Magyarország Európa egyik legjobb geotermikus adottságú országa lehetne, a föld mélyén rejlő energiát azonban továbbra is messze nem használjuk ki. A geotermia elsősorban a hőtermelésben jelenthetne hatalmas lehetőséget, és városok, lakótelepek, közintézmények földgázfelhasználását is kiválthatná. A fejlesztéseket azonban lassú engedélyezés, bizonytalan támogatási környezet és rosszul kiválasztott beruházások is hátráltatják. Az Economx Szita Gábort, a Magyar Geotermális Egyesület elnökét kérdezte a lehetőségekről.
Akár hatalmas lehet a geotermikus potenciál, de nem minden szám reális
Az elmúlt időszakban több rendkívül optimista becslés is napvilágot látott a magyar geotermikus lehetőségekről. A londoni székhelyű EMBER energetikai kutatóközpont például azt állította, hogy új technológiák alkalmazásával akár 50 gigawattnyi geotermikusenergia-kapacitás is elérhető lehet Magyarországon.
Szita Gábor szerint azonban egy ekkora becslést csak akkor lehet komolyan venni, ha pontosan megismerhető, hogyan számolták ki az értéket. Nem mindegy ugyanis, mekkora az elméleti potenciál, mennyi energia termelhető ki műszakilag, és ebből mennyi hasznosítható gazdaságosan.
A szakértő szerint éppen az utóbbi a kulcskérdés. Az, hogy a föld mélyén nagy mennyiségű hőenergia található, önmagában nem jelent gazdaságos beruházást. A kitermelésnek műszakilag megvalósíthatónak és pénzügyileg is megtérülőnek kell lennie.
Nem az áramtermelésben rejlik a legnagyobb lehetőség
Bár geotermikus energiával villamos energiát is lehet termelni, Magyarországon ennek várhatóan korlátozott marad a szerepe. A turai erőmű például 1,6 megawatt teljesítményű, ami eltörpül az ország több ezer megawattos villamosenergia-igénye mellett.
Szita Gábor saját számításai szerint a jelenleg ismert hazai adottságok alapján körülbelül 150 megawattnyi geotermikus villamosenergia-termelő kapacitás lenne reálisan kiépíthető, míg más szakemberek akár 250 megawattal is számolnak.
Ez ugyan csak néhány százaléka lenne az országos áramigénynek, mégis fontos szerepet tölthetne be az energiarendszerben. A geotermikus erőművek ugyanis nem függnek közvetlenül a napsütéstől vagy a széltől, és folyamatosan képesek energiát szolgáltatni.
Éppen ezért a geotermia nem feltétlenül az áramtermelés mennyisége miatt érdekes, hanem azért, mert kiszámítható, decentralizált és az időjárástól független energiát biztosíthat.
A valódi nagyágyú a földgáz kiváltása lehet
A geotermikus energia legfontosabb hazai felhasználási területe a szakértő szerint egyértelműen a hőtermelés. Magyarország évente mintegy 60 petajoule geotermikus energiát tudna kitermelni szakmai becslések szerint, miközben jelenleg ennek csak körülbelül a hatodát használjuk fel. Vagyis jelentős tartalékok állnak rendelkezésre.
A geotermia elsősorban a távfűtésben, a lakótelepek, városrészek és közintézmények energiaellátásában válthatná ki a földgáz egy részét. Nem az lenne a cél, hogy minden családi házhoz külön termálkutat fúrjanak, hanem hogy ott használják ki a földhőt, ahol nagy mennyiségű hőre van szükség.
Ennek különösen nagy jelentősége van az energiabiztonság szempontjából. A 2022-es energiaválság megmutatta, milyen komoly kitettséget jelenthet a földgáz világpiaci árának változása. A geotermikus energia ezzel szemben helyben rendelkezésre álló, importtól független forrás.
A kormány céljai jól hangzanak, de egyre nehezebb lesz teljesíteni őket
A hivatalos tervek szerint a geotermikus energia részesedése a magyar hőtermelésben a jelenlegi mintegy 6 százalékról 2035-re akár 25–30 százalékra is növekedhetne.
A 2024-ben megfogalmazott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ig 500–700 millió, 2035-ig pedig akár 1–1,2 milliárd köbméter földgázt lehetne kiváltani geotermikus energiával.
Szita Gábor szerint azonban a jelenlegi beruházási ütem mellett ezek a célok nem teljesülnek. Egy, a koncepció elkészítésében részt vevő szakemberrel folytatott beszélgetés alapján úgy látja, hogy a jelenlegi körülmények között az eredeti céloknak legfeljebb a negyede-harmada valósulhat meg.
Ennek legfőbb oka, hogy túl kevés beruházás indul el, és azok közül sem jut el mindegyik a tényleges megvalósításig.
Szeged és Miskolc már bizonyította, hogy működhet
Pedig vannak olyan hazai példák, amelyek bizonyítják, hogy a geotermikus energia nem csupán egy távoli lehetőség. Szegeden nagyszabású fejlesztés zajlik, amelynek célja a távhőellátás egyre nagyobb részének földhővel történő biztosítása. A város geotermikus lehetőségeit már 2008-ban vizsgálták, akkor arra jutottak, hogy a távfűtés energiaigényének mintegy 45 százaléka lenne kiváltható geotermikus energiával.
Azóta azonban az energiahatékonysági beruházások és épületszigetelések miatt jelentősen csökkent a távhőigény, így a geotermikus energia aránya még a korábban tervezettnél kisebb termelés mellett is magas lehet.
Miskolcon pedig már több mint egy évtizede működik az ország egyik legjelentősebb geotermikus távfűtési rendszere. Egy új kút üzembe állításával 2025-ben olyan mértékben tudták növelni a termelést, amely Szeged fejlesztéseivel is összemérhető.
Győr, Hódmezővásárhely és Szentes szintén fontos példák, míg Veresegyház különösen érdekes modell. A településen 1993 óta építik a geotermikus rendszert, amely ma évente több százmillió forintos eredményt termel az önkormányzatnak.
A beruházás egyik legfontosabb tanulsága, hogy állami támogatás nélkül, saját erőből is lehet működőképes geotermikus rendszert kiépíteni, ha az önkormányzat megfelelően elkötelezett és hosszú távon gondolkodik.
Budapest óriási lehetőséget hagy ki
Budapest geotermikus adottságai szintén kedvezőek, ennek ellenére a főváros eddig alig használta ki a földhőben rejlő lehetőségeket.
Van azonban már előrelépés: az Örs vezér tere környékén zajló beruházás révén a tervek szerint évente csaknem egymillió köbméter földgázt lehet kiváltani a jövő évtől.
A fővárosi geotermikus fejlesztéseket ugyanakkor nehezíti, hogy Budapest számos fürdője miatt különösen érzékeny területnek számít, ráadásul geotermikus szempontból speciális jogi besorolás alá esik.
Nem az energia hiányzik, hanem a beruházások
Szita Gábor szerint az elmúlt évtizedekben nem volt hiány geotermikus stratégiákból. Már a kilencvenes évek végétől egymást követték a különböző koncepciók és programok, a nagyobb fejlődést azonban elsősorban azok az uniós pályázatok hozták, amelyek valódi beruházási támogatást biztosítottak.
A geotermikus projektek ugyanis jelentős tőkét igényelnek, miközben hosszú az előkészítési idő. Ha a szabályozás és a finanszírozási környezet kiszámíthatatlan, a beruházók könnyen visszalépnek. A probléma tehát nem elsősorban technológiai, hanem gazdasági és szabályozási természetű.
Az engedélyezés is fékezi a fejlesztéseket
Az egyik legnagyobb akadályt a szakértő szerint a 2023-ban átalakított engedélyezési rendszer jelenti. Korábban a geotermikus beruházások jellemzően vízjogi engedélyezés alapján valósultak meg. Az új szabályozás bizonyos projekteket a bányahatóság hatáskörébe helyezett, így két eltérő engedélyezési rendszer alakult ki.
Szita Gábor szerint a bányahatósági eljárás hosszabb és költségesebb, ráadásul lehetőséget teremt arra is, hogy egyes szereplők hosszú időre lefoglaljanak egy-egy kutatási területet anélkül, hogy tényleges beruházás indulna. Ez különösen problémás lehet akkor, ha egy másik vállalkozás valóban fejleszteni szeretne, de már nem fér hozzá az adott területhez.
A Magyar Geotermális Egyesület elnöke ezért első lépésként azt tartaná célszerűnek, hogy a beruházók ismét választhassák a gyorsabb és olcsóbb vízjogi engedélyezési eljárást.
Milliárdos támogatások, kétséges eredmények
A szabályozási problémák mellett a támogatási rendszer is komoly kritikákat kapott. Szita Gábor szerint korábban olyan beruházások is jelentős közpénzt kaptak, amelyek végül nem hozták a várt eredményeket. Az Állami Számvevőszék jelentésében is szerepeltek olyan projektek, amelyek milliárdos támogatásban részesültek, miközben a kézzelfogható eredményük kérdéses maradt.
A szakértő olyan példákat is említett, ahol a kútfúrás ugyan sikeres volt, de a hasznosító rendszer évek múlva sem épült meg. Más esetekben pedig szerinte már a beruházás helyszínének kiválasztása is megkérdőjelezhető volt. A probléma tehát nem az, hogy a geotermikus energia ne működne, hanem az, hogy nem minden esetben a megfelelő projektek kaptak támogatást, és az eredmények ellenőrzése sem volt kellően átlátható.
Ezt kellene megváltoztatnia az új kormánynak
Szita Gábor szerint az új kormánynak több ponton is be kellene avatkoznia, ha valóban fel akarja gyorsítani a geotermikus fejlesztéseket. Elsőként az engedélyezési rendszert kellene egyszerűsíteni, hogy a beruházások gyorsabban elindulhassanak. Ezt követhetné a támogatási rendszer átalakítása, amelynek során kis- és nagyobb beruházók számára is elérhetővé kellene tenni a támogatásokat, feltéve, hogy valódi földgázkiváltást valósítanak meg.
A szakértő szerint érdemes lenne visszatérni ahhoz az elvhez is, amely a korábbi uniós programoknál működött: a beruházó csak akkora támogatást kapjon, amekkora a gazdaságos megvalósításhoz feltétlenül szükséges. Ez ugyanis költséghatékonyabb projektekre ösztönözné a szereplőket. Emellett az önkormányzatoknak is nagyobb mozgásteret és forrást kellene biztosítani, hiszen a legsikeresebb hazai geotermikus beruházások közül több helyi kezdeményezésként indult.
Magyarország előtt ott a lehetőség – de nem biztos, hogy élünk vele
A geotermikus energia tehát nem csodaszer, és nem fogja kiváltani Magyarország teljes energiaellátását. A hőtermelésben azonban olyan hazai adottságot jelent, amelyet a jelenleginél jóval nagyobb mértékben lehetne kihasználni.
A tét nem kicsi: kevesebb földgázimport, nagyobb energiafüggetlenség, kiszámíthatóbb távhőárak és biztonságosabb energiaellátás is elérhető lehetne.
A földhő adott. A kérdés már csak az, hogy a szabályozás, a támogatási rendszer és a beruházói környezet képes lesz-e végre lépést tartani vele. Szita Gábor szerint a lehetőségek alapján lehetünk óvatosan optimisták – de ha minden marad a jelenlegi mederben, Magyarország továbbra is hatalmas kiaknázatlan energiakincset hagyhat a föld alatt.
