A magyar energiarendszer egyik súlyos problémája nemcsak az, hogy időnként jelentős áramimportra szorul az ország, hanem az is, hogy sokszor éppen akkor adunk el villamos energiát külföldre, amikor olcsó, és akkor vásárolunk, amikor drága. A rendszer hibáiból eközben a régió más országai profitálhatnak, miközben a költségek jelentős része végül a magyar vállalatokat terheli - olvashatjuk a G7 cikkében.
Napközben olcsón exportálunk, este drágán importálunk
A probléma különösen látványos a nyári hónapokban. Napközben, amikor a hazai naperőművek termelése megugrik, Magyarországon gyakran áramtöbblet alakul ki, ezért ilyenkor exportálunk. Naplemente után viszont gyorsan visszaesik a hazai termelés, miközben a fogyasztás magas marad, így jelentős importra van szükség.
A környező országok energiarendszere sok esetben éppen fordítva működik. Csehország például napközben képes olcsón vásárolni és energiát tárolni, majd az esti órákban, amikor magasabbak az árak, exportálni. Ez üzletileg komoly különbséget jelent: Magyarország gyakran rossz időpontban ad el és vesz áramot, miközben a cseh szereplők ennek éppen az ellenkezőjét teszik.
A G7 számításai szerint június második felében a cseh nettó export napi átlagban mintegy 4 millió euró, vagyis körülbelül 1,4 milliárd forint többletet hozott, miközben Magyarországon nagyjából 2,5 millió euró, azaz 900 millió forint hiány keletkezett naponta.
Új építésű lakást vennél? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
A vállalatok fizetik meg az árát
A helyzet azért különösen problémás, mert a veszteségek jelentős része végül a magyar vállalatoknál jelenik meg. Az esti órákban a drágább import növeli az ipari fogyasztók költségeit, miközben a naperőművek által napközben megtermelt, olcsó áram után is jelentős támogatásokat kell kifizetni.
A Mavir adatai szerint csak a KÁT-rendszer kifizetései a nyári hónapokban több tízmilliárd forintra rúgnak, az idei első fél évben pedig a teljes összeg meghaladta a 100 milliárd forintot. A költségeket végső soron a vállalatok viselik, amelyek egy részét továbbhárítják a fogyasztókra. Ez pedig magasabb árakat, romló versenyképességet és végső soron gazdasági veszteséget okozhat.
Egyetlen nagy hiányzó láncszem: az energiatárolás
A szakértők szerint a probléma egyik kulcsa az, hogy a napelemek felfutásával nem épült ki velük párhuzamosan elegendő energiatároló kapacitás.
Magyarországon tavaly mintegy 8,3 gigawattnyi napelemes kapacitás mellett mindössze 110 megawattnyi energiatároló állt rendelkezésre. Ez az egyik legrosszabb arány volt az Európai Unióban.
Ha több akkumulátoros tároló működne, a napközben megtermelt olcsó villamos energiát el lehetne raktározni, majd este visszatáplálni a rendszerbe. Így kevesebb energiát kellene olcsón exportálni és drágán importálni, miközben az áringadozás is mérséklődne.
Nem csak Csehország jár jobban
A magyar rendszer problémái nem kizárólag Csehországnak kedveznek. Ausztriában és Szlovákiában is működnek szivattyús-tározós erőművek, amelyek az olcsó időszakokban képesek energiát eltárolni, majd a drágább esti órákban értékesíteni.
A szakértők szerint a magyar energiarendszer átalakítására ezért minél gyorsabban szükség lenne. A régió több országa ugyanis már előrébb jár az energiatárolásban és a termelési kapacitások összehangolásában, miközben Magyarország továbbra is jelentős összegeket veszít a rosszul időzített energiaimporton és -exporton.
Ahogy Turai József, a T-Energy Advisory szakembere fogalmazott: a régió lényegében a magyar áramdeficitből és a magyar napközbeni áramexportból profitál.
