Papíron egyre jobban élünk: ma már Magyarországon nincs olyan járás, ahol a bruttó átlagkereset ne érné el az 500 ezer forintot. A számok mögött azonban egészen más valóság rajzolódik ki. Miközben a bérek közötti különbségek fokozatosan csökkennek, a lakásárak olyan mértékben szakították ketté az országot, hogy ugyanazért a 80 négyzetméteres családi házért az egyik térségben alig néhány évnyi fizetés, máshol viszont több mint egy évtized teljes keresete szükséges - tudhatjuk meg a Bankmonitor cikkéből.
Mindenhol félmillió felett járnak a bérek – de ez önmagában kevés
A legfrissebb járási adatok alapján már az ország legalacsonyabb átlagkeresetű térségeiben is átlépte a bruttó átlagbér az 500 ezer forintos határt.
A sereghajtók között jelenleg:
- a Sarkadi járás (524 600 Ft)
- a Cigándi járás (525 400 Ft)
- valamint a Csengeri járás (526 900 Ft)
található.
A másik oldalon továbbra is Budapest és az agglomeráció dominál. A XII. kerületben a bruttó átlagkereset már eléri az 1,28 millió forintot, de a Budakeszi járásban is meghaladja az egymillió forintot, míg Dunakeszin és Pilisvörösváron a havi bruttó átlagbér már megközelíti ezt a lélektani határt.
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a magasabb fizetés automatikusan jobb lakhatási lehetőségeket jelent. A valóság azonban jóval árnyaltabb.
A bérek között kétszeres, az ingatlanárak között ötszörös a különbség
A probléma ugyanis nem a fizetéseknél kezdődik, hanem az ingatlanpiacon. Míg a keresetek között nagyjából kétszeres különbség látható, addig a lakásárakban már ötszörös eltérések is előfordulnak. Ennek következtében a magasabb jövedelmű térségekben sok esetben nehezebb saját otthonhoz jutni, mint egy szerényebb keresetű vidéki járásban.
A Bankmonitor szakértői egy egyszerű példán keresztül vizsgálták meg a helyzetet: mennyi idő alatt lehetne megvásárolni egy 80 négyzetméteres családi házat az ország különböző pontjain.
Ugyanaz a ház az egyik helyen 3,6 év, a másikon 11 évnyi fizetés
A számításokból kiderült, hogy Dunakeszin az átlagbér ugyan még csak nagyjából kétszerese a sarkadinak, az ingatlanok négyzetméterára azonban már több mint ötször magasabb.
Ez azt eredményezi, hogy ugyanaz a 80 négyzetméteres családi ház:
- Sarkadon körülbelül 44 havi nettó keresetből,
- Dunakeszin viszont már 132 havi teljes fizetésből vásárolható meg.
Másképp megfogalmazva: ugyanaz az életcél az egyik térségben 3,6 évnyi, a másikban pedig 11 évnyi teljes jövedelmet jelent. És mindez úgy, hogy papíron a magasabb keresetű térségekben élők számítanak kedvezőbb helyzetben lévőknek.
A hitel teszi igazán látványossá a különbségeket
A vételár azonban csak az egyik része a történetnek. A másik, hogy egyáltalán finanszírozható-e az adott ingatlan. Ebben jelenthet segítséget az Otthon Start Program 3 százalékos, legfeljebb 50 millió forintos kedvezményes hitele.
Sarkadon 20 százalékos önerő mellett a szükséges hitelösszeg körülbelül 12 millió forint, ami bőven belefér a támogatott konstrukcióba. A havi törlesztő így mindössze 58 ezer forint körül alakul, ami a helyi nettó átlagbérnek csupán 17 százalékát teszi ki.
A helyzet Dunakeszin már egészen más. Itt ugyanekkora önerő mellett közel 68 millió forintos hitelre lenne szükség, amely már jóval meghaladja az Otthon Start által biztosított 50 milliós plafont. A fennmaradó részt piaci kamatozás mellett kellene finanszírozni, ami már 361 ezer forintos havi törlesztőrészletet eredményezne. Ez a helyi nettó átlagbér több mint felét vinné el.
A jelenlegi szabályok szerint ilyen terhelés mellett a bankok már nem is adhatnak ekkora hitelt, vagyis hiába rendelkezik valaki jelentős önerővel, egy átlagos méretű családi ház megvásárlása sok esetben egyszerűen nem finanszírozható.
Sok helyen már a támogatott hitel sem elég
Az Otthon Start Program sokak számára nem plusz kedvezményt jelent, hanem az egyetlen esélyt arra, hogy egyáltalán versenyben maradjanak a lakáspiacon. Az agglomerációban azonban még a kedvezményes hitel is kevés lehet. A magas ingatlanárak miatt a saját otthon megszerzése egyre inkább nem a fizetésen, hanem a lokáción múlik.
A lakhatás ma már helyi kérdés
Az, hogy Magyarországon minden járásban félmillió forint fölé emelkedett az átlagbér, fontos mérföldkő. Önmagában azonban ez nem jelenti azt, hogy a saját lakás könnyebben elérhetővé vált. A számok alapján egyszerre zajlik bérfelzárkózás és lakhatási kettészakadás.
Miközben a legszegényebb térségekben is emelkednek a keresetek, ugyanaz a családi ház az egyik helyen néhány évnyi, a másikban több mint egy évtizednyi teljes jövedelemnek felel meg.
Ezért ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy mekkora az átlagbér egy adott térségben. Sokkal inkább az, hogy mekkora önerőt tud valaki összegyűjteni, mekkora havi törlesztést bír el biztonságosan, és hogy a bank végül mekkora hitelösszegre mond igent. Mert a saját otthon ára ma már nem országos kérdés. Hanem nagyon is helyi.
