Magyarország olyan természeti adottsággal rendelkezik, amelyre sok európai ország csak irigykedhet. Egy friss elemzés szerint hazánkban található az Európai Unió legnagyobb kiaknázatlan geotermikusenergia-potenciálja, amely hosszú távon jelentősen csökkenthetné a földgázfüggőséget. A kérdés már nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy sikerül-e időben élni vele - írja cikkében az Economx.
Új technológia nyithatja meg Európa föld alatti energiakincsét
Az Ember (Ember Energy Research) energiaügyi elemzőközpont legfrissebb jelentése szerint a modern geotermikus technológiák gyökeresen megváltoztathatják Európa energiatermelését. Az új fejlesztéseknek köszönhetően már nem csupán vulkanikus térségekben lehet gazdaságosan földhőt hasznosítani, hanem a kontinens számos más régiójában is.
A kutatás szerint az Európai Unióban mintegy 43 gigawatt olyan geotermikus kapacitás fejleszthető, amelynek villamosenergia-termelési költsége 100 euró/MWh alatt maradhat, vagyis versenyképes lehet a fosszilis energiahordozókkal is. Ez évente akár 301 TWh villamos energia előállítását teheti lehetővé, amely az uniós szén- és gáztüzelésű áramtermelés jelentős részét válthatná ki.
Már nem csak Izland kiváltsága a geotermikus energia
Korábban a geotermikus energiát elsősorban olyan országokkal azonosították, mint Izland, ahol a természetes geológiai adottságok szinte maguktól biztosítják a forró víz felszínre jutását. Az elmúlt évek technológiai fejlődése azonban új korszakot nyitott.
Az úgynevezett Enhanced Geothermal Systems (EGS) technológia lehetővé teszi, hogy olyan területeken is hasznosítsák a földhőt, ahol korábban erre nem volt lehetőség. A korszerű mélyfúrási eljárások akár nyolc kilométeres mélységből is képesek energiát kinyerni, jelentősen kibővítve a geotermikus fejlesztések lehetséges helyszíneit.
A modern rendszerek ráadásul nemcsak villamos energiát termelhetnek, hanem energiatárolásra is alkalmasak, sőt bizonyos esetekben értékes ásványi anyagok – például lítium – kinyerésére is lehetőséget biztosítanak.
Geotermikus fűtéssel rendelkező ingatlant vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Magyarország áll az európai lista élén
A jelentés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy Magyarország rendelkezik az Európai Unió legnagyobb kiaknázatlan geotermikus potenciáljával.
A becslések szerint hazánkban mintegy 28 gigawattnyi hasznosítható geotermikus kapacitás rejlik a föld alatt.
Összehasonlításképpen:
- Magyarország: 28 GW
- Törökország: 6 GW
- Németország: 4 GW
- Franciaország: 4 GW
- Lengyelország: 4 GW
A kedvező adottságokat elsősorban a Pannon-medence sajátos földtani szerkezete biztosítja. A vékonyabb földkéreg miatt viszonylag kisebb mélységben is magas hőmérsékletű kőzetrétegek érhetők el, ami egész Európában ritkaságnak számít.
Hatalmas lehetőség, de komoly akadályokkal
A kiváló természeti adottságok önmagukban még nem jelentenek garanciát a sikerre. A mélygeotermikus beruházások rendkívül tőkeigényesek, miközben jelentős földtani kockázatot hordoznak. Egy több kilométer mély próbafúrás milliárdos beruházás lehet, és előre nem garantálható, hogy megfelelő hozamú hőforrás található.
Magyarország ezért az elmúlt időszakban több támogatási programot is elindított a kutatások ösztönzésére, köztük a Jedlik Ányos Energetikai Programot, amely a kezdeti fúrások finanszírozását segíti. A hosszú távú cél, hogy a geotermikus energia egyre nagyobb szerepet kapjon a hazai hőellátásban, és jelentős mennyiségű földgázt válthasson ki.
Már ma is fontos szerepet játszik a geotermia
A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint Magyarország geotermikus energiájának jelentős részét jelenleg is hasznosítják, elsősorban:
- mezőgazdasági célokra,
- távfűtési rendszerekben,
- épületfűtésre,
- termálfürdők működtetésére,
- ipari hőellátásban.
A stratégiai célok szerint 2035-re a geotermikus energia a hazai hőtermelés akár 25–30 százalékát is biztosíthatná, ami évente 1–1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltását eredményezheti.
Európa lassan halad, miközben mások már előnybe kerültek
Bár a geotermikus technológia számos alapját európai kutatók dolgozták ki, a kereskedelmi fejlesztések üteme az elmúlt években elmaradt az Egyesült Államok és Kanada mögött.
A szakértők szerint ennek egyik oka a hosszadalmas engedélyezési folyamat, a tagállamonként eltérő támogatási rendszerek és az uniós szintű koordináció lassúsága.
Az Európai Unió ugyan már dolgozik egy közös geotermikus akcióterven és egy európai együttműködési rendszer kialakításán, ám ezek a programok még előkészítési szakaszban járnak.
A következő évek dönthetik el, ki kerül előnybe
Magyarország geológiai adottságai alapján kivételes helyzetben van Európában, ám ez az előny csak akkor válhat valódi gazdasági sikerré, ha a beruházások időben megvalósulnak. A technológia már rendelkezésre áll, a potenciál óriási, most elsősorban a finanszírozás, az engedélyezés gyorsasága és a kiszámítható szabályozási környezet határozhatja meg, hogy hazánk valóban az európai geotermikus energia egyik nyertesévé válik-e.
