Az év eleji lendület után látványosan lefékezett a magyar építőipar: 2026 második negyedévében alig 470 milliárd forint értékben indultak új kivitelezések, ami 2021 óta a harmadik leggyengébb negyedéves eredmény. A társasházépítések, a magas- és mélyépítések egyaránt megtorpantak, miközben a beruházások súlypontja Budapest helyett a Közép-Dunántúlra került. Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint az első negyedév nagyberuházásai még megmentették a féléves adatokat, a tavaszi hónapok azonban már komoly lassulást mutatnak - tájékoztatott a Portfolio.
Alig indultak új építkezések tavasszal
A 2026-os év eleji biztató rajt után komoly fékezés jött az építőiparban. Április és június között mindössze mintegy 470 milliárd forint értékben kezdődtek új kivitelezések, amivel 2021 óta a harmadik leggyengébb negyedéves eredmény született.
A visszaesés elsősorban a magasépítési szektort érintette érzékenyen: a kivitelezési szakaszba lépő projektek összértéke a 350 milliárd forintot sem érte el.
A nem lakáscélú beruházások – például az irodaházak, logisztikai központok és oktatási intézmények fejlesztései – valamivel ellenállóbbnak bizonyultak, de a féléves teljesítmény ezen a területen is nyolcéves mélypontra került.
A második negyedévben többek között az alábbi jelentősebb munkák indultak el:
- az Airport Service Center irodaház fejlesztése,
- a veszprémi Petőfi Színház felújításának második üteme,
- a CTP érdi logisztikai parkjának II. fázisa,
- a Weerts Logisztikai Központ következő fejlesztési üteme,
- valamint a Kecskeméti Campus II. ütemének befejező munkálatai.
Paks 2 után hirtelen elfogyott a lendület
A mélyépítési projektek esetében még látványosabb a negyedévek közötti különbség. Az első negyedéves eredményeket ugyanis jelentősen megdobta a Paks 2 beruházás, amely kiemelkedő volumenével erősen felfelé húzta a statisztikát. Ehhez képest a második negyedévben már alig valamivel több mint 120 milliárd forint értékben indultak új mélyépítési projektek.
Ráadásul ezek többsége nem a klasszikus út- vagy vasútépítési beruházások közül került ki, hanem energetikai fejlesztés volt.
Ide tartozik például a visontai gázturbinás beruházás, illetve a zsanai geotermikus erőmű fejlesztése. Az útépítési szegmensben eközben szinte egyedül a bajai déli elkerülő út számított jelentősebb új projektnek.
Meglepő helycsere: Budapestet is megelőzte a Közép-Dunántúl
Nemcsak a beruházások volumene, hanem azok földrajzi eloszlása is jelentősen átalakult. Az elmúlt egy évben elindított építkezéseket vizsgálva a Közép-Dunántúl átvette a vezetést Budapesttől: a régió az új beruházások 26 százalékát adta, míg a főváros 25 százalékos részesedéssel a második helyre került.
A Közép-Dunántúl első helye elsősorban az M1-es autópálya tavaly ősszel megkezdett bővítésének köszönhető. A területi különbségek közben továbbra is jelentősek: a legkevesebb új fejlesztés a Nyugat-Dunántúlon indult.
A társasházépítések is padlóra kerültek
A lakásépítési piac sem úszta meg a megtorpanást. A második negyedévben alig több mint 100 milliárd forint értékben indultak új társasházi beruházások, amire két éve nem volt példa. A gyenge adat mögött több tényező állhat. Egyrészt a rekordközeli első negyedévet természetes korrekció követte, másrészt a kereslet mérséklődése is óvatosságra intheti a fejlesztőket.
A kivárást az állami támogatási rendszerek körüli bizonytalanság tovább erősítheti. Az Otthon Start Program felülvizsgálata és egyes projektek felfüggesztése mintegy 17 ezer lakás sorsát érinti, miközben a piac az év végére ígért, 550 millió eurós uniós forrásra épülő Wekerle Sándor-bérlakásprogram részleteire is vár.
Mindez azt eredményezheti, hogy a fejlesztők egy része inkább kivár, és csak akkor indít új projektet, amikor tisztábban látja a kereslet és a támogatási környezet alakulását.
Budapest továbbra is uralja az új lakásprojektek piacát
Bár az új társasházi beruházások száma visszaesett, Budapest pozíciója továbbra is megkérdőjelezhetetlen az új lakások piacán. Az idei évben elindított új lakásépítések mintegy 70 százaléka a fővároshoz köthető, vagyis a vidéki fejlesztések ellenére továbbra is Budapest koncentrálja a beruházások döntő részét.
Van azonban egy látványos pozitívum is: miközben az új projektek indítása jelentősen lassult, az átadások kifejezetten erősek voltak. A második negyedévben mintegy 180 milliárd forint értékben készültek el új társasházak, ami tizenegy éves rekordnak számít.
Most jön a nagy kérdés: mi lesz az év második felében?
Az adatok alapján 2026 első fele két teljesen eltérő képet mutat. Az év elejét még néhány kiemelkedő volumenű nagyberuházás húzta, a második negyedévben azonban már sokkal óvatosabbá vált a piac. A következő hónapok ezért különösen fontosak lesznek. Ha az új projektindítások alacsony szinten maradnak, az már nem egyszerű negyedéves korrekciót, hanem tartósabb beruházási visszaesést jelezhet.
Az átadások ugyanakkor egyelőre kifejezetten erősek, és az év hátralévő részében is magas maradhat a befejezett beruházások volumene. A korábban elindított fővárosi és vidéki nagyprojektek lezárása ugyanis továbbra is jelentős munkát biztosíthat az építőiparnak.
A nagy kérdés így az, hogy a mostani visszaesés csak átmeneti megtorpanás, vagy egy hosszabb építőipari lejtmenet első jele.
Együtt vizsgálják az építőipari aktivitást
Az EBI Építésaktivitási Jelentés az iBuild, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató együttműködésében készül.
Az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal járul hozzá a kutatáshoz, míg az ELTINGA és a Buildecon a mutatószámok kialakításában, valamint az adatok aggregálását végző algoritmusok kidolgozásában vesz részt.
