Több mint 5300 rövid távú szálláshely működhet szabálytalanul Budapesten, miközben a szigorítások a jogkövető szállásadókat hozhatják nehéz helyzetbe. A GuestGuru és a BPDB elemzése szerint a feketepiac évente mintegy 3,1 milliárd forintos adóbevételtől fosztja meg az államot és az önkormányzatokat. A terézvárosi teljes tiltás pedig egyelőre nem hozta meg a várt eredményt: a korábban kieső vendégek jelentős része nem a hotelekbe költözött át, hanem egyszerűen más úti célt választott - derül ki a Portfolio cikkéből.
Több ezer szálláshely működhet feketén
Úgy tűnik, a rövid távú lakáskiadás szigorításának van egy komoly, eddig kevésbé látványos következménye: miközben a szabályosan működő szálláshelyek száma csökken, jelentős feketepiac alakulhat ki Budapesten.
A GuestGuru és a BPDB adatbázis-elemzése szerint a fővárosban közel 16 ezer rövid távú szálláshelyet hirdetnek, ezek közül pedig több mint 5300 működhet szabálytalanul. A hirdetéseknél vagy hiányzik a kötelező regisztrációs szám, vagy hamis, illetve másolt azonosítót használnak.
A szabálytalanul működő szálláshelyek nemcsak a jogkövető vállalkozásoknak jelenthetnek versenyhátrányt, hanem komoly adóbevétel-kiesést is okoznak. Az elemzés szerint ez évente mintegy 3,1 milliárd forintos veszteséget jelenthet az államnak és az önkormányzatoknak.
A kieső bevétel jelentős része az idegenforgalmi adó elmaradásából származik, de komoly összegek eshetnek ki a turisztikai fejlesztési hozzájárulás és a tételes átalányadó oldalán is.
Nem a nagybefektetők uralják a piacot
A rövid távú lakáskiadásról sokaknak elsősorban a nagy befektetők és a több tucat ingatlannal rendelkező üzemeltetők jutnak eszükbe. Az adatok azonban ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak.
A szálláshelyek mintegy felét olyan magánszemélyek üzemeltetik, akik mindössze egyetlen lakást adnak ki, miközben a piac több mint 70 százalékát a legfeljebb három ingatlannal rendelkező tulajdonosok adják.
Ez azért is fontos, mert a szabályozás szigorítása elsősorban ezt a kisebb, sok esetben jogkövető szolgáltatói kört érintheti érzékenyen.
A GuestGuru szerint így könnyen előállhat az a helyzet, hogy a szabályokat betartó szállásadók kénytelenek kivonulni a piacról, miközben azok, akik illegálisan működnek, továbbra is kínálhatják lakásaikat – ráadásul az adók és egyéb költségek megfizetésének elmaradása miatt akár alacsonyabb áron is.
Terézvárosban betiltották, mégsem tűntek el a szállások
Különösen látványos lehet a probléma Terézvárosban. A VI. kerületben 2026. január 1-jén lépett életbe a rövid távú lakáskiadás teljes tiltása, ám több mint fél évvel később az elemzés szerint az ottani hirdetések körülbelül háromnegyede továbbra is elérhető.
A hirdetések jelentős részénél ugyanakkor érvénytelen azonosító szerepel, vagy a szálláshely a tiltás ellenére is működik. A szabályozás egyik fontos célja az volt, hogy a kieső vendégeket a szállodák felé terelje. A számok azonban azt mutatják, hogy ez csak részben valósult meg.
A bezárt magánszállások miatt kieső, közel 95 ezer vendégéjszakának mindössze körülbelül a negyedét tudták átvenni a szállodák. A turisták 76 százaléka nem váltott drágább szállástípusra, hanem inkább más úti célt választott.
Ennek pedig nemcsak a turizmus, hanem a helyi gazdaság is megérezheti a hatását: a becslés szerint egyetlen negyedév alatt több mint 2 milliárd forintos bevételkiesés keletkezhetett a helyi kisvállalkozásoknál.
A tiltás helyett a feketepiacot kellene felszámolni?
A nemzetközi példák alapján a GuestGuru szerint a rövid távú lakáskiadás teljes visszaszorítása nem feltétlenül eredményezi azt, hogy a turisták automatikusan a szállodákat választják. Ha a kínálat jelentős része eltűnik, a vendégek egy része egyszerűen más várost vagy országot választ.
A vállalat szerint ezért a szigorítás helyett elsősorban a szabályok betartatására és a feketepiac felszámolására kellene koncentrálni.
A GuestGuru három konkrét lépést javasol.
1. Először a feketepiacot kellene felszámolni
A szabályozás hatékonyságát szerintük nem újabb korlátozásokkal, hanem a már meglévő szabályok következetes betartatásával kellene javítani.
Az illegálisan működő szálláshelyek felderítése a rendelkezésre álló adatok alapján gyorsabban és hatékonyabban megoldható lenne, így a szabályosan működő szolgáltatók is tisztább versenyhelyzetbe kerülhetnének.
2. Egyetlen budapesti ellenőrző szervezet jöhetne
A GuestGuru szerint a jelenlegi, kerületenként különálló ellenőrzési rendszer helyett egységes budapesti ellenőrző szervezetre lenne szükség.
Ennek a szervezetnek a platformoktól kikért korábbi foglalási adatok segítségével lehetne azonosítani az illegálisan működő szálláshelyeket. A vállalat szerint az ellenőrzések és a kiszabott szankciók akár az egész rendszer finanszírozásához is hozzájárulhatnának.
A közlemény szerint az EU 2024/1028-as rendelete már megteremti ennek jogi alapját.
3. Egységes budapesti idegenforgalmiadó-rendszer kellene
A harmadik javaslat egy egységes budapesti idegenforgalmiadó-alap létrehozása. A GuestGuru szerint a jelenlegi széttagolt rendszer helyett olyan megoldásra lenne szükség, amelyben a platformok automatikusan beszedhetik és továbbíthatják az idegenforgalmi adót.
A vállalat Pozsony és több francia város példáját említi, ahol az egységesebb rendszer jelentősen javíthatja az adóbeszedés hatékonyságát, és ezzel az önkormányzati bevételeket is növelheti.
A tiltás önmagában nem oldja meg a problémát
A budapesti rövid távú lakáskiadás körüli vita így újabb fontos kérdést vet fel: vajon érdemes-e tovább szigorítani a szabályokat, ha közben több ezer illegális szálláshely továbbra is elérhető marad?
A mostani adatok alapján úgy tűnik, hogy a piac egyszerű betiltása nem feltétlenül tünteti el a keresletet. Ha a szabályosan működő szolgáltatók kiszorulnak, miközben az illegális szereplők továbbra is jelen vannak, az nemcsak a turizmusnak, hanem az adóbevételeknek és a helyi vállalkozásoknak is komoly veszteséget okozhat.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése ezért az lehet, hogy a szabályozás újabb szigorításával próbálják-e kezelni a problémát, vagy inkább a már meglévő szabályok hatékonyabb ellenőrzése és a feketepiac visszaszorítása kerül a középpontba.
