Lejárt a védett és Natura 2000-es erdőkre vonatkozó fakitermelési moratórium, de a korábbi gyakorlat már nem folytatódhat változatlanul. Októbertől csak szigorú, egyedi felülvizsgálat után indulhatnak el a tarvágások és az erdőfelújítással járó munkák. Közben közeleg a fűtési szezon, így az államnak egyszerre kell megóvnia a természeti értékeket és gondoskodnia a lakosság tűzifaellátásáról - tájékoztatott a Portfolio.
Szeptember 30-án véget ért a védett és Natura 2000-es erdőkre elrendelt fakitermelési moratórium, ám ez nem jelenti azt, hogy minden visszatér a korábbi kerékvágásba. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságának tájékoztatása szerint az erdőgazdálkodásban új szemlélet érvényesül: a kitermelés helyett egyre nagyobb hangsúlyt kap az erdők természeti értékeinek megőrzése.
A változás a tarvágásokat és az erdőfelújításhoz kapcsolódó fakitermeléseket is érinti. Ezekre október elejétől kizárólag az érintett erdőrészletek szigorú, egyedi felülvizsgálatát követően kerülhet sor. A faanyagigények kielégítéséhez elsősorban nem védett, leromlott állapotú vagy idegenhonos fafajokkal borított területekről származó faanyagra, illetve a magánerdő-gazdálkodókra támaszkodnának.
Évtizedes gyakorlatnak fordítanak hátat a magyar erdőkben
Az elmúlt évtizedekben az állami erdőgazdálkodásban meghatározó szerepet játszott a bevételek növelésének szempontja. Ez annak ellenére alakult így, hogy a hazai erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll: a közölt adatok szerint az erdőterületek 42 százaléka védett, miközben korábban csaknem 90 százalékukban vágásos gazdálkodást folytattak.
Az új irány célja, hogy az erdőkre ne elsősorban kitermelhető erőforrásként, hanem megőrzendő természeti értékként tekintsenek. A nyári aszály idején bevezetett moratórium is ezt a fordulatot készítette elő: megakadályozta a legértékesebb erdőterületek kitermelését, és időt adott a gazdálkodási rendszer átalakítására.
A következő időszakban így nem pusztán az lesz a kérdés, hogy mennyi fa termelhető ki, hanem az is, mely területeken indokolt a beavatkozás, és hol kell inkább a természetes folyamatokat érvényesülni hagyni.
Több ezer erdőrészletet vizsgálnak át – egyes helyeken le is állhat a fakitermelés
Október 3. óta védett vagy Natura 2000-es területen nem kezdődhet fakitermelés anélkül, hogy az érintett erdőrészletet az erdészetek és a nemzeti parkok szakemberei közösen felülvizsgálnák.
Az ellenőrzés mintegy 12 ezer erdőrészletet érint. A cél, hogy a természetközeli, magas természetességi állapotú erdőkben jelentősen visszaszorítsák, vagy akár teljesen megszüntessék a fakitermelést.
A változtatás azonban nem megy egyik napról a másikra. Az örökölt gazdálkodási rendszer hiányosságai miatt egyelőre nem lehetséges valamennyi védett erdőterületet azonnal és teljes egészében kivonni a fatermelésből. A hosszabb távú törekvés ugyanakkor egyértelmű: a legértékesebb erdőket végleg megóvni a gazdasági célú fakitermeléstől.
Saját erdőt szeretnél? Ide kattints!
Teljesen átalakulhat az erdőgazdálkodás – a klímaváltozás is közbeszól
A mostani felülvizsgálat csak az első lépés. Már készül az új erdőstratégia is, amelynek egyik fontos célja, hogy a hagyományos, vágásos gazdálkodást fokozatosan olyan módszerek váltsák fel, amelyek hosszabb távon is biztosítják az erdők folyamatos borítottságát.
A reform nem áll meg az erdészeti munkák megváltoztatásánál. Átalakítanák az állami erdészeti társaságok szervezetét és finanszírozását, valamint a gazdálkodást meghatározó jogszabályi környezetet is.
A jövőben nagyobb figyelmet kell kapnia az erdők egészségi állapotának, a fajgazdagság megőrzésének, a klímaváltozással szembeni ellenálló képességnek, illetve a talaj- és vízvédelemnek. Ezek a szempontok különösen fontosak az aszályos időszakokkal és a változó éghajlati körülményekkel terhelt években.
Közeleg a fűtési szezon: honnan lesz elegendő tűzifa?
Az erdők védelmének szigorítása közben az államnak egy másik feladatot is meg kell oldania: biztosítania kell a lakosság tűzifaellátását. Ez az idei, aszályos évben különösen nehéz lehet, hiszen a kedvezőtlen időjárás a rendelkezésre álló készletekre is hatással van.
Az erdészetek a tájékoztatás szerint először a szociális tűzifa iránti igényeket teljesítik, ezt követően pedig a lakossági megrendelések kiszolgálása következik.
A szükséges famennyiséget elsősorban nem védett, leromlott állapotú, illetve idegenhonos fafajokkal borított területekről kívánják biztosítani. Emellett a magánerdő-gazdálkodók szerepe is jelentősebbé válhat az ellátásban.
A következő hónapok egyik fontos kérdése tehát az lesz, hogyan lehet úgy kielégíteni a tűzifa iránti igényt, hogy közben a legértékesebb erdőterületek védelme se sérüljön.
Hamarosan térképen is látható lesz, hol korlátozzák a fakitermelést
A változtatások átláthatósága érdekében a minisztérium havonta nyilvánosságra hozza a felülvizsgálatok eredményeit. Az összesítések térképes megjelenítéssel és helyi példákkal mutatják majd be, mely erdőrészletekben csökkenhet a kitermelés, és hol maradhat el teljesen.
Az első ilyen tájékoztató még októberben várható. Ebből már képet kaphat a nyilvánosság arról, hogy a gyakorlatban mely területeket érintik leginkább az új szabályok.
A magyar erdőgazdálkodás tehát jelentős átalakulás előtt áll. A moratórium lejártával nem egyszerűen újraindul a munka: egy olyan folyamat következő szakasza kezdődik, amelynek célja, hogy a faanyagigények kielégítése mellett nagyobb védelmet kapjanak a természetes erdők. A kérdés most az, milyen gyorsan és milyen mértékben sikerül átültetni a gyakorlatba az új szemléletet.
