Évek óta nem látott változás készül a magyar lakáspolitikában: önálló lakáspolitikai államtitkárság jön létre, miközben a kormány átfogó bérlakásépítési, lakhatási és energetikai felújítási program előkészítésén dolgozik. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a lakásépítések újra növekedésnek indultak, és a szakma szerint most dőlhet el, hogy tartós fellendülés következik-e a piacon - írja az igylakunk.hu.
Új korszak kezdődhet a lakáspolitikában
A közlekedési és beruházási miniszter szervezeti átalakításról szóló utasítása alapján hosszú idő után ismét önálló lakáspolitikai államtitkárság és lakáspolitikai helyettes államtitkárság alakul. Ez azt jelzi, hogy a lakhatás kérdése önálló, stratégiai jelentőségű területté vált a kormányzaton belül.
Az új szervezeti egységek feladata lesz többek között a megfizethető bérlakásprogramok kidolgozása, a kollégiumi férőhelyek bővítése, az energetikai felújításokat támogató programok előkészítése, valamint az ezekhez szükséges jogszabályi és finanszírozási háttér kialakítása.
Új lendületet kaphat a bérlakásépítés
A tervek szerint az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak egy részét lakhatási célokra fordíthatják. A Magyar Fejlesztési Bank bevonásával indulhatnak bérlakás- és kollégiumfejlesztési beruházások, amelyek több ezer új, megfizethető lakás létrejöttét segíthetik elő.
Emellett új energetikai korszerűsítési programok is elindulhatnak, amelyek a meglévő lakásállomány felújítását támogatnák. A kormány korábban azt is jelezte, hogy a Wekerle Lakásépítési Terv részeként új lakásépítési program készülhet uniós források felhasználásával, míg Magyar Péter miniszterelnök arról beszélt, hogy még 2026-ban új energetikai és otthonfelújítási pályázatok indulhatnak.
Jó hírek érkeztek a lakásépítésekről is
A kormányzati átalakítás egy olyan időszakban történik, amikor a lakásépítési statisztikák is kedvezőbb képet mutatnak. A KSH adatai szerint 2026 első hat hónapjában 6278 új lakás készült el Magyarországon, ami 22 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ennél is biztatóbb, hogy közel 16 600 új lakás építésére adtak ki engedélyt vagy tettek egyszerű bejelentést, ami 29 százalékos emelkedés.
Budapesten továbbra is rendkívül koncentrált a lakásépítés: a fővárosban átadott 2224 új lakás több mint négyötöde mindössze négy kerületben épült fel. Vidéken Székesfehérvár, Kecskemét és Szeged emelkedett ki a legtöbb átadott új lakással, miközben az engedélyezett beruházások számában Debrecen, Kecskemét és Nyíregyháza szerepelt az élen.
Most dőlhet el, tartós lesz-e a fellendülés
A TLE szerint a kedvező statisztikák önmagukban még nem jelentenek tartós fordulatot. A következő évek sikerét elsősorban az határozza meg, hogy sikerül-e kiszámítható, hosszú távon is stabil lakáspolitikát kialakítani, amely ösztönzi a beruházásokat és valóban növeli a megfizethető lakások számát.
A szervezet úgy véli, legalább 15 évre szóló lakásprogramra lenne szükség, amely előre meghatározza az új lakások, a felújítások és a bérlakásépítések céljait, valamint a támogatási rendszer fő irányait.
Nemcsak több lakásra, hanem megfizethetőbb otthonokra is szükség van
A szakmai szervezet szerint az állami támogatások továbbra is kulcsszerepet játszanak a lakáskínálat bővítésében és az elavult magyar lakásállomány korszerűsítésében. Emellett kiemelt fontosságúnak tartják a megfizethető bérlakások építését, a kollégiumi férőhelyek növelését, valamint az energiahatékony új lakások támogatását.
A TLE álláspontja szerint egy állami és piaci szereplők együttműködésére épülő bérlakásprogram nemcsak a fiatalok és a családok lakhatását segíthetné, hanem hozzájárulhatna az építőipar kiegyensúlyozott működéséhez, a fenntartható városfejlesztéshez és a hazai lakásállomány hosszú távú megújulásához.
Ha a most körvonalazódó intézkedések valóban megvalósulnak, a következő években nemcsak több új lakás épülhet Magyarországon, hanem a megfizethető lakhatás területén is érdemi változások indulhatnak el.
