 

A fordulat 2026 elején vált egyértelművé. Januárban még 14,4 százalékos éves drágulást mértünk, majd a következő hónapokban a szám gyorsan apadni kezdett. Április átmenetileg visszapattant 13,1 százalékra, de május 7,5 százaléka, majd június 5,4 százaléka megerősítette az irányt.

Az infláció idén jellemzően 2 százalék körül ingadozott, a két görbe közelít egymáshoz: a reál kínálati árak még mindig emelkednek, de a 2025-ös kétszámjegyű reáldrágulás kora lezárul. A jelenlegi ~3 százalékpontos különbség már nem a robbanásszerű keresletélénkülés, hanem egy normalizálódó piac képét mutatja.

Tényleg több a garzon

A budapesti újépítésű kínálat igáslovai mindig is az egy- és két hálószobás lakások voltak, rendre ezek teszik ki a kínálat kétharmadát. Ez a legstabilabb jellemző, hónapról hónapra alig változik.

A garzonok és egyszobás lakások aránya júniusban 12 százalék körül alakult, ami viszont meghaladja a megszokott 9-10 százalékos szintet. A 4,5 szobásnál nagyobb lakások ezzel ellentétesen viselkednek: a kínálat mindössze 3 százalékát teszik ki, miközben jellemzően 4-5 százalékon szoktak mozogni.

Ez összhangban áll azzal a fent már említett trenddel, hogy az átlagos hirdetett alapterület egy év alatt közel 9 százalékkal csökkent. A nagyobb lakások visszaszorulása a kínálatból nem véletlen: ezek jellemzően a legnehezebben értékesíthető szegmens, ahol az eladási idő hosszabb, a vevőkör szűkebb. 

A kicsi és a nagy is drága… 

A négyzetméterár és a lakásméret kapcsolata az újépítésű piacon nem lineáris. A legkisebb lakások prémiuma jól ismert: a kisebb alapterület könnyebb bérbeadhatóságot jelent, a befektetői kereslet pedig felfelé nyomja az árakat. És persze itt is jellemző az, hogy garzonokat jóval kevésbé építenek a megfizethetőbb kertvárosi részeken, annál inkább a drága belvárosban.A skála másik végén a 4,5 szobásnál nagyobb lakások 2,05 millió forintos négyzetméterárral a legmagasabb értéket mutatják - ezek jellemzően prémium fejlesztések, ahol a lokáció és a műszaki tartalom is kiemelkedő.

Átlag János új lakása

Átlag János képzeletbeli honfitársunk a KSH legfrissebb nettó mediánbérét keresi (432 100 Ft/hó), és olyan szerencsés, hogy minden forintját félreteszi. Az ő példáján szoktuk számolgatni, mennyire reális egy átlagos embernek a fővárosi újépítésű lakás. 

Budapesti átlagban Átlag Jánosnak 24,4 évi teljes keresetét kellene félretennie egy átlagos újépítésű lakás megvásárlásához. Ez önmagában is elgondolkodtató szám - de a kerületek között húzódó szakadék ennél is többet elárul.

A legdrágább kerületekben (I. kerületben csaknem 68 év, a XII. kerületben csaknem 58 év) János jó eséllyel akkor sem fogja megélni, hogy összegyűljön a lakására való, ha már 20 évesen munkába állt. A II és a VI. kerületben viszont gyakorlatilag a saját lakás lesz a dolgos élet jutalma: nyugdíjbavonulásának idejére kábé összejön.

A külső pesti kerületek egész más képet mutatnak, itt a mutató 18-22 év között mozog - ez sem kevés, de legalább halandó időtávon belül értelmezhetó. A XXIII. kerület 15,5 éves értéke a fővárosi újépítésű piac legalsó belépési pontja.

A fővárosi átlag (24,4 év) mögött tehát két teljesen különböző piac rejtőzik: egy belvárosi és budai prémiumszegmens, ahol az elérhetőség kérdése fel sem merül Átlag János számára, amennyiben nem örököl itt valamit, és egy külső gyűrű, ahol a vásárlás még épp a lehetséges tartományban marad - ha a megtakarítás mellé hitel is társul.

avatar

Az Otthontérkép Magazin az ingatlanpiac és lakáskeresés világában nyújt értékes információkat, útmutatásokat és inspirációt olvasóinak. A magazin cikkei nemcsak a legújabb ingatlanpiaci trendeket és híreket dolgozzák fel, hanem lakberendezési tippeket, befektetési tanácsokat és építkezési ötleteket is kínálnak. Az Otthontérkép Magazin célja, hogy segítse az olvasókat a tudatos lakásvásárlásban, -bérlésben, valamint otthonaik kényelmes és stílusos kialakításában.