Rekordot döntött a balatoni lakásállomány, de a látványos építkezések mögött meglepő ellentmondás húzódik meg: miközben egyre több lakás és nyaraló készül a tó körül, a térség népessége már csökken. Siófokon és Keszthelyen is megfigyelhető a jelenség, miközben az új lakások négyzetméterára egyes fejlesztéseknél már a 2 millió forintot közelíti - olvashatjuk a Pénzcentrum cikkében. A Balaton Fejlesztési Tanács friss dokumentuma alapján a kérdés egyre élesebb: kiknek épül valójában ennyi új ingatlan?
Már több mint 140 ezer lakás és üdülő található a Balaton térségében, a lakásállomány pedig 2024-re új csúcsra emelkedett. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi ülésén bemutatott dokumentum szerint 2015 és 2024 között több mint 11 ezer új lakás és üdülő épült a térségben, elsősorban a parti és partközeli településeken. A látványos bővülés azonban nem mindenhol jár együtt a helyben élők számának növekedésével – sőt, egyes városokban éppen ellenkező folyamat figyelhető meg.
Egyre több az ingatlan, mégis fogy a balatoni népesség
A balatoni ingatlanfejlesztések alapján úgy tűnhet, hogy a térség folyamatosan növekszik és egyre vonzóbb lakóhellyé válik. A BFT adatai azonban árnyalják ezt a képet. Keszthelyen már hosszabb ideje, Siófokon pedig az elmúlt években figyelték meg, hogy miközben emelkedik a lakások száma, csökken az állandó lakosság.
A változás nem csupán egy-egy települést érint. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 2024-ben 256 940 fős lakónépességet tartottak nyilván, az elmúlt két évben pedig már csökkenés mutatkozott. Bár a természetes fogyást továbbra is mérsékli, hogy többen költöznek a térségbe, mint ahányan elhagyják, a 2018 után tapasztalt népességnövekedés időszaka véget ért.
Különösen beszédes, hogy eközben a lakásállomány a magyarországinál jóval gyorsabb ütemben bővült. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint országosan 2015-ben körülbelül 4,41 millió, 2024-ben pedig 4,60 millió lakást tartottak nyilván, ami nagyjából 4,3 százalékos emelkedés. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ezzel szemben a lakások és üdülők száma mintegy 126 ezerről 140 311-re nőtt, vagyis a bővülés megközelítette a 9 százalékot.
Más szóval: a Balatonnál nagyjából kétszer olyan gyorsan gyarapodott a lakásállomány, mint országosan, miközben az állandó népesség növekedése megtorpant.
Kik használják a Balatonnál épülő rengeteg új lakást?
Az építkezési hullám nem egyformán érinti a tó környékét. A BFT dokumentuma szerint a 2015 és 2024 között elkészült több mint 11 ezer új lakás és üdülő többsége a parti és partközeli településeken épült. Az utóbbi öt évben ráadásul egyre inkább a városok kerültek a fejlesztések középpontjába, különösen Siófok és Keszthely.
A jelentés arra is rámutat, hogy az új ingatlanok nem kizárólag a helyi lakosság igényeit szolgálják. A dokumentum ugyanakkor nem részletezi, hogy a frissen épült lakások mekkora hányadát használják állandó otthonként, nyaralóként vagy befektetési célú ingatlanként. Így önmagában ezekből az adatokból nem lehet biztosan megállapítani, hogy a bővülés mekkora részét hajtják a második otthonok és a befektetési vásárlások.
Van azonban egy figyelemre méltó adat, amely segíthet megérteni a jelenséget. A Balaton térsége országosan is kiemelkedik az egy lakosra jutó háztartási villamosenergia-fogyasztásban. A parti és partközeli településeken mért értékek még a nagyvárosi agglomerációk népességarányos fogyasztását is meghaladják. A BFT dokumentuma ennek egyik lehetséges okaként a balatoni lakásállomány növekedését említi.
Az is elképzelhető, hogy a térség egyre inkább a budapesti agglomerációhoz hasonló szerepet tölt be: többen ingáznak, illetve dolgoznak úgy a Balaton környékén, hogy nem feltétlenül szerepelnek az állandó lakosságra vonatkozó adatokban. Emiatt a népességszám önmagában egyre kevésbé mutatja meg, valójában hányan és milyen gyakran használják a térség ingatlanjait.
A népesség csökken, az ingatlanárak mégis emelkednek
A lakosságszám alakulása egyelőre nem jelenti azt, hogy eltűnt volna a kereslet a balatoni ingatlanok iránt. A Pénzcentrum korábban bemutatott piaci adatai szerint 2026 első felében az értékesített balatoni ingatlanok medián négyzetméterára 900 ezer forintra emelkedett az egy évvel korábbi 780 ezer forintról. A medián eladási ár ugyanebben az időszakban 50 millióról 58,5 millió forintra nőtt.
Az év első hét hónapjának adatai szerint Siófokon 772 ezer, Keszthelyen pedig 560 ezer forintos átlagos négyzetméteráron keltek el a vizsgált ingatlanok. A balatoni önálló ingatlanok átlagos négyzetméterára ekkor 711 ezer forint volt. A használt házak értékesítése átlagosan 166 napot, a téglalakásoké 195 napot vett igénybe, az alku mértéke pedig meghaladta az országos átlagot.
Az új építésű lakások esetében még magasabb árakkal találkozhatnak a vásárlók. A Pénzcentrum júniusban, az Otthon Centrum felmérésére hivatkozva arról számolt be, hogy a tóparti településeken 75 projektben mintegy 3100 új lakás épült, amelyeknek körülbelül a fele még eladó volt. Az új lakások átlagos kínálati négyzetméterára elérte a 2 millió forintot.
A fejlesztések egyik legfontosabb központja Siófok, ahol 18 projektben összesen 709 lakás kivitelezése zajlott. Ez a balatoni új építésű kínálat közel negyedét jelentette, az átlagos kínálati négyzetméterár pedig 1,925 millió forintot tett ki.
Rekordok és társadalmi viták kísérik a balatoni építkezéseket
A Balaton Fejlesztési Tanács ülésén tárgyalt dokumentum szerint a tóparti lakás- és üdülőépítések jelentős társadalmi vitákat váltanak ki. A fejlesztések egyszerre jelzik a térség beruházási kedvét és gazdasági növekedését, miközben kérdéseket vetnek fel arról is, hogyan változik a települések arculata, lakhatási helyzete és népessége.
A folyamat súlyát mutatja, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet ingatlanjai már a teljes magyarországi lakásállomány mintegy 3 százalékát teszik ki. Eközben a helyi népesség alakulása és az új lakások számának növekedése egyre kevésbé mozog együtt.
A balatoni ingatlanpiac tehát továbbra is aktív, az új fejlesztések iránt pedig jelentős érdeklődés mutatkozik. A legfontosabb kérdés azonban már nem csupán az, hogy hány új lakás épül a tó körül, hanem az is, hogy kik használják majd ezeket, és hogyan illeszkedik a beruházási hullám a térség hosszú távú fejlődéséhez.
