Egyre nagyobb méretű környezetvédelmi problémává dagad az osztrák bányákból származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügye. A jelenlegi információk szerint akár kétszáz magyarországi településre és ezernél is több helyszínre is kerülhetett a veszélyes anyagból. Bár az érintett önkormányzatok és hatóságok próbálnak gyorsan reagálni, több szakember arra figyelmeztet: a rosszul megválasztott kármentesítés akár több kárt is okozhat, mint maga a jelenlegi állapot - írja a Telex.
Az ügy Szombathelyen kapott először országos figyelmet, miután kiderült, hogy az Oladi plató térségében útalapként használt kőzúzalékban azbeszt található. A mérések később azt is jelezték, hogy a levegőbe is kerülhetett azbesztrost, ráadásul az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségben. Azóta egyre több településről érkeznek jelzések, hogy az Ausztriából származó zúzott kő oda is eljuthatott.
Akár ezernél is több helyszín lehet érintett
Az eddigi adatok alapján a probléma jóval nagyobb lehet, mint amekkorának elsőre tűnt.
Közérdekűadat-igénylésből derült ki, hogy csak a rechnitzi, vagyis rohonci bányából 2015 és 2026 között nyolc megye közel kétszáz településére szállítottak kőzúzalékot. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy minden érintett helyen azbeszt is van az anyagban, de a szakemberek szerint indokolt az óvatosság.
A Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője, Simon Gergely szerint a hozzájuk eljutott információk alapján akár ezernél is több olyan helyszín lehet Magyarországon, ahol azbesztes kőzúzalékot terítettek le.
A hatósági adatok is jelentős érintettséget mutatnak. Vas vármegyében több mint háromszáz azbesztgyanús esetet jeleztek a környezetvédelmi hatóságnak, Zala vármegyében 65 településről érkezett bejelentés, Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig több mint kétszáz jelzést regisztráltak.
Az azbeszt addig nem veszélyes, amíg nem porzik
A szakemberek szerint a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha az azbeszttartalmú kőzet aprózódik, porzik, és a mikroszkopikus rostok a levegőbe kerülnek.
Ez különösen ott fordulhat elő, ahol a zúzott követ:
- utakhoz,
- parkolókhoz,
- kocsibejárókhoz,
- udvarokhoz,
- vagy forgalmas felületekhez használták fel.
Amíg az anyag érintetlen és nem porzik, kisebb a közvetlen kockázat. Ha azonban rendszeresen autók hajtanak át rajta, vagy mozgatni kezdik, a levegőbe kerülő rostok egészségügyi veszélyt jelenthetnek.
A gyors beavatkozás nem mindig jó megoldás
Több településen már megkezdődtek különböző ideiglenes intézkedések. Van, ahol lezárták az érintett területeket, máshol locsolják vagy lefedik a zúzalékot, illetve bitumenes réteggel próbálják megakadályozni a kiporzást.
A szakértők szerint ezek a lépések bizonyos helyzetekben átmenetileg csökkenthetik a kockázatot, de nem jelentik a probléma valódi megoldását.
Borsody Gábor, a Drycon Hungary Kft. vezetője szerint az azbesztmentesítés lényege éppen az lenne, hogy a veszélyes anyagot szabályozott körülmények között, szigorú biztonsági előírások mellett eltávolítsák, kiporzásmentesen becsomagolják, majd engedéllyel rendelkező lerakóba szállítsák.
A helyben hagyás, letakarás vagy aszfaltozás szerinte csak ideiglenes kezelés, amely később akár sokkal nagyobb költséget és kockázatot okozhat.
A rosszul végzett felszedés még veszélyesebb lehet
Több szakember különösen aggályosnak tartja, ha az azbesztes zúzott követ hagyományos gépekkel, markolóval vagy lapátokkal kezdik felszedni. Kedvezőtlen körülmények között ugyanis az anyag mozgatása jelentős kiporzást okozhat, ami akár többszörös határérték-túllépést is előidézhet.
A kalcium-kloridos kezelés sem mindenhol veszélytelen. Bár az anyag nedvesen tarthatja a felületet, gyalogosforgalom mellett könnyen cipőtalpra kerülhet, majd ha megszárad, akár lakásokba is behordható. Így a szakértők szerint előfordulhat, hogy egy rosszul megválasztott védekezési mód újabb mentesítendő területeket hoz létre.
Az aszfalt sem végleges megoldás
Több helyen felmerült, hogy az azbeszttel szennyezett zúzott követ egyszerűen aszfalt alá zárják. Ágoston Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke szerint ez legfeljebb kárenyhítés, de nem valódi kármentesítés.
A probléma később bármikor újra előkerülhet:
- egy csőtörésnél,
- egy kátyúnál,
- egy útjavításnál,
- egy villámárvíznél,
- vagy akkor, amikor a burkolat idővel töredezni kezd.
Ráadásul ha később a bitumennel keveredett azbesztes anyagot kell felszedni, az már nagyobb mennyiségű veszélyes hulladékot jelent, amelynek kezelése még drágább lehet.
A szakemberek szerint a végleges eltávolítás az egyetlen biztos út
A szakmai álláspont szerint lakókörnyezetben hosszú távon csak az azbeszttartalmú anyag szakszerű eltávolítása jelenthet valódi megoldást. Ez összhangban áll a nemzetközi ajánlásokkal és a magyar szabályozással is.
Az eljárás ugyan költséges és időigényes, de a szakértők szerint biztonságosabb, mint az ideiglenes elfedés vagy a nem megfelelő felszedés.
Borsody Gábor szerint léteznek olyan, Nyugat-Európában már alkalmazott technológiák, amelyekkel a zúzott kő kiporzásmentesen eltávolítható lenne. Ezek biológiailag lebomló habot és zárt rendszerű, HEPA-szűrős ipari elszívóberendezéseket használnának, amelyek közvetlenül veszélyes hulladék gyűjtésére alkalmas zsákokba továbbítanák az anyagot.
Több tízezer tonna veszélyes anyagról lehet szó
A probléma pontos mértéke egyelőre nem ismert. A kormányzati tájékoztatás szerint az elmúlt tíz évben mintegy 1,4 millió tonna kőzúzalék érkezett Ausztriából Magyarországra az érintett bányákból, de feltételezhetően nem minden szállítmány volt szennyezett.
Szombathelyen már 80 ezer tonna, Győr-Moson-Sopron vármegyében 5-600 tonna azbesztes anyagról tudni, amelyet ártalmatlanítani kell.
A szombathelyi mentesítés becsült költsége önmagában 3,6 milliárd forint lehet, a munka pedig legalább három hónapig tarthat. Országos szinten a végösszeg egyelőre felmérhetetlen, de a szakemberek szerint sok milliárd forintos nagyságrendről lehet szó.
A szakmai javaslatok egyelőre nem jutottak elég messzire
Az azbesztmentesítéssel foglalkozó szakemberek szerint a probléma akkora, hogy központi döntésekre és egységes szakmai irányításra lenne szükség.
Többen azt jelezték, hogy már készítettek konkrét javaslatokat, és megkerestek kormányzati, illetve önkormányzati szereplőket is, de egyelőre nem látják, hogy a döntéshozatalba kellő mértékben bevonták volna azokat, akik napi szinten foglalkoznak azbesztmentesítéssel.
Ágoston Csaba szerint azért is fontos a gyors és szakszerű beavatkozás, mert ha az ügy elhúzódik, az érintett lakók egy része saját kezűleg próbálhat megszabadulni a veszélyes anyagtól, ami további egészségügyi és környezeti kockázatokat okozhat.
Az igazi veszély most a bizonytalanság
Az azbesztügy mára nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi és gazdasági probléma is lett. A lakók féltik az egészségüket, az önkormányzatok gyors megoldást keresnek, a szakemberek pedig attól tartanak, hogy a kapkodó intézkedések hosszú távon súlyosbítják a helyzetet.
A tanulság egyértelmű: az azbeszttel nem lehet rögtönözni. Ha a szennyezett anyag rossz kezekbe kerül, vagy nem megfelelő módszerrel próbálják eltávolítani, az nemcsak drágábbá, hanem veszélyesebbé is teheti a mentesítést.
A kérdés most már nem az, hogy szükség van-e beavatkozásra, hanem az, hogy sikerül-e időben egységes, szakmailag megalapozott és országosan koordinált megoldást találni.
