Amikor lakhatási válságról beszélünk, legtöbbször a megfizethetetlen lakásárak, az elszálló albérleti díjak és a fiatalok nehéz helyzete kerül a középpontba. Pedig egyre több jel utal arra, hogy a probléma már a nyugdíjasokat is utolérte. Sokan ugyan saját tulajdonú ingatlanban élnek, de ennek fenntartása akkora terhet jelent számukra, hogy a rezsi kifizetése után alig marad pénzük másra. Egyre több szakértő szerint pedig sok idős számára a saját ház vagy lakás válhat a legnagyobb anyagi csapdává - olvashatjuk a Pénzcentrum cikkében.
Saját lakásban élnek, mégis egyre nehezebb megélni
Az elmúlt években az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, miközben a lakhatási költségek is folyamatosan nőttek. Ez elsősorban a fiatalokat sújtja, de az idősek helyzete sem sokkal kedvezőbb.
A legtöbb nyugdíjas ugyan saját tulajdonú ingatlanban él, azonban sokan olyan házban vagy lakásban maradtak, amelyet még a család igényeire alakítottak ki. Miután a gyerekek elköltöztek, ezek az ingatlanok gyakran túl naggyá, túl drágává és nehezen fenntarthatóvá váltak.
A nyugdíjba vonulással csökkenő jövedelem, az emelkedő rezsiköltségek és az egyre magasabb egészségügyi kiadások miatt sok idősnél fokozatosan romlik az anyagi helyzet, még akkor is, ha látszólag jelentős vagyonnal rendelkeznek.
Több százezer idős él az elszegényedés veszélyében
Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Magyarországon 1 millió 827 ezer embert, vagyis a lakosság 19,5 százalékát fenyegeti az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata.
Ezen belül:
- 380 ezer 65 év feletti ember érintett, ami a korosztály közel 20 százaléka,
- a 75 év felettiek között pedig már 21,4 százalék ez az arány.
Különösen veszélyeztetettek az egyedül élő idős nők, akik hosszabb várható élettartamuk miatt gyakrabban maradnak egyedül egy nagy értékű, de költségesen fenntartható ingatlanban.
A rezsi még kifizethető, de másra már nem marad pénz
A statisztikák szerint sok idős minden erejével igyekszik fenntartani az otthonát, de ezért komoly áldozatokat kell hoznia.
A legfrissebb adatok alapján:
- az egyedül élő 65 év felettiek 10 százaléka nem tudja megfelelően kifűteni lakását télen,
- 27 százalékuk nem engedheti meg magának, hogy lecserélje elhasználódott bútorait,
- több mint negyedük nem tud kétnaponta hús- vagy halételt fogyasztani,
- közel 18 százalékuk pedig még havi egy közös étkezést vagy találkozót sem tud finanszírozni barátaival vagy rokonaival.
Vagyis sokan inkább az élelmiszeren, a gyógyszereken vagy a szabadidős kiadásokon spórolnak azért, hogy a lakásukat fenn tudják tartani.
Meglepő adat: tízből négy idős túl nagy lakásban él
Az Eurostat szerint a magyar 65 év felettiek 44,7 százaléka az igényeit meghaladó méretű ingatlanban lakik.
Ez tipikusan azt jelenti, hogy:
- egy özvegy egyedül él egy több szobás családi házban,
- vagy egy idős házaspár maradt egy olyan ingatlanban, amelyet korábban négy-öt fő számára építettek.
Az ilyen otthonok fenntartása évről évre egyre drágább, miközben sok esetben korszerűtlenek is, így a fűtési költségük különösen magas.
A megoldás sokszor kézenfekvő lenne – mégis kevesen lépik meg
Szakértők szerint számos idős jelentősen javíthatna pénzügyi helyzetén, ha időben egy kisebb, korszerűbb és olcsóbban fenntartható lakásba költözne.
Egy ilyen döntés egyszerre:
- csökkentheti a rezsiköltségeket,
- könnyebbé teheti a mindennapokat,
- felszabadíthat több millió forintnyi vagyont,
- és hosszabb távon nagyobb anyagi biztonságot nyújthat.
Mindezek ellenére nagyon kevesen döntenek önként a költözés mellett. A legtöbben erősen kötődnek ahhoz az otthonhoz, ahol akár évtizedeket éltek le, ezért inkább vállalják az egyre nagyobb anyagi terheket.
A nyugdíjas évekre kevesen készülnek fel
A helyzetet tovább nehezíti, hogy sokan nem számolnak előre azzal, mennyire megváltozik a pénzügyi helyzetük nyugdíjasként.
A nyugdíjak növekedése jellemzően nem tart lépést a bérek emelkedésével, miközben az időskorral együtt járó egészségügyi és gyógyszerkiadások folyamatosan nőnek. Emellett sok lakás akadálymentesítésére vagy korszerűsítésére már nem marad elegendő forrás.
Egy nehéz döntés akár megmentheti az anyagi biztonságot
Sok esetben éppen a legnagyobb értéket jelentő ingatlan okozza a legnagyobb terhet. Egy nehezen kifűthető családi ház vagy egy belvárosi nagy lakás fenntartása hosszú távon könnyen felemésztheti a nyugdíjat.
Egy időben meghozott lakáscsere ugyan komoly érzelmi döntés, de sokak számára ez jelentheti a különbséget a fokozatos elszegényedés és a stabil, kiszámítható nyugdíjas évek között. Minél tovább halogatja valaki ezt a lépést, annál nehezebb lehet később alkalmazkodni a megváltozott élethelyzethez.
