A következő években megtöbbszöröznék Magyarország szélerőmű-kapacitását, ám egyelőre nem tudni, pontosan hol épülhetnek az új parkok. A jelenlegi mintegy 330 megawattos kapacitást 3000–4000 megawattra növelnék, ami teljesen új helyzetet teremthet a hazai szélenergia-piacon. Bár a konkrét helyszínekről még nincs nyilvános lista, a korábbi balatoni szabályozás alapján már most is felrajzolható, milyen térségek jöhetnek szóba – és az is látszik, hogy a Balaton környékén meglehetősen kevés terület maradt, ahol egyáltalán felmerülhetett szélerőművek telepítése - olvashatjuk a balatontipp.hu cikkében.
A következő négy évben több mint tízszeresére emelnék a magyarországi szélerőművek teljesítményét. A jelenlegi mintegy 330 megawatt helyett 3000–4000 megawattnyi kapacitással számolnak. Arról azonban egyelőre nincs nyilvános információ, hogy pontosan hol épülhetnének az új szélerőműparkok.
A korábbi szabályozásból ugyanakkor érdekes következtetések vonhatók le. A Balaton környékén ugyanis korábban már komolyan felmerült a szélenergia hasznosítása, és a Balaton-törvény egy időben még olyan területeket is meghatározott, ahol elvileg lehetőség nyílhatott szélerőművek telepítésének vizsgálatára.
A Balaton környékén szinte mindent kizártak – de nem teljesen
Korábban a magyar tenger térségében is komoly szélerőmű-fejlesztésekben gondolkodtak. A szigorú balatoni építési szabályok ellenére a jogszabály egy időszakban még meghatározta azokat a területeket, ahol egyáltalán felmerülhetett szélerőművek telepítése.
A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó szabályozás 2008-ban egy új paragrafussal egészült ki. Ez részletesen felsorolta azokat a területeket, ahol szélerőmű, illetve 10 méternél magasabb szélkerék nem létesíthető.
A tiltás többek között vonatkozott:
- magterületekre, ökológiai folyosókra és pufferterületekre,
- kiváló termőhelyi adottságú szántókra,
- tájképvédelmi területekre,
- történeti települési területekre,
- világörökségi és világörökség-várományos területekre,
- földtani veszélyforrásokkal érintett területekre,
- vízeróziónak kitett térségekre,
- felszíni vízminőség-védelmi területekre,
- tómedrekre,
- települési területekre és azok 1500 méteres környezetére,
- kertgazdasági területekre,
- erdőkre és erdőtelepítésre alkalmas területekre,
- turisztikai fejlesztési területekre és azok 1500 méteres környezetére,
- szőlő termőhelyi kataszteri területekre,
- kiemelt fontosságú honvédelmi területekre,
- bizonyos infrastruktúrák és egyedi építmények meghatározott védőtávolságaira,
- parti és partközeli települések közigazgatási területére,
- valamint a repülőterek meghatározott környezetére.
A felsorolás alapján a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területének nagyjából 95 százaléka kiesett volna a lehetséges helyszínek közül. De maradt egy szűk terület, ahol elvileg még lehetett vizsgálni a szélerőművek telepítésének lehetőségét.
A Balaton északi partján keresed új otthonod? Veszprém megyei ingatlanokért kattints ide!
Akkor mégis hol épülhettek volna szélerőművek?
A korábbi szabályozás nem állt meg a tiltások felsorolásánál. Az önkormányzatoknak a helyi szélmérési adatok alapján kellett volna pontosítaniuk azokat a területeket, amelyeket szélerőművek elhelyezése szempontjából érdemes lehet vizsgálni.
A szabályozáshoz egy térképi melléklet is tartozott. Ezen a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet térképén feltüntették azokat a területeket, ahol a különböző kizáró feltételek nem álltak fenn. Ezeken a helyeken tehát elméletileg felmerülhetett a szélerőművek telepítésének lehetősége.
Ez azonban nem jelentette automatikusan azt, hogy bárhol, bármikor szélerőmű épülhetett volna. A konkrét helyszíneket további vizsgálatok és helyi szabályok alapján kellett volna meghatározni.
A régi balatoni szabályozás már nincs hatályban
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az egykori Balaton-törvényt 2019 márciusában hatályon kívül helyezték. Helyébe a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény lépett. Az új szabályozás már nem tartalmazta a korábbi mellékletet, amely a lehetséges területeket ábrázolta. A jogszabály elsősorban a tiltásokat sorolta fel, és a korábbi szabályozásból a szélerőművekre vonatkozó részletek is megváltoztak.
Ráadásul a későbbi helyi és térségi szabályozások egyes esetekben még tovább szigorították a lehetőségeket. Így ma már nem lehet egyszerűen elővenni a régi térképet, és kijelenteni, hogy az azon szereplő területeken automatikusan szélerőművek épülhetnének.
Ha azonban a kormány valóban nagyszabású szélerőmű-fejlesztésbe kezd, a korábbi korlátozások felülvizsgálata szinte elkerülhetetlennek tűnik.
A szélenergia fejlesztése új konfliktusokat is hozhat
Az új helyzet azért is érdekes, mert a szélerőművek telepítése nem pusztán energetikai kérdés. A beruházások jelentős hatással lehetnek az érintett településekre, a tájképre, a környezetre és természetesen a helyi önkormányzatok gazdálkodására is.
Egy-egy nagyobb szélerőműpark ugyanis számottevő iparűzési adóbevételt jelenthet az érintett településeknek. Emiatt könnyen előfordulhat, hogy egyes önkormányzatok a korábbiaknál nyitottabbá válnak a beruházásokra, ha azok jelentős és kiszámítható bevételt biztosíthatnak.
Más településeken viszont éppen a tájképi, környezetvédelmi vagy turisztikai szempontok kerülhetnek előtérbe.
A kérdés ezért az is, hogy a korábban rendkívül szigorú balatoni és térségi szabályozás mennyiben marad érvényben, ha az ország energiaellátásában a szélenergia a korábbinál jóval nagyobb szerepet kap.
A Balaton térsége is érintett lehet?
A jelenlegi információk alapján egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy konkrétan a Balaton közelében épülnének új szélerőműparkok. Nincs nyilvános, végleges lista a tervezett helyszínekről, ezért minden konkrét helyszínmegjelölés egyelőre csak feltételezés lenne.
Az viszont jól látható, hogy a korábbi szabályozás alapján a Balaton térségében rendkívül szűk mozgástér maradt volna a szélerőművek számára, miközben a következő években a kormány a jelenlegi kapacitás sokszorosára tervezi növelni a hazai szélenergia-termelést.
Ha a cél valóban a 3000–4000 megawattos kapacitás elérése, akkor nemcsak új beruházásokra, hanem a jelenlegi területhasználati és építési korlátozások újragondolására is szükség lehet.
Így könnyen lehet, hogy a következő évek egyik legfontosabb kérdése nem az lesz, hogy szükség van-e több szélerőműre, hanem az, hogy pontosan hová kerülhetnek az új turbinák – és mit szólnak majd ehhez az érintett települések.
