A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után országszerte megélénkült az albérletpiac, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a lakást bérbe adók és a bérlők számára. A hatóság szerint néhány alapvető szabály betartásával később számos vita és kellemetlenség elkerülhető - írja cikkében a Portfolio.
Szerződés nélkül nem érdemes lakást bérelni
A NAV hangsúlyozza, hogy minden bérlőnek érvényes lakásbérleti szerződéssel kell rendelkeznie. Ugyanilyen fontos a bérleti díj megfizetésének igazolása is.
A legbiztonságosabb megoldás az átutalás, amelynek közlemény rovatában érdemes feltüntetni a befizetés időszakát, valamint azt, hogy a tranzakció "bérleti díj" jogcímen történt. Így mind a bérbeadó, mind a bérlő számára egyértelműen igazolható a teljesítés.
Nem minden bérbeadónak kell adószámot kiváltania
Sokan úgy gondolják, hogy lakáskiadás esetén automatikusan adószámra van szükség, ez azonban nem minden esetben igaz.
A NAV tájékoztatása szerint a magánszemélyeknek általában nem kell adószámot igényelniük, amennyiben nem választanak olyan gazdálkodási formát, amely ezt kötelezővé teszi. A nem turisztikai célú lakásbérbeadás főszabály szerint áfamentes tevékenységnek számít.
Lakást bérelnél Budapesten? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Kétféleképpen is elszámolható a jövedelem
A bérbeadásból származó jövedelem meghatározására két módszer közül lehet választani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bérbeadó a bevételéből levonhatja az igazolt kiadásokat, például a közüzemi költségeket, a felújításra fordított összegeket vagy az értékcsökkenést.
Fontos könnyítés, hogy a rezsiköltségeket – például a víz-, gáz- vagy csatornadíjat – nem kell bevételként figyelembe venni, ha azokat a bérlő tényleges fogyasztás alapján téríti meg. Ez azonban átalánydíjas rezsifizetés esetén nem alkalmazható.
A szabályok arra is lehetőséget adnak, hogy a bérbeadó levonja a saját maga által egy másik településen bérelt lakás bérleti díját, amennyiben azt legalább 90 napon keresztül bérli.
Egyszerűbb megoldást is választhatnak a tulajdonosok
Akik nem szeretnének tételes költségelszámolással foglalkozni, választhatják a 10 százalékos költséghányad alkalmazását is. Ebben az esetben a teljes bevételből automatikusan 10 százalék vonható le költségként, a fennmaradó jövedelem után pedig negyedévente adóelőleget kell fizetni. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet az éves személyi jövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
A NAV szerint a tanévkezdés előtti időszakban, amikor a hallgatók tömegesen keresnek albérletet, különösen fontos, hogy a bérbeadók és a bérlők is tisztában legyenek ezekkel a szabályokkal. A megfelelő szerződés, a dokumentált fizetés és a helyes adózási gyakorlat később sok kellemetlenségtől óvhatja meg mindkét felet.
Kiadó lakást bérelnél valamelyik egyetemi nagyvárosban? Ide kattints!
