Nagyot fordulhat Budapest ingatlan- és városfejlesztési térképe: a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint több kiemelt belvárosi közterület 99 évre visszakerülhet a főváros vagyonkezelésébe, új gazdát kaphat a Planetárium, átalakulhat a Városliget fejlesztésének rendszere, és törvénybe foglalhatják a kormány és Budapest közötti egyeztető fórum működését is. A változások több ikonikus budapesti helyszín jövőjét is érinthetik - olvashatjuk a Portfolio cikkében.
A kormány benyújtotta az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint a közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot. A csomag több olyan ügyet is rendezne, amelyek az elmúlt években komoly politikai és városfejlesztési vitákat váltottak ki.
A tervezet egyik legfontosabb része, hogy 2026 októberétől több frekventált belvárosi közterület ismét a főváros vagyonkezelésébe kerülhet, de a Városliget, a Planetárium és a Duna-parti ingatlanok sorsa is új pályára állhat.
Visszakaphatja Budapest a Vörösmarty teret és több ikonikus közterületet
A javaslat egyik legnagyobb horderejű eleme, hogy 2026. október 1-jétől 99 évre, ingyenesen Budapest Főváros Önkormányzatának vagyonkezelésébe kerülhet az V. kerületi Vörösmarty tér, a Podmaniczky tér, a Széchenyi tér és a József Attila utca.
Fontos ugyanakkor, hogy nem a tulajdonjog kerülne vissza a fővároshoz: az érintett ingatlanok továbbra is állami tulajdonban maradnának. A változás a vagyonkezelési jogot érintené, vagyis a főváros kapná vissza a területek kezelésével kapcsolatos feladatokat.
A közterületek 2022-ben kerültek ki a főváros tulajdonából, ezt követően pedig az V. kerület lett a vagyonkezelő. A mostani javaslat indoklása szerint a fővárosi szintű városfejlesztési, közlekedésszervezési és turisztikai szempontok egységesebb érvényesítése miatt lenne indokolt a változás.
A főváros jogutódként lépne be a meglévő használati, bérleti és közterület-használati jogviszonyokba is. Bizonyos szerződéseket azonban 90 napos határidővel, kártalanítás nélkül felmondhatna.
Egy másik budapesti ingatlan sem kerülne oda, ahová korábban tervezték
A javaslat egy korábbi vagyonátadási döntést is módosítana. A VIII. kerületi, 38820/2 helyrajzi számú ingatlan a korábbi tervek szerint az MTK Budapesthez került volna a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja beruházásához kapcsolódóan.
A mostani törvényjavaslat alapján azonban az ingatlan mégsem kerülne az MTK tulajdonába, hanem állami tulajdonban maradna.
Ez ugyan egyetlen ingatlant érintő változásnak tűnhet, a csomag egészét tekintve azonban jól mutatja, hogy több korábbi budapesti vagyonkezelési döntést is újragondolhatnak.
A Duna-parton is visszatérhet a fővárosi vagyonkezelés
Nemcsak a belvárosi terek esetében változhat a helyzet. A javaslat a XXII. kerületi Duna-parti ingatlanoknál is visszaállítaná a fővárosi vagyonkezelést.
A tervezet indoklása szerint erre azért lehet szükség, hogy a rakparti, kikötői és árvízvédelmi feladatokat egységes rendszerben lehessen kezelni. A főváros már a vagyonkezelői jog 2026. október 1-jei megszerzése előtt ingyenes használati jogot kapna az érintett ingatlanokra.
A szabályozás szerint a fővárost az ingatlanok használatával kapcsolatban felmerülő költségek miatt sem terhelné megtérítési kötelezettség a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló felé.
A Városligetnél is teljesen új rendszer jöhet
A Városliget esetében nem egyszerűen arról lenne szó, hogy más venné át a vagyonkezelést. A törvényjavaslat ennél összetettebb változást hozna: szétválasztaná a fenntartási és az építtetői feladatokat.
A tervek szerint:
- a vagyonkezelő felelne a fenntartásért, az üzemeltetésért, valamint a zöldfelületek és közterületek karbantartásáért;
- a beruházások építtetői feladatait pedig az állami beruházásokért felelős miniszter által kijelölt szervezet látná el.
Az építtető egy minisztérium, költségvetési szerv vagy akár 100 százalékban állami tulajdonú gazdasági társaság is lehetne. A kijelölt szervezet a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. általános jogutódjaként végezné az építtetői feladatokat.
Van azonban egy különösen érdekes pont a javaslatban: a fejlesztési koncepciót nyilvánosságra kellene hozni, és azt véleményezésre meg kellene küldeni a Fővárosi Önkormányzatnak és Zuglónak is.
Ugyanakkor a beruházások felgyorsítását szolgálhatja az a szabály, amely szerint ha a vagyonkezelő, a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló 15 napon belül nem nyilatkozik a tulajdonosi hozzájárulásról, azt megadottnak kell tekinteni.
Új fejezet kezdődhet a Planetárium történetében
A régóta zárva tartó Planetárium is új gazdát kaphat. A törvényjavaslat szerint 2026. október 1-jétől az épület és a planetárium-technológiai eszközök a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vagyonkezelésébe kerülhetnének, miközben megszűnne a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vagyonkezelői joga.
Ez jelentős változás lenne a korábbi szabályozáshoz képest. A Planetárium 2017-ben bezárt, és azóta sem nyitott ki újra. A mostani javaslat célként a hosszú távú muzeális és közösségi hasznosítást jelöli meg. A kérdés most az, hogy az új vagyonkezelési modell valóban közelebb hozza-e a Planetárium újbóli megnyitását.
Törvényben rögzíthetik, hogyan egyeztessen Budapest és a kormány
A budapesti fejlesztések szempontjából az egyik legfontosabb változás lehet, hogy törvényi szintre emelnék a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát.
A testület már korábban is működött: 2018-ban hozták létre a kormány és Budapest közötti fejlesztéspolitikai egyeztetés fórumaként. A mostani javaslat azonban már törvényben rögzítené a működését.
A tanács tíz tagból állna: öt tagot a kormány, ötöt a főváros delegálna. A döntésekhez egyhangúságra lenne szükség, vagyis egyik oldal sem tudna a másik nélkül határozatot hozni.
Az elnök a miniszterelnök, a társelnök pedig a főpolgármester lenne, a testületnek pedig legalább negyedévente üléseznie kellene.
A tanács akár arra is javaslatot tehetne, hogy egyes budapesti beruházásokat kiemelt beruházássá nyilvánítsanak. Emellett bizonyos állami építési beruházásoknál olyan gazdasági társaság is kijelölhető lenne építtetőként, amelyben az állam és a főváros egyaránt 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik.
Az útdíjrendszer működését is átírnák
A törvénycsomag nem kizárólag budapesti ingatlanokról és városfejlesztésről szól. A közúti közlekedési szabályok módosítása az útdíjszolgáltatási tevékenység működését is érintené.
Ha az útdíjszolgáltató gazdasági társaság más, jogszabályban meghatározott feladatokat is ellát, akkor az útdíjszolgáltatást különálló szervezeti egységben kellene végeznie. Ez az egység elkülönített számviteli nyilvántartást vezetne, az útdíjjal kapcsolatos ügyekben pedig önálló jogképességgel és ügyfélképességgel rendelkezne. A részletes szabályokat külön kormányrendelet határozná meg.
A hatályos útdíjtörvényben már most is vannak a különálló szervezeti egységre vonatkozó rendelkezések, a mostani javaslat ezeket pontosítaná és összehangolná a közúti közlekedési törvény szabályaival.
Nagy budapesti átrendeződés körvonalazódik
A benyújtott törvényjavaslat alapján több fontos budapesti ingatlan és közterület kezelése is új pályára kerülhet. A Vörösmarty tér, a Széchenyi tér és más ikonikus belvárosi helyszínek ismét a főváros vagyonkezelésébe kerülhetnek, a Duna-parti ingatlanoknál is visszatérhet a fővárosi szerep, miközben a Városliget és a Planetárium jövője is új keretek között alakulhat.
A változások túlmutatnak az egyes ingatlanokon: a főváros és a kormány közötti városfejlesztési együttműködés szabályai is alapjaiban változhatnak.
Ha a javaslatot elfogadják, 2026 őszétől több olyan budapesti terület és intézmény kerülhet új rendszerbe, amelynek sorsa évek óta viták középpontjában állt. A következő hónapok így nemcsak jogalkotási, hanem városfejlesztési szempontból is meghatározóak lehetnek Budapest számára.
