Évtizedek óta visszatérő probléma Magyarországon, hogy a saját lakás megvásárlása egyre nehezebb, miközben a megfizethető albérletek kínálata is szűkös. Most azonban olyan tervek és források körvonalazódnak, amelyek hosszú idő után valódi fordulatot hozhatnak a hazai bérlakáspiacon - írja cikkében az Economx.
A Tisza-kormány lakáspolitikai programjában a korábbi éveknél jóval hangsúlyosabb szerepet kap a bérlakásépítés. Több tízezer új lakás, kollégiumi férőhelyek, szolgálati lakások és átfogó felújítási programok szerepelnek a tervek között, miközben az Európai Unió is egyre nagyobb figyelmet fordít a megfizethető lakhatásra.
Újraépítenék az állami bérlakásrendszert
A Wekerle Sándor Bérlakásépítési és Otthonfejlesztési Program egyik legfontosabb célja, hogy újra megerősödjön Magyarországon az állami bérlakásszektor, amely a rendszerváltást követően fokozatosan leépült.
A tervek szerint jelentősen növelnék a lakásépítések számát, országos bérlakásépítési program indulna, és több tízezer új ingatlan jelenhetne meg a piacon. Emellett szolgálati lakásokkal segítenék a hiányszakmákban dolgozókat, valamint felújítanák a komfort nélküli vagy félkomfortos lakásokat is.
A cél ambiciózus: az évtized végére senki ne éljen komfort nélküli lakásban, és tíz éven belül a magyar lakásállomány negyedének energiahatékonysága jelentősen javuljon.
Kétmilliárd euró érkezhet a lakhatási programokra
A múlt héten Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be, hogy a Magyarországnak járó uniós helyreállítási forrásokból 2 milliárd eurót a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére fordítanának. Ennek egyik legfontosabb célja éppen a bérlakás- és kollégiumfejlesztési programok elindítása.
A konstrukció lényege, hogy az uniós források további beruházásokat generálhatnak. Egy eurónyi támogatás akár öteurónyi fejlesztést is megmozgathat, így a következő években több ezer új bérlakás és kollégiumi férőhely épülhet.
Eladó lakást, házat keresel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Egész Európa ugyanazzal a problémával küzd
A lakhatási válság már nem csak magyar probléma. Az Európai Unióban az elmúlt években egyre komolyabb gondot okoztak a magas ingatlanárak, a dráguló építőanyagok, a munkaerőköltségek növekedése és az Airbnb terjedése.
Az Európai Bizottság szerint évente több mint kétmillió új otthonra lenne szükség Európában, ami mintegy 150 milliárd eurónyi többletberuházást igényelne.
Az uniós elképzelések szerint a lakhatás nem kizárólag piaci kérdés, hanem társadalmi ügy is, ezért a következő években egyre nagyobb szerepet kaphatnak a támogatott bérlakások.
Budapesten a lakosság többsége érintett lehet
A Periféria Központ kutatása szerint a fővárosban élők közel 60 százaléka valamilyen formában érintett a lakhatási problémákban.
A felmérésből kiderült, hogy azok, akik nyitottak lennének a bérlakásokra, átlagosan havi 129 ezer forintos lakbért tartanának elfogadhatónak, miközben a piaci bérleti díjak már átlagosan 177 ezer forint körül alakulnak.
Országos szinten pedig mintegy 100 ezer lakás hiányzik a rendszerből, különösen az ipari és gazdaságilag gyorsan fejlődő térségekben.
Nem elég építeni, működő rendszert is kell teremteni
A szakértők szerint a sikeres bérlakásprogram nem csupán új lakások felhúzásáról szól. Ugyanilyen fontos a megfelelő városfejlesztés, a közösségi terek kialakítása és a különböző élethelyzetekhez igazodó lakáskínálat.
A professzionális bérlakásszektor egyszerre segíthetné a munkaerő mobilitását, bővíthetné a lakáskínálatot, és hosszú távon stabil befektetési lehetőséget is jelenthetne.
A befektetők egyelőre kivárnak
Hiába mutatkozik jelentős igény a bérlakások iránt, a nagybefektetők egyelőre óvatosak. A szakértők szerint a jelenlegi szabályozási és finanszírozási környezet nem kedvez a hosszú távú bérlakásprojekteknek. Az alacsony, körülbelül 4 százalékos hozam, a magas finanszírozási költségek és a bizonytalan szabályozási háttér miatt az intézményi tőke még nem jelent meg tömegesen ezen a piacon.
Ráadásul a jelenlegi támogatási rendszer elsősorban a lakásvásárlást ösztönzi, miközben a bérlakásfejlesztések jóval kevesebb célzott segítséget kapnak.
Jogbiztonság nélkül nem lesz áttörés
A szakértők szerint a bérlakáspiac fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a kiszámítható jogi környezet. Szükség lenne az intézményi bérbeadók jogi státuszának kialakítására, hosszú távú bérleti konstrukciókra, valamint olyan vitarendezési rendszerre, amely mind a bérlőknek, mind a bérbeadóknak nagyobb biztonságot nyújt.
Egy állami kezdőlökés mindent megváltoztathat
A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint a tömeges bérlakásépítésekhez nemcsak kiszámítható szabályokra, hanem megfelelő finanszírozási háttérre és állami ösztönzőkre is szükség lesz.
Stabil áfaszabályok, kedvezményes hitelek, célzott támogatások és hosszú távon tervezhető környezet nélkül nehéz lesz komoly beruházásokat vonzani.
Ha azonban ezek a feltételek teljesülnek, és valóban megérkezik a szükséges kezdőlökés, akkor a következő években Magyarországon is megindulhat egy olyan intézményes bérlakáspiac kiépülése, amely hosszú távon enyhítheti a lakhatási válságot.
A nagy kérdés már csak az, hogy a most bejelentett tervek valóban eljutnak-e a megvalósításig, és a következő években tényleg több tízezer új bérlakás jelenik-e meg a piacon.
